Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huEbolajárvány kitörését erősítette meg a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) keleti részén az afrikai járványügyi központ (Africa CDC). Az eddigi adatok szerint az ország északkeleti részén található, elszigetelt Ituri tartományban 246 feltételezett fertőzést és 65 halálesetet regisztráltak. A megbetegedések és a halálesetek többségét Mongwalu és Rwampara körzetben jegyezték fel, de gyanús eseteket jelentettek a tartomány székhelyéről, Buniából is, ezek megerősítése még folyamatban van. A laboratóriumi tesztek eddig négy áldozat esetében igazolták hivatalosan a fertőzést. Az ebola korunk egyik legrettegettebb betegsége, melynek járványai, kitörései minden alkalommal drámai emberi és gazdasági áldozatokkal járnak.
Újabb ebolajárvány kitörését erősítették meg a KDK-ben, Ituri tartományban, amely több mint ezer kilométerre található a fővárostól, Kinshasától. A helyzet súlyossága miatt az afrikai járványügyi központ sürgős egyeztetést hívott össze Kongó, Uganda és Dél-Szudán képviselőivel, valamint a nemzetközi partnerekkel. A találkozó célja a határokon átnyúló ellenőrzés szigorítása és a járványügyi védekezés azonnali összehangolása. A kongói hatóságok öt hónappal ezelőtt nyilvánították hivatalosan lezártnak az előző, 43 halálos áldozattal járó járványt. Minden egyes ebola-pandémia rettenetes emberi és anyagi áldozatokkal jár.
Fotó: Pexels
Kitörés: elindult egy újabb veszedelmes ebolajárvány
Az ebola okkal korunk egyik legrettegettebb, akár 80-90 százalékos halálozási aránnyal járó fertőzés, melynek – szerencsésre – egyelőre nem ismert olyan változata vagy mutációja, mely képes a levegő útján való terjedésre. Miként a tavaly őszi kitöréskor az Origón megírtuk, a fertőzés nem csak az emberek között szedi áldozatait: a gyilkos betegség (noha nem csak Kongóban fordul elő, de felbukkanása ott gyakori) mély eret vág a százmilliós ország gazdasági teljesítményén is, valamint régiós, sőt, nemzetközi szinten is mérhető gazdasági károkkal illetve kieséssel jár. A régiós, valamint a globális járványok gazdasági kárai óriásiak, s bár mint az Origo arról beszámolt, az ebolától védő vakcina mellett néhány éve komoly áttörést értek el egy kísérleti gyógyszerrel a fertőzés okozta vérzéses láz kezelésében, egyáltalán nem magától értetődő az, hogy nagy fontosságú készítmények tömeggyártásának azonnal megteremtsék a pénzügyi hátterét is.
Az ebola elleni küzdelem – és más halálos járványok megfékezése – nem pusztán humanitárius megfontolásokból igényel nemzetközi összefogást, hanem azért is, mert ha még sikerül is a rettegett kórokozó terjedését lokalizálni és megállítani, számos gazdasági szegmensben jelentkezhetnek annak következményei.
Miként ebben a cikkünkben megírtuk, a 2019-es kongói kitörésben területileg érintett volt több jelentős nyersanyag-bányászati terület, így aranybányák is, melyek kincseit nyugati technológiai cégek is használják termékgyártásuknál.
Az ebola gazdasági és társadalmi következményeit leginkább a 2014 és 2016 között lezajlott, eddigi legsúlyosabb, több mint 10 000 halálos áldozattal járó ebolajárvány példája szemlélteti.
A Nyugat-Afrika több országát érintő járványt rendkívül nehéz volt megfékezni, miközben az érintett államokban olyan válsághelyzeteket idézett elő, amelyek inkább egy posztapokaliptikus film jeleneteire emlékeztetnek, ahol a társadalmi rend összeomlása látható. Libériában például a kormány karantén alá vonta Monrovia egyik szegénynegyedét, amire hosszan elhúzódó, erőszakos zavargások reagáltak, amelyeket a rendfenntartó erők a tömegbe való lövéssel próbáltak kezelni.
A járvány az Egyesült Államoknak is jelentős, több mint 2 milliárd dolláros közvetlen kiadást okozott, miközben több mint 10 ezer, exporthoz kapcsolódó munkahely szűnt meg közvetett módon egy olyan járvány következtében, amely földrajzilag távol zajlott.
A 2014–2016-os ebolajárvány összesített gazdasági kára 53 milliárd dollárra tehető, amelyet az érintett nyugat-afrikai országok viseltek.
Összehasonlításképpen:
- a 2003-as SARS-járvány 40 milliárd dollárnyi, míg
- a 2015–2016-os Zika-vírus pandémia mintegy 20 milliárd dollárnyi többletkiadást okozott.
A nagy járványok közül a legköltségesebb az első világháború végétől kezdődően pusztító spanyolnátha volt, amely az első világháború után söpört végig a világon, és mai értéken számolva körülbelül 490 milliárd dolláros gazdasági veszteséggel járt.
Fotó: JOHN WESSELS / AFP
Jelentős a terjedés kockázata
A Reuters az Africa CDC közlését idézve azt írja, hogy a kezdeti vizsgálati eredmények a vírus egy, nem a Zaire-i törzséhez tartozó variáns jelenlétére utalnak, amelynek szekvenálása folyamatban van.
„Az Africa CDC aggódik a további terjedés kockázata miatt Bunia és Rwampara városi környezete, az intenzív népességmozgás és a Mongwaluban zajló bányászattal kapcsolatos mobilitás miatt” – tette hozzá a tudósítás.
Az ebolavírus súlyos és gyakran halálos betegség. A fertőzött személyek testnedveivel, szennyezett anyagokkal vagy a betegségben elhunyt személyek testnedveivel való közvetlen érintkezés útján terjed – közölte az Africa CDC.
Az ebolajárványok gazdasági hatásait tekintve a korábbi pandémiák tapasztalataiból lehet kiindulni. Ezek között a 2014-es kitörés hatásait meglehetősen alaposan felmérték.
A 2014-es járvány kitörése becslések szerint 2015-ben a három leginkább érintett ország számára 2,2 milliárd dollár GDP-kiesést okozott.
Egyes becslések szerint a regionális gazdasági veszteség két év alatt akár 32,6 milliárd dollár is lehetett a gazdasági lassulás miatt. A mezőgazdaság és a bányászat – a növekedés motorjai – súlyosan érintettek voltak a munkaerőhiány miatt, mivel a dolgozók megbetegedtek vagy elmenekültek, valamint a közlekedési korlátozások megszakították az ellátási láncokat.
A kockázatkerülés hatására határzárak és járattörlések léptek életbe, ami csökkentette a külföldi működőtőke-befektetéseket és a turisztikai tevékenységet.
A kormányok kettős válsággal szembesültek: csökkenő adóbevételekkel (például Sierra Leone bevételei 2014-ben 14,9 százalékkal estek vissza), valamint az egészségügyi kiadások drasztikus növekedésével a vírus megfékezése érdekében.
Az emberélet-veszteség és az oktatás megszakadása (iskolabezárások) tartós kárt okozott a humán fejlődésben, egyes országokban – például Szenegálban – a szegénységi ráta 2014-ben akár 1,8 százalékkal is emelkedett a járvány következtében.
A betegséget 1976-ban, a kongói Ebola folyó melletti településeken észlelték először. A vírus természetes hordozói egyelőre nem ismertek, a legvalószínűbb, hogy denevérek. A kór fertőzött ember vagy állat testnedvével történő közvetlen érintkezés által terjed. A betegség súlyos vérzéssel jár, a halálozási arány egyes esetekben akár 90 százalékos is lehet.