Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA kutatások szerint már az is jelentős változást hozhat, sőt, pénzügyi előnyökkel járhat, ha a kerttulajdonosok májusban nem nyírják rendszeresen a füvet, miközben ökológiai szempontból is jobb lesz a kertnek. Ebben az időszakban ugyanis tömegesen nyílnak azok a vadvirágok – például a pitypang, a herefélék vagy a százszorszépek –, amelyek létfontosságú táplálékot biztosítanak a rovarok számára. A szakértők szerint a túl rövidre vágott gyep valójában egy „zöld sivatag”: bár esztétikusnak tűnhet, az élővilág számára szinte semmilyen értéket nem képvisel, sőt, érdemes lenne bizonyos keretek között burjánzani hagyni a kertet. A parlagfüvet persze továbbra is írtani kell.
Az utóbbi években látványosan terjed egy kertészeti irányzat, amely szembemegy a tökéletesre nyírt pázsit, a szabályosra vágott gyep hagyományával. A „No Mow May”, vagyis a „Ne nyírj májust” mozgalom hívei szerint ugyanis a túl gyakori fűnyírás komoly károkat okozhat a kert élővilágában – miközben egyetlen hónapnyi szünettel rengeteget lehet tenni a természetért, miközben még pénzt is spórolhatnak a kerttulajdonosok az Agrárszektor cikke szerint.
Fotó: Pexels
Nem biztos, hogy a vágott gyep mindig jobb
A kezdeményezést 2019-ben indította útjára a brit Plantlife természetvédelmi szervezet. A cél az volt, hogy segítsenek a drasztikusan csökkenő számú beporzó rovarokon, például a méheken, poszméheken és pillangókon. Sokan tévesen úgy gondolják, hogy a No Mow May egyszerűen csak annyit jelent: nem kell foglalkozni a kerttel. A mozgalom azonban tudatos ökológiai szemléletet képvisel.
A kert rendezett maradhat akkor is, ha bizonyos részeken magasabbra hagyják abban a füvet. Sokan például keskeny ösvényeket nyírnak a gyepbe, vagy a kerítés mentén tartanak rendet, így a kert nem elhanyagoltnak, hanem természetközelinek hat.
Fontos ugyanakkor, hogy az invazív gyomokat – például a parlagfüvet – továbbra is érdemes eltávolítani.
Aki nem szeretné az egész kertet érintetlenül hagyni, kialakíthat kisebb vadvirágos zónákat is a kert egy-egy félreeső részén.
A Plantlife vizsgálatai szerint a ritkábban nyírt kertek
akár tízszer több nektárt termelhetnek, mint a hagyományosan karbantartott gyepek. A szakemberek emellett jelentős növekedést tapasztaltak a méhek és pillangók számában is.
A magasabb fű nemcsak a rovaroknak kedvez. A hosszabb gyep jobban árnyékolja a talajt, így az lassabban szárad ki, vagyis kevesebb öntözésre lehet szükség a nyári hónapokban. A mélyebb gyökérzet ráadásul ellenállóbbá teheti a gyepet a szárazsággal szemben.
Júniusban sem szabad hirtelen visszavágni a füvet
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a hónap végén nem ajánlott azonnal teljesen rövidre nyírni a megnőtt füvet. A drasztikus visszavágás sokkolhatja a növényeket és a gyepben élő apró élőlényeket is.
A legjobb megoldás a fokozatos nyírás: több lépésben érdemes visszaállítani a kívánt fűmagasságot. A levágott füvet pedig célszerű összegyűjteni, hogy ne nyomja el az új hajtásokat.
A természetközeli kertek népszerűsége folyamatosan nő. Sokan már nemcsak a ritkább fűnyírással próbálják segíteni az élővilágot, hanem más ökológiai megoldásokat is alkalmaznak. Ezek kapcsán a csapadék helyben tartása egyre fontosabb. Az úgynevezett esőkertek lehetővé teszik, hogy a tetőről vagy járdáról lefolyó víz ne vesszen kárba, hanem visszaszivárogjon a talajba.
Pénzt is spórolhatnak a kerttulajdonosok a fűnyírás elhagyásával
A ritkább fűnyírás nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is előnyös lehet:
- kevesebb üzemanyag,
- kevesebb elektromos áram fogy,
- ritkábban kell karbantartani a fűnyírót, és
- az öntözési költségek is csökkenhetnek.
A szakértők szerint
a természetesebb kertek hosszú távon kevesebb gondozást igényelnek, miközben ellenállóbbá válnak az egyre gyakoribb nyári hőhullámokkal és szárazsággal szemben.
A mozgalom így sokak számára már nem egyszerű kertészeti trend, hanem egy új szemléletmód, amely szerint a kert nem csupán dísz, hanem egy élő ökoszisztéma része.
