Beszivárgó ügynököt játszik az MI a munkában – meglepő, hogy melyik országban a legjobb ebben

Vágólapra másolva!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu
Bár a mesterséges intelligencia (MI) piacát amerikai vállalatok uralják, a technológiát legnagyobb arányban használó országok között jóval kisebb gazdaságok találhatók. Egy friss jelentés szerint Magyarország igen előkelő helyen szerepel az MI alkalmazása terén. A vizsgálat nem az MI munkaerőpiaci hatásaira irányult, azaz nem az volt a kérdés, hány ember álláshelye szűnik meg az MI-nek köszönhetően, hanem az, mostanáig milyen mértékben épült be a munkavégzésbe a technológia.
Vágólapra másolva!

Az MI globális térhódítása 2026-ban kettős arculatot mutat: míg az iparág vezető országa jelenleg az Egyesült Államok, addig az MI munkavégzésbe való integrálódásában még az első húsz ország közé sem fért be. A Microsoft friss jelentése alapján készített Visual Capitalist összeállítás adatai azt mutatják, hogy 2026 első negyedévében az egyes országok munkaképes korú lakosságának mekkora része használ rendszeresen MI-eszközöket. A Microsoft becslése szerint azok számítanak aktív felhasználónak, akik havonta legalább 90 percet töltenek ilyen rendszerek használatával. Világszinten ma már a munkaképes korú felnőttek 17,8 százaléka használ rendszeresen mesterséges intelligenciát.

mesterséges intelligencia, MI
Kiderült, melyik országban milyen mértékben épült be az MI-használat a munkavégzésbe (illusztráció)
Fotó: BRUCE ROLFF / StockTrek Images via AFP

MI-használat: kisebb országok alkotják az élbolyt

A lista világ élén toronymagasan az Egyesült Arab Emírségek áll, ahol az MI-használat aránya meghaladja a 70 százalékot. A második helyen Szingapúr következik 63 százalékkal. Az iparági vezető Egyesült Államok még a globális top 20-ba sem fér be, annak ellenére, hogy a világ vezető MI-vállalatainak jelentős része ott működik.

Európa szintén az MI-alkalmazás egyik központjává vált:

  • Norvégia, 
  • Írország, 
  • Franciaország, 
  • Spanyolország és Hollandia egyaránt 40 százalék feletti használati arányt ért el.

A rangsor arra utal, hogy a világ legfejlettebb mesterségesintelligencia-modelljeinek létrehozása önmagában még nem garantálja a technológia széles körű mindennapi használatát, már csak azért is, mert az MI-k tekintetében a hallucináció nem egy irodalmi jellegű fordulat, hanem lényeges, komoly pénzügyi vonatkozásokat mozgató jelenség.

Íme a top 10-es rangsor:

HelyezésOrszág2026 Q12025 első félév
1.Egyesült Arab Emírségek70,1%59,4%
2.Szingapúr63,4%58,6%
3.Norvégia48,6%45,3%
4.Írország48,4%41,7%
5.Franciaország47,8%40,9%
6.Spanyolország44,2%39,7%
7.Új-Zéland43,0%37,6%
8.Egyesült Királyság42,2%36,4%
9.Hollandia42,1%36,3%
10.Katar41,8%35,7%

Az olyan, a világ legnagyobbjaihoz képest kisebb gazdaságok, mint az Egyesült Arab Emírségek vagy Szingapúr, gyorsabban integrálták az MI-t az üzleti életbe, az oktatásba és az állami szolgáltatásokba. Ezt központosított digitális stratégiákkal és jelentős infrastruktúra-fejlesztésekkel érték el.

Európa erős teljesítménye mögött szintén a vállalatok magas szintű digitalizációja, a fejlett szélessávú infrastruktúra és a digitálisan képzett munkaerő áll.

Ezzel szemben sok feltörekvő gazdaság még csak az alkalmazás korai szakaszában jár. Ez egyre nagyobb globális MI-szakadékot eredményezhet, amely a következő évtizedben alapjaiban formálhatja át a termelékenységet és a gazdasági versenyképességet.

A mesterséges intelligencia használatában Magyarország a 19. helyen áll a globális ranglistán a 147 országra kiterjedő felmérés szerint, a visegrádi országok közül pedig Magyarországon a legmagasabb a mesterséges intelligencia használatának aránya. Magyarországon a munkaképes korú lakosság 32,2 százaléka használt mesterséges intelligenciát 2026 első negyedévében, megelőzve például Dániát, Németországot vagy Tajvant. Ezzel az ország megtartotta az előző évben megszerzett pozícióját. A régión belül Lengyelország 31 százalékkal és Csehország 30,1 százalékkal ugyancsak az élmezőnyhöz tartozik a mesterséges intelligencia használatában.

Az Egyesült Államok az MI-fejlesztésben vezet, nem a használatban

Az Egyesült Államokban a mesterséges intelligencia használati aránya 31,3 százalék, ami 20 másik ország mögé sorolja, annak ellenére, hogy az ország világelső az MI-beruházások és az infrastruktúra terén.

Ennek a látszólagos ellentmondásnak egyik oka a gazdasági méret. 

Egy hatalmas munkaerőpiacon jóval nehezebb széles körben bevezetni az MI-eszközöket, mint kisebb, digitálisan központosított gazdaságokban, például Szingapúrban vagy az Egyesült Arab Emírségekben. 

A rangsor ugyanakkor ismét rámutat: a legjobb MI-modellek megalkotása nem jelent automatikusan tömeges felhasználást.

Az adatok egy másik fontos törésvonalat is kiemelnek: különválik az MI fejlesztése és tényleges alkalmazása. Miközben az Egyesült Államok dominál a modellek fejlesztésében, a chiptervezésben és a kockázati tőkebefektetésekben, több kisebb ország gyorsabban integrálja az MI-t a mindennapi munkafolyamatokba.

Az MI-használat az Egyesült Államokon belül is rendkívül egyenetlen. Az erős technológiai ökoszisztémával és magas digitális szakértelemmel rendelkező régiókban jóval magasabb a használati arány, mint a kevésbé digitalizált államokban. Egy külön kutatás szerint Washington államban a munkavállalók 22,4 százaléka használ MI-t, míg Dél-Dakotában ez az arány csupán 13,1 százalék.

Ázsia lett a leggyorsabban növekvő MI-régió

A világ 15 leggyorsabban növekvő MI-piacából 10 már Ázsiában található:

  • Dél-Koreában az MI-használat 43,2 százalékkal nőtt 2025 első fele és 2026 első negyedéve között, ami a legnagyobb növekedés globális szinten;
  • Thaiföldön 36,2 százalék, Japánban 34,1 százalék, míg
  • Mongóliában 32,2 százalék volt a bővülés. 

Összehasonlításképpen: az Egyesült Államokban ugyanebben az időszakban 19 százalékos növekedést mértek.

A robbanásszerű terjedés hátterében az is áll, hogy az MI-rendszerek jelentősen fejlődtek a nem angol nyelvek kezelésében, így sokkal hasznosabbá váltak az ázsiai piacokon. Emellett a régió komoly beruházásokat hajt végre digitális infrastruktúrába.

Kína továbbra is viszonylag alacsony, 16 százalékos szinten áll, de az ország mérete miatt már kisebb növekedés is több százmillió új MI-felhasználót jelenthet rövid idő alatt. Az Egyesült Államokhoz hasonlóan Kína is vezető szerepet játszik az MI-modellek fejlesztésében — különösen a nyílt forráskódú rendszerek területén —, ugyanakkor a tényleges felhasználás továbbra is elmarad több regionális versenytársától.

Kisebb, digitális szempontból koncentráltabb gazdaságok nagyobb mértékben építették be az MI-t a munkavégzésbe mostanáig (illusztráció)
Kisebb, digitális szempontból koncentráltabb gazdaságok nagyobb mértékben építették be az MI-t a munkavégzésbe mostanáig (illusztráció)
Fotó: Unsplash

Az MI-terjedés lehet a következő gazdasági törésvonal

A térkép egyre élesebb globális megosztottságot mutat a mesterséges intelligenciát gyorsan integráló országok és a lemaradók között.

A magasabb alkalmazási aránnyal rendelkező gazdaságok több közös jellemzővel bírnak: erős internetes infrastruktúra, szolgáltatásközpontú gazdaság, magas digitális írástudás, valamint jelentős felhőalapú és MI-oktatási beruházások.

Ezzel szemben Afrika számos alacsonyabb jövedelmű térsége és Dél-Ázsia egyes részei továbbra is komoly akadályokkal küzdenek, például a korlátozott internet-hozzáféréssel, az eszközök magas árával és a vállalati MI-integráció hiányával.

Ahogy a mesterséges intelligencia egyre mélyebben épül be a mindennapi munkába, az alkalmazási különbségek meghatározhatják, mely országok élvezhetik a legnagyobb termelékenységi és gazdasági előnyöket a következő évtizedben — hasonlóan ahhoz, ahogyan az internet elterjedése alakította át a globális versenyképességet a digitális korszak hajnalán.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!