Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz olasz energiaóriás, az Eni megállapodást kötött a venezuelai kormánnyal a Junín-5 mező munkálatainak újraindításáról. A projekt célja az Orinoco-öv hatalmas nehézolaj-tartalékainak kiaknázása, miközben a gázexport lehetőségei is körvonalazódnak. 2013-ban már egyszer nekifogtak a kitermelésnek, mely a világ nehézolaj-típusai közül az egyik legnagyobb kihívást jelentő, gigászi tartalékot célozza.
Claudio Descalzi, az Eni vezérigazgatója Caracasban tárgyalt Delcy Rodriguez ügyvivő elnökkel, ahol aláírták azt a programozási megállapodást, amely új életet lehel a Junín-5 projektbe. A megállapodásban részt vesz a venezuelai Szénhidrogén Minisztérium és a kolumbiai állami olajvállalat, a PDVSA is. A nehéz olajat őrző mező tulajdonosi szerkezete változatlan: a PDVSA 60 százalékos, az Eni pedig 40 százalékos részesedéssel rendelkezik a vegyesvállalatban. Ez azt jelenti, hogy a következő hetekben akár kezdetüket vehetik azok a munkálatok, melyek az egyik legnagyobb venezuelai készlet fokozatos kiemelését célozzák.
Fotó: Pixabay
Brutális tartalékok vannak az Orinoco-övben, de valóban nehéz olaj
Miközben a világ az iráni háború következményeként kibontakozó energiaválság hatásainak tompításával van elfoglalva, mozgolódás látszik a venezuelai kőolajiparban, ami azt követően került – rövid időre – a nemzetközi figyelem középpontjába, hogy amerikai katonai egységek technikai értelemben bravúros akcióval lecsaptak Maduro venezuelai elnökre, akit Washington kábítószer-kereskedelemhez kapcsolódó bűncselekményekkel vádol. Donald Trump amerikai elnök szerint az amerikai kormány felügyeli a tetszhalott venezuelai olajipar talpra állítását, mely a világ legnagyobb készletére épülhet fel újra, és jelenleg a mennyiséghez képest aránytalanul gyenge kitermelési mutatókkal bír: a világpiaci kínálat alig néhány százalékát adja.
Bár a venezuelai olajkincs tényleges nagyságát több szakértő megkérdőjelezi (abban ugyanakkor nincs vita, hogy mindenképpen hatalmas), a kitermelést a mennyiség jelentős részére nézve gazdaságosnak tartják, noha nem könnyűnek. A venezuelai, feltételezett 300 milliárd hordó (visszafogottabb modellezésben: 100-110 milliárd) java ugyanis a szárazföldön, az Orinoco-medencében található, ezért exporthoz szállítani kell. Ráadásul – oldalunkon megjelent összeállításunkat ajánljuk a témához – a világ egyik legsűrűbb nehézolaj-típusáról van szó, melyen ugyan szépen tudnak keresni a finomítók, viszont feldolgozása külön felkészített berendezéseket és kiegészítő eljárásokat igényel.
Most azonban úgy tűnik, egyik első fecskeként a fenti együttműködésben foghatnak neki az olajkincs egy részének kitermeléséhez. Az Oilprice cikke szerint a Junín-5 nem akármilyen eszköz az Eni portfóliójában:
a becslések szerint 35 milliárd hordónyi igazolt olajvagyont rejt a föld mélye.
Ezzel ez Venezuela egyik legnagyobb kiaknázatlan nehézolaj-lelőhelye. Bár a kitermelés már 2013-ban megkezdődött, a projekt az elmúlt évtizedben szinte teljesen leállt
- a krónikus alulfinanszírozottság,
- az operatív nehézségek, és
- az amerikai szankciók okozta bizonytalanság miatt.
A mostani egyezség illeszkedik Venezuela azon stratégiájába, amellyel próbálja visszacsábítani a külföldi nagyvállalatokat az olajszektorba, hogy megállítsa a kitermelés évek óta tartó drasztikus visszaesését.
Fotó: Getty Images
A gázüzlet is pörög: LNG-export a láthatáron?
Az Eni nemcsak az olajban, hanem a gázkitermelésben is kulcsszereplő az országban. A spanyol Repsollal közösen üzemeltetik a Cardón IV projektet, amely a Perla-mezőt kezeli.
Ez Latin-Amerika legnagyobb offshore gázlelőhelye, amely jelenleg Venezuela hazai gázszükségletének mintegy 35 százalékát fedezi.
A Cardón IV a közelmúltban fenntarthatósági megállapodást írt alá, amelynek célja a kitermelés növelése a hazai ellátás biztosítása, valamint a jövőbeni export érdekében. Iparági hírek szerint az Eni és a Repsol már hosszabb távra tervez: amennyiben a kereskedelmi és szankciós környezet lehetővé teszi, a vállalatok cseppfolyósított földgáz (LNG) exportterminálok fejlesztését is fontolgatják.
Az Eni közlése szerint 2025-ben a venezuelai gázkitermelésük elérte a napi 64 ezer hordó olajegyenértéket (boe/d). Ennek oroszlánrészét a Perla-mező adta. Az olasz vállalat emellett részesedéssel bír a Corocoro offshore mezőt üzemeltető PetroSucre vállalatban, valamint a Supermetanol nevű petrolkémiai cégben is.
