Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA Trump-adminisztráció új, szokatlan megoldási lehetőségeket vizsgál annak érdekében, hogy több kőolajat termeljen ki szövetségi területekről, miközben az Egyesült Államok stratégiai kőolajtartaléka (SPR) ismét apad a globális ellátási sokk és az iráni háború miatt végrehajtott sürgősségi készletfelszabadítások következtében. A most célba vett területek egy részén katonai bázisok állnak. Az ötlet elsőre szokatlannak tűnhet, de Donald Trump és kormánya kétségtelen előnyt jelent ezek kapcsán az, hogy a kinyert olaj azonnal visszatölthető a megcsappant stratégiai tartalékba.
Négy éven belül immár másodszor szabadít fel az amerikai kormányzat kőolajat a stratégiai tartalékból, hogy mérsékelje az olajárak emelkedését és segítsen stabilizálni az ellátását. A döntésnek – miként megírtuk –, külön színezetet ad, az amerikai tartalékból felszabaduló mennyiség legnagyobb vásárlói közé Európa lépett. Az idei évben 172 millió hordónyi olaj kerül piacra az SPR-ből, ami része annak a 400 millió hordós globális sürgősségi készletfelszabadításnak, amelyet a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) koordinál. Most Donald Trump és kormánya szokatlan, de releváns ötlettel állt elő: a katonai bázisok területén kitermelt kőolajjal gyorsabbá válhat az SPR visszatöltése.
Fotó: Fotó: MTI
Katonai bázisok alatti területen is fúrnának
A Bloombergnek egy, bizalmas információkat ismerő forrás azt mondta, hogy az egyik lehetséges megoldás az lehet, hogy az Egyesült Államok katonai bázisai vagy más,
a hadügyhöz tartozó területek alatt található olajkészleteket kezdik el kitermelni az SPR feltöltése érdekében.
Donald Trump amerikai elnök még a második elnöki ciklusának kezdete előtt ígéretet tett arra, hogy teljesen feltölti az amerikai tartalékokat. Ez az ígéret most még relevánsabb a geopolitikai feszültségek árnyékában. Ám az SPR készletszintje most némileg megcsappant: május 1-jére 392 millió hordóra csökkent. Ez ugyan magasabb a Joe Biden elnöksége idején, 2023 júniusában mért 347 millió hordós mélypontnál, de továbbra is a stratégiai tartalék legalacsonyabb szintjei közé tartozik az 1980-as évek óta.
Az idei készletfelszabadítások során az amerikai kormányzat úgy állapodott meg, hogy a kivont 172 millió hordónál nagyobb mennyiséget, mintegy 200 millió hordót pótol vissza a következő egy évben – vagyis 20 százalékkal többet, mint amennyit most kiengednek.
A Trump-adminisztráció nemcsak csereügyletek formájában próbálja kezelni a készletcsökkenést – amelyek során az olajvállalatoknak később olajkamattal együtt kell visszaszolgáltatniuk a kölcsönzött nyersolajat –, hanem új, kreatív megoldásokat is mérlegel az SPR feltöltésére. Ezek közé tartozik az is, hogy katonai területeken kitermelt kőolajjal töltsék fel a tartalékokat.
Az elképzelés egyik nagy előnye az lenne a kormányzat számára, hogy az így kitermelt nyersolaj közvetlenül állami tulajdonba kerülne, anélkül hogy magáncégektől kellene megvásárolni.
Ráadásul a katonai bázisok alatti olajkitermelés nem példa nélküli az Egyesült Államokban. Louisiana államban például évtizedek óta engedélyezett az olajfúrás a Bossier Citytől keletre található Barksdale légibázison. 2025 szeptemberében a Belügyminisztérium alá tartozó Bureau of Land Management (BLM), vagyis a szövetségi közterületek kezeléséért felelős állami szerv két, összesen 1922 hektáros területet értékesített a Barksdale légibázison belül. Nem volt azonnal világos, hogy a Hadügyminisztérium (Trump döntése nyomán elhagyják a Pentagon elnevezést) mely helyszíneit fontolgatják kitermelésbe vonni, mígnem
2025 szeptemberében a Trump-adminisztráció eladta az olaj- és gázfúrási jogokat a louisianai Barksdale légibázison található közel 2000 hektáros földterületen, amely az Egyesült Államok két B-52-es bombázókat állomásozó légibázisának egyike.
Bár nem túl gyakori, a katonai bázisokon történő fúrás nem lenne teljesen újdonság. Az olaj- és gázlízing évtizedek óta engedélyezett Barksdale-ben.
Egy katonai bázisok alatti fúrásra irányuló projekt
- valószínűleg nem lesz azonnali hatással az energiaárakra,
- de lehetővé teheti az amerikai kormány számára, hogy teljes mértékben birtokolja a kitermelt olajat.
Így nem kell magánvállalati termelőktől vásárolnia a készletek feltöltéséhez.
Fotó: Wikipedia Commons
A tartalékot növelné, de az árakat vélhetően nem csökkentené a kitermelés a bázisokon
Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter az elmúlt hetekben többször is utalt arra, hogy Washington fontolóra veheti a katonai bázisok alatt található olajkészletek kitermelését.
Vannak katonai bázisaink és létesítményeink olajmezők közepén, miközben a föld alatti erőforrásokat egyáltalán nem hasznosítjuk – ez őrültség. Ott van közvetlenül alattunk
– mondta Wright egy, a Wall Street Journal által szervezett rendezvényen.
„Láthatnak majd néhány kreatív megoldást” – tette hozzá a miniszter, hangsúlyozva, hogy a Trump-adminisztráció „gyakorlatias lépéseket” keres a szövetségi energiahordozók hasznosítására. Wright szerint az Egyesült Államoknak „kreatív módszerekre” van szüksége a stratégiai tartalék feltöltéséhez.
Az Oilprice szerint még ha a kormányzat végül jóvá is hagyná az olajfúrásokat a katonai bázisokon, az ebből származó termelés rövid távon aligha enyhítené az SPR csökkenését vagy a magas energiaárakat. Az amerikai átlagos benzinár gallononként elérte a 4,50 dollárt, amire utoljára 2022 júliusában volt példa. Az árak tovább emelkedtek a Hormuzi-szoros lezárása nyomán kialakult globális ellátási sokk miatt. Cikkünk készítésekor a Brent hordónkénti 103 dollár fölött jár, a WTI 97 dollárhoz közelít.
Az autósok ismét jelentős drágulással szembesülnek a kutaknál: az amerikai kiskereskedelmi üzemanyagárakat monitorozó AAA Gas Prices nemrégi közlése szerint a normál benzin országos átlagára immár második hete emelkedik 25 centtel
„Bár a kőolaj ára a Hormuzi-szoros újranyitásáról folyó tárgyalások közepette 100 dollár alá csökkent hordónként, a benzinárakat továbbra is felfelé hajtják a globális ellátási aggodalmak” – közölte az AAA.
