Iratkozzon fel hírlevelünkre 
A lakásépítések száma 4,3 százalékkal, a lakásépítési kedv pedig a kiadott engedélyek alapján 64 százalékkal nőtt idén az első negyedévben, ezáltal gyorsuló pályára állhatnak 2026-ban a lakásépítések, ami hozzájárulhat a gazdaság élénküléséhez is - közölték elemzők szerdán az MTI-vel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira reagálva.
A KSH szerdán tette közzé, hogy az első negyedévben 2821 új lakás épült, 4,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 64 százalékkal, 9291-re nőtt. A bővülés elsősorban a nagyobb városokhoz kötődött: a fővárosban és a vármegyei jogú városokban egyaránt 13 százalékkal nőtt az átadott lakások száma, míg a kisebb városokban csupán enyhe, 1,2 százalékos emelkedés volt látható. Ezzel szemben a községekben 9,8 százalékos visszaesést mértek.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az MTI-nek eljutatott kommentárjában ismertette, túl lehetnek a mélyponton a lakásépítések és az építési kedv is egyértelműen növekedésnek indult, hiszen éves összevetésben 3400-ról 15 ezer fölé, ötszörösére nőtt az új építésű lakások és házak kínálata.
Mivel ezek az eladó ingatlanok csak a jövőben kapnak használatbavételi engedélyt, ezért az előzetes várakozásoknak megfelelően a lakásépítések az idén gyorsuló pályára állhatnak. A szakember arra is kitért, hogy már minden településtípusnál 1 millió forint felett van a lakások és házak együttes medián négyzetméterára. Ezen belül a fővárosi házak medián négyzetméterára csaknem 1,3 millió forint, míg a lakások már átlépték az 1,7 millió forintos szintet.
Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte, növekedésnek indult idén a lakásépítések száma, miközben a lakásépítési engedélyek dinamikája is tovább fokozódott az év elején. Az év első három hónapjában átadott új építésű lakásoknál a növekedés elsősorban a fővároshoz, kisebb részben a megyei jogú városokhoz kötődött. A fővárosban az új lakások csak néhány kerületre koncentrálódtak, változatlanul a nagyobb lakásépítési projektek húzzák a szegmenst.
Rámutatott, hogy a kilátások is kedvezőek a lakásépítési engedélyek alapján; a fővárosban harmadával több engedélyt adtak ki, mint egy évvel ezelőtt, ezek elsősorban a nagyobb projektekhez kapcsolódtak. A megyei jogú városokban és a községekben pedig csaknem duplájára emelkedett az új építési engedélyek száma. Amennyiben az engedélyek után meg is indulnak a lakásépítések, az az ország széles rétegeiben járulhat hozzá a lakhatási helyzet javulása mellett a gazdasági növekedés élénküléséhez is - hangsúlyozta Molnár Dániel.
A támogatási programok tovább erősíthetik a lakásépítési kedvet
A GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője kommentárjában hozzátette, az állami támogatási programok,
- mint a Lakhatási Tőkeprogram
- vagy az Otthon Start program
nyomán élénkülő kereslet eredményeként idén várakozásai szerint a tavalyinál érdemben több, akár 16-18 ezer lakás is felépülhet az első negyedéves adatból és a lakásépítési engedélyek számából kiindulva.
A kereslet további élénkülése mellett ugyanakkor egyre fontosabb kérdés lesz az ár is. Itt egyrészről fontos kérdés, hogy az uniós források beérkezésével párhuzamosan rendelkezésre áll-e a szükséges kapacitás az építőiparban, másrészt kiemelt cél, hogy a felépülő lakások megvásárlása vagy a használt lakásból új lakásba költözés a társadalom minél szélesebb köre számára legyen elérhető - fogalmazott kommentárjában Molnár Dániel.
