Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huNapokkal a budapesti BL-döntő előtt tapintani lehet a bizonytalanságot azzal kapcsolatban, lesz-e taxisblokád a hétvégén. Ha valóban bekövetkezik a taxis megmozdiulás, az nem csak a mérkőzés kapcsán adódó fuvarozást béníthatja meg, áttételes hatásain keresztül ellehetetlenítheti a budapesti tömegközlekedést, azon keresztül pedig a fővárost. Összegyűjtöttünk mindent, amit jelenleg a helyzetről és előzményeiről tudni lehet.
A budapesti közlekedés amúgy sem ígérkezik egyszerűnek május utolsó hétvégéjén: a labdarúgó Bajnokok Ligája döntője (BL-döntő) miatt elrendelt lezárások, terelések és forgalomkorlátozások már önmagukban komoly logisztikai kihívás elé állítják a fővárosiakat és az ide látogató turistákat, szurkolókat. Erre a feszült helyzetre tett rá egy lapáttal a hazai taxistársadalom, amikor május 30-31-re teljes fővárosi blokádot helyezett kilátásba akkor, ha a főváros vezetése a hatósági tarifák eltörlése mellett foglal állást. Bár a Főpolgármesteri Hivatal szerint egy kommunikációs félreértés áll a háttérben, a konfliktus gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak annál, mintsem hogy a felek napirendre tudjanak erre hivatkozva térni fölötte. A tét a 2013 óta működő, Európában is ritkaságnak számító fix hatósági áras rendszer túlélése – lehet, már amennyiben valóban felmerülhet eltörlése. Az egész helyzetben roppant nagy a bizonytalanság, így az összeállításunkban közölt állítások a szerda délutáni helyzetre alapulnak, mely könnyedén változhat, részben vagy egészben érvénytelenítve azokat.
Fotó: Ladóczki Balázs
Blokádveszély a BL-döntő hétvégéjén: félreértés vagy a budapesti taxisháború újabb felvonása?
Miként az Origón bemutattuk, a taxisok érdekvédelmi szervezeteinél és a sofőrök belső hírleveleiben az verte ki a biztosítékot, hogy napvilágot látott a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) legújabb javaslatcsomagja. A csomag a személyfuvarozók értelmezése szerint a főváros közlekedési vállalata a rögzített hatósági áras tarifa eltörlését, és egy sávos, algoritmikus (dinamikus) alapú díjszabás bevezetését készítette elő.
A taxisok szerint egy ilyen lépés alapjaiban veszélyeztetné a hazai kisvállalkozások megélhetését és kiszámíthatóságát. Véleményük szerint a dinamikus árazás – amely a kereslet és kínálat függvényében, algoritmusok alapján határozza meg a fuvardíjakat – teljesen kiszolgáltatottá tenné a budapesti és külföldi utazóközönséget a globális platformok (például a Bolt vagy az Uber) átláthatatlan rendszereinek.
Kiss Ádám, a Taxisok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke a téma kapcsán az Oxfordi Egyetem tavalyi kutatására hivatkozva rámutatott:
a teljesen szabadáras modellek a helyi kisvállalkozások tönkretétele után menetrendszerűen a szolgáltatások drágulásához vezetnek, miközben a fuvarszervező multik akár a teljes bevétel 30-50 százalékát is elvonhatják a sofőröktől jutalék formájában.
Emellett álláspontjuk szerint a dinamikus árazás a taxistársadalmon belül súlyos egyenlőtlenségeket is szülne, már ami a fuvarhoz jutási, és ezáltal a bevételszerzési lehetőségeket illeti, és abban a helyzetben vészesen kiélezné a társadalmon belüli jövedelmi egyenlőtlenségeket is. Ez mit jelentene az álláspont szerint? Azt, hogy egy-egy nagyobb koncert vagy sportesemény után, mint amilyen a most következő BL-döntő, egy szakadó esőben a csillagászati árak miatt csak a tehetős réteg jutna autóhoz, miközben a város egyéb területein kritikus taxihiány léphet fel.
A főváros reagált: „Okafogyott a tüntetés”
A feszültség növekedésével a Főpolgármesteri Hivatal gyors kármentésbe kezdett. Kiss Ambrus, a hivatal főigazgatója a Portfolio szerint egyértelműsítette, hogy
a taxisok félreértették a BKK javaslatát, és a Fővárosi Közgyűlés május 29-i ülésén nem szerepel a napirendi pontok között a hatósági ár kivezetése.
A főigazgató tisztázta: a BKK szakmai anyagában a szabadáras vagy sávos modell csupán mint elméleti, távlati lehetőség szerepel. A közgyűlés elé kerülő tényleges előterjesztés valójában két olyan pontot tartalmaz, amelyet a taxisok maguk is régóta szorgalmaznak:
- 27 százalékos tarifaemelés: a 2023 márciusa óta változatlan díjak inflációs korrekciója a mostani tarifák alapján.
- szigorúbb ellenőrzés: egy kormányhoz címzett hivatalos felhívás, amely a piacon jelen lévő szabálytalankodó sofőrök és illegális szereplők szigorúbb szankcionálását kéri.
A tervezett és a tárgyalások során kidolgozott új tarifarendszer számszerűsítve a következőképpen alakulna:
| Tarifaeleme | Jelenlegi ár (2026. május) | Tervezett új ár (27%-os emelés után) |
|---|---|---|
| Alapdíj | 1100 Ft | 1400 Ft |
| Kilométerdíj | 440 Ft/km | 560 Ft/km |
| Várakozási díj | 110 Ft/perc | 140 Ft/perc |
Kiegészítő elem: A repülőtéri fuvarok esetében a fenti tarifákon felül egy 1000 forintos fix felárat is bevezetnének.
Kiss Ambrus megerősítette: bár a BKK szakmai álláspontja továbbra is az, hogy egy alsó és felső korláttal rendelkező sávos árazás jobban alkalmazkodna a piaci viszonyokhoz, ez jelenleg nem több egy szakmai elképzelésnél. Így a főváros vezetése szerint a BL-döntő hétvégéjére beígért blokád teljesen okafogyottá vált.
A rendeletnek persze komoly hátulütői is voltak:
a szigorú műszaki előírások (kötelező sárga szín, maximum 10 éves járműkor, kötelező klíma és bankkártya-terminál) komoly hitelterheket róttak a sofőrökre, a tőkeszegény magánvállalkozók jelentős része pedig kénytelen volt elhagyni a pályát.
Azok a taxisok, akik maradtak, a fix ár legfőbb védelmezőivé váltak, és az elmúlt évtizedben több alkalommal is demonstrációkkal védték meg a pozícióikat. Ezeket összegezzük röviden:
- 2016 (az Uber-incidens): a taxisok napokra lezárták a belvárost (többek között a Deák tér környékét), mert az Uber a sárga autós szabályokat megkerülve, dinamikus és olcsóbb árazással tarolta le a piacot. A tiltakozás akkor sikerrel járt: a kormány ellehetetlenítette a tech-óriást, amely akkor kivonult az országból, majd három éve visszatért.
- 2022, 2024 (a Covid-19 utáni inflációs nyomás): a gazdasági válság, az üzemanyagárak növekedése és a KATA-adózás kivezetése miatt a taxisok az árak emelését követelték a fővárostól. Sikerrel: a 2013-as induláshoz képest az alapdíj 450 forintról 1100 forintra (több mint a duplájára), a kilométerdíj pedig 280-ról 440 forintra nőtt. Az érdekvédelmi szervezetek (pl. FŐTE) ugyanakkor kiemelik, hogy a 2023 és 2025 közötti több mint 21 százalékos kumulált infláció teljesen felemésztette ezeket a vívmányokat, és reálértéken ma kevesebbet keresnek, mint három éve. Bár ez akkori álláspontot jelentett, ez elvi szinten ma is érvényes, ezért is van napirenden a tarifakorrekció.
- 2025 szeptembere (az Erzsébet híd lezárása): amikor a Fővárosi Közgyűlés tarifaemelés helyett szigorúbb ellenőrzéseket és kötelező utasapplikációkat akart bevezetni, a taxisok hidat foglaltak.
- A kormányzati támogatás a hatósági ár mellett (2023): a taxisok érdekérvényesítő erejét jelezte, hogy amikor felmerült a piaci verseny újbóli bevezetése, a kormány egy rendelettel konkrétan megtiltotta a fővárosnak a hatósági ár kivezetését, jogilag bebetonozva a jelenlegi status quót.
Így jutottunk el a mostani helyzetig, mely a fővárosi taxisok legféltettebb közös kincsét veszélyezteti, legalábbis szerintük. Bár a főváros tehát cáfolja a szabadáras terveket, a taxisok továbbra is bizalmatlanok. Nyílt levelükben Magyar Péterhez fordultak segítségért, hangsúlyozva, hogy a működési önköltségeik 2022 óta több mint 40 százalékkal emelkedtek, miközben a sávos árazás folyamatos lebegtetése pszichológiai nyomás alatt tartja a piacot.
Fotó: Szabó Gábor - Origo
A másik oldal: érvek a fix ár ellen
Míg a taxisok a megélhetésük zálogát látják a rögzített árakban, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), az Európai Bizottság és a piacpárti közgazdászok szerint a jelenlegi budapesti modell egy klasszikus „szabályozási csapda”, amely gátolja az innovációt és végső soron károsítja a fogyasztókat.
A piaci liberalizáció mellett érvelők szerint a szabad árazás vagy egy rugalmasabb hibrid modell bevezetése az alábbi előnyökkel járna az utasok számára:
- Olcsóbb utazás a holtidőszakokban: a fix tarifa mellett törvényileg tilos bármilyen kedvezményt, kupont vagy hűségprogramot hirdetni. Szabad versenyben a taxitársaságok az alacsony keresletű időszakokban (például hétköznap délelőttönként) olcsóbb árakkal és akciókkal ösztönözhetnék az utazást.
- A csúcsidős taxihiány felszámolása: Budapesten péntek este vagy egy kiadós felhőszakadás idején szinte lehetetlen taxit rendelni. Ennek oka, hogy a fix árak mellett a sofőröknek nem éri meg a dugóban araszolni ugyanazért a pénzért, amit egy üres és gyors úton is megkeresnének. A dinamikus árazás – bár csúcsidőben megemelné a tarifákat – arra ösztönözné a sofőröket, hogy autóba üljenek, így a megnövekedett kínálat csökkentené a várakozási időt.
- Technológiai innováció és szolgáltatási sokszínűség: egyesek szerint a fix ár elkényelmesíti a szereplőket, hiszen a sárga szín és a rögzített tarifa mögé bújva nincs rákényszerítve a piac a minőségi versenyre. A szabadpiacon a cégek jobb applikációkkal, pontosabb időbecsléssel versenyeznének. Emellett megjelenhetnének a differenciált szolgáltatások: az utas választhatna olcsóbb, fapados (idősebb, kisebb autó) és prémium kategóriák (luxusautók magasabb tarifával) között.
Nem utolsó szempont az sem, hogy a modern fuvarmegosztó applikációk külföldön már az utazás megkezdése előtt fix, szerződéses végösszeget mutatnak az utasnak. Ez teljesen megszüntetné a taxisóra pörgetésével vagy a szándékos kerülőutakkal való trükközést, hiszen a fizetendő összeg független a forgalmi helyzettől. Részben egyébként ezen alapul a GVH hivatalos ajánlásaiban felvázolt hibrid modell, amely a legtöbb nyugat-európai nagyvárosban már sikeresen működik, és amelyben árplafon bevezetése is megjelenik, ugyanakkor az alkalmazáson vagy telefonon keresztül, előre megrendelt fuvaroknál teljesen szabad árazás is megjelenhetne, hiszen ott az utas a rendelés pillanatában mérlegelheti a tarifát, van választási szabadsága.
A versenyhivatal már korábban figyelmeztetett, hogy a jelenlegi rendszer egy fenntarthatatlan spirálba került: a fix árak folyamatos emelése miatt csökken a taxik kihasználtsága (az utasok elpártolnak), a kieső bevételek miatt pedig a taxisok idővel újabb tarifaemelést kényszerítenek ki, ami viszont független lehet az inflációtól.
Lesz akkor taxisblokád hétvégén?
Erre a kérdésre a fentiek tükrében nehéz válaszolni, nagyon sok múlik azon, hogy ezekben a napokban a felek álláspontjai közelednek-e, és a taxisok elfogadják azt a fővárosi érvelést, miszerint nincs szó a hatósági árak eltörléséről.
A kérdés ezért az, hogy a Fővárosi Közgyűlés május 29-i ülése után a taxiszervezetek elfogadják-e Kiss Ambrus és a városvezetés megnyugtatónak szánt nyilatkozatait, valamint a kilátásba helyezett 27 százalékos emelést.
Amennyiben a sofőrök úgy ítélik meg, hogy a háttérben továbbra is a fix árak fellazítása zajlik, Budapest történetének egyik legkritikusabb hétvégéje előtt áll, ahol a BL-döntő presztízse sérülhet és a főváros közlekedése egyszerre bénulhat meg.
A taxisok ugyanis azt közölték: a forgalomgátló megmozdulásukat a BL-döntő helyszínének közelébe, illetve Budapest legforgalmasabb csomópontjaihoz szervezik.
Miért a fix hatósági ár a taxisok szent tehene?
Ahhoz, hogy megértsük a sofőrök elszántságát és a hatósági fix ár melletti állásfoglalásukat, érdemes visszatekinteni a rendszer 2013. szeptember 1-jei bevezetésére.
A kétezres évek elején a budapesti taxipiac kaotikus állapotokat mutatott. A nagy fuvarszervező társaságok kíméletlen árversenyt folytattak egymással, amelyben gyakran önköltségi ár alá szorították a tarifákat, lehetetlen helyzetbe hozva a bérből élő sofőröket. Ezzel párhuzamosan a független, mezítlábas taxisok (a köznyelvben csak „hiénaként” emlegetett szereplők) fix kontroll hiányában csillagászati összegeket csaltak ki a gyanútlan hazai és külföldi utasoktól, rontva a teljes szakma hitelét. Ebből az időszakból számos „rémtörténet” kering egyes taxisok gátlástalanságáról, ami a tájékozatlan vagy bizonytalan utasok „megkopasztásából” fakadt.
A fix hatósági ár bevezetése – amelyet hosszú egyeztetés előzött meg a BKK és a szakmai szervezetek között – három fő előnyt hozott a legálisan dolgozóknak: megszüntette a pusztító árversenyt; kiszámítható profitot és megélhetést biztosított a sofőröknek; átláthatóvá tette a rendszert az utasok számára, és jelentősen visszaszorította a hiénákat. Nem csoda, hogy a taxisszakma alapvetően a hatósági ár pártján állt és áll, az elmúlt években látott tiltakozásaik (lásd. alább) pedig egészen más természetűek voltak.