Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz EU felfüggeszti a metánszabályokat az egyre súlyosbodó energiaválság közepette. A szabályok felfüggesztése iráni tagállami igény nem újkeletű, de az iráni háború miatti energiapiaci sokk a lépést elodázhatatlanná teszi. A metán ugyanakkor a konszenzus szerint nem játék: borzasztó hatása van a klímára, a szén-dioxid mellett a globális felmelegedés gyorsítója.
Az Európai Unió úgy döntött, hogy felfüggeszti azt a szabályozást, amely előírta volna az olaj- és gázipari beszállítók számára, hogy jelentést tegyenek az ellátási láncaikban keletkező kibocsátásokról, ideértve a metánt is. A döntés hátterében az egyre súlyosbodó energiaválság áll, amely jelentősen megemelte az olaj- és gázárakat, miközben az országok versenyt futnak a szűkösen elérhető energiahordozók biztosításáért. A döntés szükségszerűnek látszik, ugyanakkor igazolja, amire elemzők már az energiaválságot előidéző iráni háború kitörése után felhívták a figyelmet: a piaci sokkhatások kezelésében a környezetvédelmi szempontok háttérbe szorulnak.
Fotó: Unsplash
Az EU-s metánkibocsátás ötödét az energiaipar adja
A metán tisztán égő gáz, s mivel égés közben hőenergiát szolgáltat, ezért jelentős az ipari felhasználása. Használják hőtermelésre, egyes gépjárművek motorjaiban is. Ez a tulajdonsága egyúttal átok is: a metán a szén-dioxid melegesítési hatásának sokszorosával bír, ami a globlális felmelegedés szempontjából indokolttá és sürgetővé teszi, hogy az emberi tevékenységhez kapcsolódó kibocsátását visszafogják.
Ami ez utóbbit illeti, az ENSZ szerint három nagy gazdasági terület felel az emberi tevékenységhez köthető metánkibocsátás nagyjáért:
- Bár a természetben folyamatosan zajlik metánkibocsátás, az emberi tevékenységhez kapcsolódóan annak elsődleges forrása (a becslések szerint 60 százaléka) a mezőgazdaság, különösen az állattartás.
- Számottevő a hulladékgazdálkodáshoz köthető metántermelés.
- Jelentős továbbá az energiaiparhoz köthető kibocsátás is, attól kezdődően, hogy a kőolaj és a földgáz kitermelésekor is szabadul fel metángáz, a célzott ipari felhasználásáig bezárólag.
Az EU úgynevezett metánrendelete ez utóbbi területhez kapcsolódik, és az energiaágazatban keletkező metánkibocsátás szigorú csökkentését célozza. A rendelet elsősorban az olaj-, gáz- és szénágazatra vonatkozik, mivel az uniós metánkibocsátás közel 19 százalékáért ezek a szektorok felelősek.
A 2024 júniusában elfogadott jogszabály kötelezően előírja a mérést, jelentéstételt, valamint a szivárgások felderítését és javítását az olaj-, gáz- és szénszektorban, 2030-tól pedig a behozatali szabályokat is szigorítja. A rendelet kapcsán ugyanakkor már tavaly szerettek volna egyes tagállamok enyhítést elérni, egyszerűsítésre hivatkozva, ám egyes értékelések szerint valójában a rendelet fellazításának céljával.
Nincs büntetés a metán kibocsátásért – az energiaipar szereplői korábban is elégedetlenkedtek
Az Oilprice a Reuters értesülései alapján arról ír, hogy az Európai Bizottság egy tagállami kormányoknak küldött dokumentumtervezetben arról tájékoztatta az uniós fővárosokat, hogy eltörölhetik a metánszabályok megsértéséhez kapcsolódó, korábban tervezett büntetéseket.
A szankciók alkalmazását el kell halasztani addig, amíg a helyzet stabilizálódik, és csak akkor kell újra bevezetni, ha a jogsértés továbbra is fennáll, miközben az ellátásbiztonságot fenyegető kockázat már megszűnt
– idézték a dokumentumot.
Ezzel a közösség az iráni háború nyomán kibontakozó energiaválságra reagál.
A metánrendelet célja
- nemcsak az EU saját üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentése volt,
- hanem az is, hogy az EU-val üzleti kapcsolatban álló, EU-n kívüli országokat is kibocsátáscsökkentésre kényszerítsék.
Az idén hatályba lépett szabályozás az EU valamennyi energiaszállítójára kiterjed – a beszállítók azonban nem fogadták kitörő lelkesedéssel az új előírásokat.
Az Egyesült Államok, amely 2022 után az EU legnagyobb cseppfolyósítottföldgáz-szállítójává vált, nyíltan bírálta a rendeletet.
Donald Trump elnök tavaly – energiafölényre és az amerikai energiaexport növelésére épülő politikájának részeként – kereskedelmi megállapodást kötött Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. Az egyezség értelmében az EU három év alatt 750 milliárd dollár értékben vásárolna amerikai energiahordozókat.
Ezt azonban megnehezíti a metándirektíva, amely költséges kibocsátáskövetési, megfigyelési, ellenőrzési és jelentési kötelezettségeket ír elő az EU-ba exportáló energiacégek számára.
Az amerikai energiaexportőrök és Chris Wright energiaügyi miniszter többször is a szabályok újragondolását sürgették, arra figyelmeztetve, hogy az EU csak így biztosíthatja a stabil LNG-ellátást. A QatarEnergy pedig egyértelművé tette: amennyiben a direktíva érvényben marad, nem fog LNG-t értékesíteni az Európai Uniónak.
Az már az iráni háború fejleménye, hogy Katarnak fel is kellett függesztenie az LNG-termelést a világ legfontosabb ilyen célú létesítményében a katonai csapások miatti sérülések és károk miatt.
