Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Bár az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése óta több ország csökkentette az orosz energiától való függőségét és alternatív források felé fordult, az idén kitört iráni háború a történelem legnagyobb olajpiaci zavarát okozta, ami miatt néhány állam kénytelen volt ismét Oroszország felé fordulni. Az utóbbi hetekben még az Egyesült Államok is – amely a szankciók egyik fő szorgalmazója volt – enyhített álláspontján az orosz olaj szankcionálását illetően. Így Oroszország olajbevételei látványosan nőnek, miközben India és Kína egymás sarkát tapossa az orosz energiahordozóért.
Az ukrajnai háború 2022-es kitörését követően több vezető hatalom, többek között az EU, szigorú kereskedelmi szankciókat vezetett be Moszkvával szemben. Európa és az Egyesült Államok fokozatosan csökkentette függőségét az orosz gáztól és más energiahordozóktól, miközben más országokat is hasonló lépésekre próbált rávenni annak érdekében, hogy pénzügyi nyomást gyakoroljanak Oroszországra – akár azzal kiegészülve, hogy az orosz energiaszállítások helyére az amerikai energiaeladások lépjenek. Ugyanakkor egyes államok – köztük India és Kína – éppen ezekből a szankciókból kovácsoltak előnyt: kedvezményes áron vásárolnak orosz nyersolajat és földgázt (bár a különbség az orosz és a Brent olaj ára között egyre kisebb). Az energiabiztonság erősítését pedig a jelenleg is éles, zajló iráni konfliktus a Perzsa-öbölből induló energiaszállítások szinte teljes elvágásával különösen fontos kérdéssé tette.
Fotó: Wikipedia Commons
Az orosz olaj nagy vevői között ott van India és Kína
Miként az Origón megírtuk, Oroszország olaj- és olajtermék-exportból származó bevételei márciusban a februári történelmi mélypont után közel megduplázódtak (bár még mindig jóval a 2021-es szint alatt vannak). Ez nem kis részben a világpiacon az iráni háború miatt bekövetkezett árrobbanásnak köszönhető. Az ország olajbevételei csaknem megduplázódtak, márciusban 19 milliárd dollárra a februári 9,75 milliárd dollárról.
Az orosz olaj a hektikus, és jelenleg is 100 dollár fölötti olajár tükrében még mindig vonzó alternatíva az olyan, elképesztő mennyiségű energiát fogyasztó országok számára, mint Kína és India, különösen úgy, hogy előbbit a venezuelai olajtól vágták el, utóbbi pedig kapott némi rugalmasságot Washingtontól beszerzéseire vonatkozóan. A tendencia pedig nem most indutl: az Oilprice cikkében felidézi, hogy Kína és India orosz olajimportja jelentősen megnőtt 2022 óta:
- 2024-ben Kína rekordmennyiséget, több mint 100 millió tonna orosz olajat vásárolt, ami energiahordozó-importjának közel 20 százalékát tette ki;
- eközben India becslések szerint 140 milliárd dollárt költött orosz energiahordozókra (földgázra is).
Az elmúlt évben mindkét ázsiai ország tovább mélyítette kapcsolatait Moszkvával, részben az Egyesült Államok által bevezetett magas importvámok következtében.
Április 16-án az amerikai pénzügyminisztérium meghosszabbította egyes orosz nyersolaj értékesítésére vonatkozó szankciós mentességet, amely várhatóan május 16-ig marad érvényben. Ez egy korábbi, április 11-én lejárt mentesség meghosszabbítását követte. A Trump-adminisztráció döntése az energiapiacot érő nyomásra adott válasz, amelyet az Egyesült Államok és Izrael februári iráni támadása, valamint a Hormuzi-szoros lezárása, majd az iráni kikötők amerikai blokádja idézett elő.
Ez a lépés várhatóan csökkenti az olaj árát, mivel az országok így jogszerűen vásárolhatnak több százmillió hordó orosz nyersolajat.
Csak egy dolog biztos az iráni válságban: a bizonytalanság
Az elmúlt hetekben tapasztalt bizonytalanság most is megvan: az iráni és amerikai nyilatkozatok ellenése sem egyértelmű, hogy a Hormuzi-szoros teljesen megnyílik-e, vagy továbbra is támadások veszélye fenyegeti az áthaladó hajókat. Irán április közepén rövid időre megnyitotta a szorost a kereskedelmi hajók előtt, majd kevesebb mint 24 órával később ismét lezárta, az iráni kikötőkre vonatkozó amerikai blokádra hivatkozva.
Miközben a közel-keleti kereskedelmi kilátások továbbra is bizonytalanok, India orosz olajimportja várhatóan áprilisban és májusban is rekordközeli szinten marad, nagyrészt a legújabb amerikai szankciós mentességnek köszönhetően.
Fotó: Pexels
India márciusban napi mintegy 2,25 millió hordó orosz nyersolajat importált, ami közel 100 százalékos növekedést jelent februárhoz képest. Az április 20. és 27. közötti héten az indiai kikötőkbe érkező orosz olaj mennyisége az előzetes adatok alapján elérte a napi 2,1 millió hordót, szemben az előző heti 1,67 millióval.
A Hormuzi-szoros körüli fennakadások miatt India és Kína egyre intenzívebben versenyez a globális olajkészletekért – elsősorban Oroszországból, de Szaúd-Arábiából is.
„Az indiai és kínai verseny az orosz nyersolajért rendkívül erős, és várhatóan így is marad a júniusi szállítmányok esetében” – mondta a témával kapcsolatban Muyu Xu, a Kpler vezető elemzője a CNBC-nek. Hozzátette: „A Hormuzi-szoros de facto lezárása arra készteti az ázsiai országokat, hogy olcsó, könnyen elérhető olajat keressenek – és az orosz nyersolaj pontosan ilyen.”
Az iráni konfliktus előtt Kína jelentős mennyiségű iráni olajat importált, azonban a háború súlyos zavarokat okozott az energiakereskedelemben, és jelentős károkat tett a közel-keleti energetikai infrastruktúrában. Ennek következtében Peking még inkább Oroszországra támaszkodik olajellátása biztosításában.
Nemcsak Kína és India fordul Oroszország felé: Indonézia áprilisban bejelentette, hogy akár 150 millió hordó orosz olajat is vásárolhat. Az ország olajimportjának 20-25 százaléka általában a Közel-Keletről érkezik, és a Hormuzi-szoroson halad át. „Indonézia már biztosította az orosz kormány elköteleződését. 150 millió hordó olajat tudunk tárolni az országban, hogy kezeljük a gazdasági ingadozásokat” – idézte az Antara állami hírügynökség Prabowo Subianto elnök testvérét, Hashimot.
A közel-keleti konfliktus továbbra is felfelé hajtja az energiaárakat, elsősorban a Hormuzi-szoros lezárása miatt kialakult súlyos kereskedelmi zavarok következtében. Ez számos kormányt arra késztetett, hogy alternatív energiaforrásokat keressen a következő hónapok ellátásbiztonságának garantálására. Az orosz energiahordozók importjára vonatkozó ideiglenes szankciós mentesség várhatóan jelentősen növeli az olaj- és gázkereskedelmet a közeljövőben – ami végső soron több forrást juttathat Oroszország ukrajnai háborús erőfeszítéseire, éppen azt eredményezve, amit az Egyesült Államok és Európa eredetileg a szankciókkal el akart kerülni.
