Tippel, hogy melyik konténerben van a Kínából rendelt csomagja? Mutatjuk a világ kikötő-nagyhatalmait!

A tengeri kikötők jelentik a globális kereskedelem gerincét: ezeken keresztül mozognak azok a konténerek, amelyek elektronikai cikkeket, ruházati termékeket és ipari árukat szállítanak világszerte. Egy friss rangsor a világ legforgalmasabb konténerkikötőit mutatja be az összes árumozgatás alapján, a témában egyik referenciának számító Lloyd’s List One Hundred Ports 2025 nevű adatbázis legfrissebb adatai szerint. A kikötői forgalmat TEU-ban mérik, amely a globális hajózás és logisztika szabványos konténer-mértékegysége.

2024-ben a világ kikötői összesen 743 millió szabványos szállítókonténernek megfelelő árumennyiséget kezeltek, és ennek a forgalomnak több mint a fele mindössze 20 kikötőn haladt keresztül – derül ki a Lloyd's List legutoljára közzétett adataiból. Miként a Visual Capitalist az adatokra támaszkodva részletezi, Kína egyedül a globális konténerforgalom több mint 40 százalékát adja, ami jól tükrözi az ország központi szerepét a világ gyártási és exportellátási láncaiban. A világ hat legforgalmasabb kikötője közül öt Kínában található, élükön Sanghajjal.

A kínai Hsziamen városának konténer terminálja (illusztráció)
Fotó: Unsplash

Kína a világ kikötői nagyhatalma

A sanghaji kikötő 2024-ben több mint 51,5 millió TEU forgalmat bonyolított le, amivel messze a világ legforgalmasabb kikötőjének számított. A második helyezett Szingapúr ugyanebben az évben több mint 10 millióval kevesebb TEU-t kezelt.

Az 1 TEU (Twenty-foot Equivalent Unit) a konténeres áruszállítás alapmértékegysége. Egy darab szabványos, 20 láb hosszú tengeri konténer (külső méretei: 6,1 m hosszúság, 2,44 m szélesség, 2,59 m magasság) felel meg 1 TEU-nak. Ez a kikötői forgalom, valamint a konténerszállító hajók kapaciátásának is alapvető mértékegysége.

Az alábbi adatok a világ 20 legforgalmasabb kikötőjét és azok 2024-es árumozgatási volumenét mutatják be. Az adatokból jól látható a kínai kikötők dominanciája:

Helyezés	Kikötő	Ország	TEU (millió)
1.	Sanghaj	Kína	51,5
2.	Szingapúr	Szingapúr	41,1
3.	Ningpo-Csousan	Kína	39,3
4.	Sencsen	Kína	33,4
5.	Csingtao	Kína	30,9
6.	Kuangcsou (Kanton)	Kína	26,1
7.	Puszan	Dél-Korea	24,4
8.	Tiencsin	Kína	23,3
9.	Dzsabal Ali (Dubaj)	Egyesült Arab Emírségek	15,5
10.	Port Klang	Malajzia	14,6
11.	Rotterdam	Hollandia	13,8
12.	Hongkong	Kína	13,7
13.	Antwerpen-Brugge	Belgium	13,5
14.	Hsziamen	Kína	12,3
15.	Tanjung Pelepas	Malajzia	12,3
16.	Los Angeles	Egyesült Államok	10,3
17.	Tanger Med	Marokkó	10,2
18.	Tajcang (Szucsou)	Kína	9,7
19.	Long Beach	Egyesült Államok	9,6
20.	Laem Chabang	Thaiföld	9,6

Kína kikötői ereje messze túlmutat Sanghajon. Ningpo-Csousan (39,3 millió TEU), Sencsen (33,4 millió), Csingtao (30,9 millió) és Kuangcsou (26,1 millió) mind nagyobb forgalmat bonyolítanak le, mint bármely nem kínai kikötő – Szingapúr kivételével.

Mai jelentőségük nemcsak Kína gazdasági felemelkedését és „a világ gyáraként” betöltött szerepét tükrözi, hanem történelmi hagyományokra is épül. 1757 és 1842 között Kuangcsou volt az egyetlen kikötő, ahol a nyugati kereskedők üzletelhettek Kínával, abban az időben, amikor a várost még Kantonnak nevezték.

Drágább lesz a Kínából (az EU-n kívülről) rendelés?

Amikor a Temu, a Shein és más hasonló webáruházakról illetve online piacterekről rendelünk árut, egyre gyakrabban európai raktárbázisokról teljesítik a kiszállítást, s ismert az is, hogy a Temu korábban a veszteséget is vállalva, az alapvetően a vízinél jóval drágább légi teherfuvarozással küldte (s küldi is) a rendelt csomagokat. Emellett számos rendelt áru továbbra is vízi úton érkezik Európába és Magyarországra is, így a fenti kikötőkben látható óriási mennyiségű konténerben olykor az általunk, vagy kereskedőnk által rendelt áru is ott van. Alapvető újdonságot jelent az, hogy idén júliustól megszűnik az EU-n kívül érkező, kisértékű csomagok vámmentessége, így a Kínából rendelt áruké is, akár konténerben, akár más módon érkeznek. A részleteket az Origón ide kattintva olvashatja el.

Kínán túl: Ázsia tengeri fölénye

Bár a rangsort a kínai kikötők uralják, Ázsia más országai is meghatározó szereplők a globális hajózásban. A kontinens ad otthont a világ legforgalmasabb kikötői háromnegyedének, köztük Szingapúrnak, Puszannak (24,4 millió TEU) és Port Klangnak (14,6 millió).

E kikötők közül sok stratégiai tengeri szűkületek közelében helyezkedik el. Szingapúr és Port Klang egyaránt a Malaka-szoros mellett található, amely a világ legforgalmasabb hajózási útvonala: a globális árukereskedelem mintegy 25–30 százaléka halad át rajta.

Nyugatabbra található Dubaj Jebel Ali kikötője (15,5 millió TEU), amely Kelet-Ázsián kívül a legforgalmasabb kikötőnek számít.

A Perzsa-öbölben fekvő létesítmény a világ legnagyobb mesterséges kikötője, tulajdonosa pedig az emírségekbeli logisztikai óriásvállalat, a DP World.

A dubaji Jebel Ali kikötőjének egy részlete
Fotó: Unsplash

Az ázsiai kikötők mellett Európa és az Egyesült Államok továbbra is fontos kereskedelmi központok, ám legforgalmasabb kikötőik a forgalmat tekintve ma már jelentősen elmaradnak Ázsia legnagyobb konténerkapuitól. Rotterdam (13,8 millió TEU) a világ legforgalmasabb nem ázsiai kikötője, amelyet a közeli Antwerpen-Brugge követ 13,5 millió TEU-val.

Az Egyesült Államok két legforgalmasabb kikötője Kalifornia nyugati partján található:

• a Los Angeles-i kikötő (10,3 millió TEU), amelyet gyakran „Amerika kikötőjeként” emlegetnek, a 16. helyen áll a világon,
• míg a szomszédos Long Beach kikötője (9,5 millió TEU) a 19. helyet foglalja el.

Figyelemre méltó, hogy Afrikából mindössze egyetlen kikötő került be a világ húsz legforgalmasabb kikötője közé: a marokkói Tanger-Med (10,2 millió TEU). Közép- és Dél-Amerikából egyetlen kikötő sem szerepel a ranglistán. Érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy a Container News szerint 2024-ben globálisan egy afrikai kikötő, Dzsibuti forgalma nőtt a legnagyobb, közel 46 százalékos mértékben – igaz, abszolút értéken a többihez képest kisebb számokat látni, a 0,9 millió TEU kezelt konténerszám 1,3 millióra nőtt.