Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA mesterséges intelligencia nemcsak munkahelyeket veszélyeztethet, hanem új nyerteseket is teremthet: felértékelődhetnek a jól képzett szakmunkások, különösen a villanyszerelők, gépészek és építőipari szakemberek. Magyarországon mindez már most érezhető, hiszen a szakemberhiány, a hosszú várakozási idők és az emelkedő bérek egyre nagyobb terhet jelentenek a családoknak és a beruházóknak.
A mesterséges intelligencia (MI) nemcsak irodai állásokat alakít át, hanem újra felértékeli a kétkezi szakmákat is - ezt nem más kölzölte, mint az egyik legnagyobb techcég, az Nvidia vezérigazgatója. Magyarországon ez különösen fontos üzenet, mert a szakemberhiány már most érezhető, miközben a bérek és a kivitelezési díjak is egyre nagyobb terhet jelentenek a családoknak és a beruházóknak.
Fotó: Pixabay
Erősődhet a szakemberhiány az MI-korszakban
Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója a Carnegie Mellon Egyetem végzősei előtt arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia nem egyszerűen egy új számítástechnikai iparágat hoz létre, hanem egy új ipari korszakot is. Szerinte ebben az időszakban különösen nagy szerep juthat azoknak, akik nem laptop előtt dolgoznak, hanem az infrastruktúrát építik: villanyszerelőknek, vízvezeték-szerelőknek, vasmunkásoknak, technikusoknak és építőipari szakembereknek. A Moneywise beszámolója szerint Huang úgy fogalmazott: az MI lehetőséget ad Amerikának arra, hogy „újra építsen”.
A gondolat elsőre szokatlannak tűnhet, hiszen az Nvidia a mesterséges intelligencia egyik legnagyobb nyertese, Huang pedig a technológiai világ egyik legismertebb vezetője. Mégis éppen az MI robbanásszerű terjedése mutat rá arra, hogy
a digitális gazdaság mögött nagyon is fizikai világ áll: adatközpontokat kell építeni, elektromos hálózatokat kell fejleszteni, hűtési rendszereket kell telepíteni, vezetékeket kell behúzni, csöveket kell fektetni, és mindezt karban is kell tartani.
A Moneywise cikke szerint a nagy amerikai technológiai cégek tőkeberuházásai idén akár 700 milliárd dollár körül alakulhatnak, főként az adatközpont-építések és az MI működtetéséhez szükséges infrastruktúra miatt. A McKinsey globális szinten 2030-ig közel 7000 milliárd dolláros adatközpont-beruházási hullámmal számolt. Ez pedig nem valósulhat meg szakmunkások nélkül.
A mesterséges intelligencia is villanyt, hűtést és építőipari kapacitást igényel
Az MI-ről szóló vitákban gyakran az a kérdés kerül előtérbe, hogy mely irodai vagy szellemi munkaköröket válthatják ki az algoritmusok. Huang üzenete viszont más irányból közelít: vannak olyan munkák, amelyeket a mesterséges intelligencia nem tud önmagában elvégezni. Nem tud adatközpontot építeni, nem húz be villamos kábeleket, nem szerel hűtőrendszert, és nem oldja meg a hálózati csatlakozást.
Ez Magyarországon sem mellékes szempont. Az adatközpontok energiaigénye világszerte gyorsan nő. Az Origo az IEA elemzésére hivatkozva arról írt, hogy az adatközpontok globális villamosenergia-igénye a következő öt évben várhatóan több mint kétszeresére emelkedik, 2030-ra pedig összességében akkora áramfogyasztást érhet el, mint Japán jelenlegi teljes fogyasztása.
Ez nemcsak energetikai, hanem munkaerőpiaci kérdés is. Ha több adatközpont, ipari beruházás, hálózatfejlesztés és energetikai korszerűsítés indul, akkor nőhet a kereslet az épületvillamossági szerelők, gépészek, hűtés- és klímatechnikai szakemberek, villamosmérnökök, technikusok és karbantartók iránt.
Magyarországon már most érezhető a szakemberhiány
A hazai helyzetben Huang üzenete azért is érdekes, mert Magyarországon a szakemberhiány már jelenleg is látványos. A HR Portál a Mapei felmérése alapján arról számolt be, hogy 2026-ban átlagosan 56 napot kell várni egy kivitelezőre Magyarországon, ami három nappal több, mint egy évvel korábban. A felmérés szerint a víz- és gázszerelőknél átlagosan 43 nap, a villanyszerelőknél 39 nap a jellemző vállalási idő.
A regionális különbségek is jelentősek. A Dél-Alföldön 65 napos, a Közép-Dunántúlon 63 napos átlagos várakozási időt mértek, miközben Budapesten és Pest vármegyében a folyamatos felújítási és építési projektek tartják magasan a keresletet.
A szakipari munkák átlagos díja 2026 februárjában 9596 forint volt négyzetméterenként, de a legdrágább és legolcsóbb vármegyék között több mint 3500 forintos különbség alakult ki.
Ez azt jelenti, hogy a szakmunkáshiány nem elméleti probléma, hanem közvetlenül megjelenik a háztartások és a vállalkozások költségeiben is. Egy felújítás, energetikai korszerűsítés vagy ipari beruházás ára ma már nemcsak az alapanyagoktól, hanem attól is függ, hogy van-e elérhető, megbízható szakember.
A bérekben is látszik a szakmák felértékelődése
Az amerikai példában a Moneywise a Bureau of Labor Statistics adataira hivatkozva azt írta, hogy az Egyesült Államokban a villanyszerelők medián éves bére 2024 májusában 62 350 dollár, a vízvezeték-szerelők, csőszerelők és gőzvezeték-szerelők mediánbére pedig 62 970 dollár volt. A legjobban kereső 10 százalék mindkét szakmacsoportban évi 105 ezer dollár feletti jövedelmet ért el.
Magyarországon természetesen más bérszintekről beszélünk, de a folyamat iránya hasonló: a jól képzett, keresett szakemberek alkupozíciója erősödhet. A KSH legfrissebb, 2026 februári kereseti adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 725 500 forint, a nettó átlagkereset 509 200 forint volt.
A piaci álláshirdetésekben a szakipari bérek sokszor már a magyar átlagkereset közelében vagy afelett jelennek meg, különösen Budapesten
, a nyugati országrészben és az ipari beruházásokkal érintett térségekben. A Profession.hu egyik aktuális budapesti hirdetése például vízgépészeti, elektromos szerelői munkakörben nettó 480–520 ezer forintos havi bért jelölt meg, 1–3 év tapasztalattal.
Ez azért lényeges, mert a szakmunkás-életpálya sok esetben nem igényel hosszú egyetemi képzést, miközben a jó szakemberek viszonylag gyorsan piacképes jövedelemhez juthatnak. A Moneywise által idézett amerikai példa is azt hangsúlyozza, hogy a tanulószerződéses, gyakorlati képzési utak előnye az lehet, hogy a fiatalok már a képzés alatt pénzt keresnek, és nem halmoznak fel olyan adósságot, mint sok diplomás pályakezdő az Egyesült Államokban.
Nem minden szakma lesz automatikusan nyertes
Fontos ugyanakkor, hogy a szakmunkák felértékelődése nem jelenti azt, hogy minden építőipari vagy szerelői munka automatikusan kiugró keresetet hoz. A Moneywise cikke is figyelmeztet: az Egyesült Államokban az adatközpont-építési hullámra épülő kereslet területileg koncentrált, és a kivitelezési szakasz végeztével nem minden munkavállalónak biztosít tartós foglalkoztatást.
Magyarországon is hasonló kockázatok látszanak. Az ÉVOSZ 2026-os visegrádi építőipari körképe szerint a magyar építőiparban a mélyépítés, az ipari beruházások, a járműiparhoz és akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó gyárépítések, a Paks II. projekt, valamint a napenergia-kapacitások bővítése adhatnak megrendelésállományt. Ugyanakkor a szervezet szerint a munkaerőhiány és a magas költségek továbbra is komoly alkalmazkodást követelnek meg az ágazattól.
Vagyis a legjobb helyzetben azok a szakemberek lehetnek, akik nemcsak egy hagyományos szakmát tanulnak ki, hanem képesek alkalmazkodni az új technológiákhoz is. Ilyen lehet például az ipari automatizálás, az okosépület-rendszerek, a hőszivattyúk, a napelemes rendszerek, az adatközponti hűtés, az energiatárolás vagy a nagy teljesítményű villamos rendszerek karbantartása.
Magyar szempontból ez oktatási és bérpolitikai kérdés is
Huang üzenete Magyarországon túlmutat azon, hogy „jó szakmát kell választani”. A kérdés az, hogy a hazai szakképzés, a vállalati képzések és a bérezési rendszerek képesek-e követni az ipari és technológiai átalakulást. Mindenesetre Orbán Viktor és kormánya a kékgalléros munkavállalókat (szakmunkások, kétkezi munkások) a magyar gazdaság gerincének tekintette. Politikai és gazdasági stratégiájuk alapja a munkaalapú társadalom, amelyben kiemelt szerepet kapott a szakképzés átalakítása. Orbán Viktor többször hangyúlyozta, hogy a magyar gazdaság jövőjét a szakképzett szakmunkások és szakiparosok jelentik.
Ha az MI-korszak valóban több adatközpontot, nagyobb energiaigényt, több hálózatfejlesztést és gyorsabb ipari modernizációt hoz, akkor a magyar gazdaságnak nemcsak mérnökökre és informatikusokra, hanem nagy számban jól képzett technikusokra, szerelőkre és karbantartókra is szüksége lesz. Ez a bérekre is felfelé ható nyomást gyakorolhat, különösen azokban a térségekben, ahol egyszerre jelennek meg ipari nagyberuházások, energetikai fejlesztések és lakossági felújítási igények.
A magyar munkavállalók számára ebből az következik, hogy a szakmunkás pálya egyre kevésbé tekinthető „második vonalnak”. Egy jó villanyszerelő, épületgépész, hűtéstechnikai szakember vagy ipari karbantartó a következő években akár stabilabb és keresettebb pozícióba kerülhet, mint több olyan irodai munkakör, amelyet a mesterséges intelligencia könnyebben automatizál. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Z generáció tömegesen választaná a kékgalléros pályákat. A fiatalok aránya továbbra is alacsony ezekben a munkakörökben, a cégeknek pedig egyre szűkebb korosztályból kell utánpótlást építeniük.
A Humán Centrum Kft. szakértője szerint ennek nemcsak demográfiai oka van: sok munkáltató még mindig nem úgy beszél a fizikai munkáról, ahogyan azt a digitális környezetben szocializálódott huszonévesek érteni és értékelni tudnák. A cég tapasztalatai szerint 2026-ban is erős munkaerőigény mutatkozik a termelésben és gyártásban, ahol elsősorban technikusokat, gépkezelőket és karbantartókat keresnek a cégek. A logisztikában továbbra is nagy a kereslet targoncavezetőkre és raktári munkatársakra, miközben a klasszikus szakmunkások – például villanyszerelők, lakatosok, hegesztők vagy CNC-gépkezelők – is tartósan keresettek.
Az elmúlt húsz évben látványosan felértékelődtek a magyarországi építőipari szakmák:
- a villanyszerelők, víz-, gáz- és fűtésszerelők, valamint a kőművesek bruttó átlagkeresete 2020 és 2025 között közel megduplázódott, miközben
- az egyszerű építőipari munkakörökben még ennél is nagyobb, több mint kétszeres emelkedés látszik.
2005-ben a teljes nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 158 343 forint volt a KSH hosszú idősora szerint. Ez alapján valószínűsíthető, hogy az építőipari fizikai dolgozók átlagbére akkor ennél érdemben alacsonyabb lehetett, hiszen a KSH 2019-re is azt írta, hogy az építőipar átlagkeresete 22 százalékkal elmaradt a nemzetgazdasági átlagtól, a fizikai építőipari dolgozók pedig 230,9 ezer forintot kerestek.
Vagyis 2005 és 2025 között nominálisan nagyjából három-négyszeresére nőhettek ezeknek a szakmáknak a bruttó bérei, de a legnagyobb ugrás egyértelműen 2017 után, majd különösen 2020 és 2025 között látszik.
Szakmánkénti bruttó havi átlagkeresetek
| Foglalkozás | 2020 körül, bruttó Ft/hó | 2025, bruttó Ft/hó | Változás |
|---|---|---|---|
| Villanyszerelő, épületvillamossági szerelő | kb. 311 392 | 597 301 | +91,8% |
| Víz-, gáz-, fűtésszerelő / vezeték- és csőhálózat-szerelő | kb. 283 248 | 558 143 | +97,1% |
| Kőműves | kb. 223 522 | 428 737 | +91,8% |
| Egyszerű építőipari foglalkozású | kb. 170 062 | 364 723 | +114,5% |
A 2025-ös FEOR-lista szerint a kőműves bruttó átlagkeresete 428 737 forint, a vezeték- és csőhálózat-szerelőké 558 143 forint, a villanyszerelőké 597 301 forint, az egyszerű építőipari foglalkozásúaké pedig 364 723 forint volt.
