Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja eddig legalább 25 milliárd dollárjába került a világ vállalatainak, és a számla tovább emelkedik egy friss elemzés szerint. Az amerikai, európai és ázsiai tőzsdéken jegyzett cégek konfliktus kezdete óta kiadott vállalati közleményeinek áttekintése kijózanító képet fest a következményekről. A vállalatok elszálló energiaárakkal, széteső ellátási láncokkal és a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság miatt megszakadó kereskedelmi útvonalakkal és töredező ellátási láncokkal küzdenek.
Friss, a nagyvállalatok üzleti teljesítménye kapcsán borús elemzést jelentetett meg a Reuters az iráni háború hatásaival összefüggésben. Az elemzés szerint legalább 279 vállalat jelezte, hogy a háború miatt lépésekre kényszerültek a pénzügyi károk mérséklése érdekében. Ezek közé tartoznak az áremelések és a termelés visszafogása is. Más cégek felfüggesztették az osztalékfizetést vagy a részvény-visszavásárlásokat, dolgozókat küldtek kényszerszabadságra, üzemanyag-felárakat vezettek be, illetve sürgősségi állami támogatást kértek. A közel-keleti felfordulás – amely a Covid-19-járvány és Oroszország ukrajnai háborúja után újabb súlyos globális sokk a vállalatok számára – visszafogja az év hátralévő részére vonatkozó várakozásokat, hiszen egyelőre kevés jel utal arra, hogy hamarosan megállapodás születne a konfliktus lezárásáról. A számla eddig 25 milliárd dollárnál, azaz nagyjából 7 600 milliárd forintnál jár.
Fotó: AMIRHOSSEIN KHORGOOEI / ISNA
Érzékenyen érinti a nagyvállalatokat az iráni háború
Az elemzők szerint a gazdasági növekedés lassulásával a vállalatok árazási ereje gyengül, miközben a fix költségek kigazdálkodása is nehezebbé válik. Ez a második negyedévtől kezdve veszélyeztetheti a profitmarzsokat, vagyis azokat a mutatókat, melyek azt jelzik, hogy a vállalat a nettó nyeresége és a bevétele arányában milyen jövedelemtermeléssel bír. milyen. A tartós áremelkedések ráadásul tovább fokozhatják az inflációt, ami a már most is törékeny fogyasztói bizalmat is rombolhatja.
Az iparági visszaesés ilyen szintjét legutóbb a globális pénzügyi válság idején láttuk, és még a korábbi recessziós időszakoknál is súlyosabb
– mondta elemzőknek Marc Bitzer, a Whirlpool vezérigazgatója, miután a vállalat megfelezte egész éves előrejelzését és felfüggesztette az osztalékfizetést. „A fogyasztók elhalasztják a termékcseréket, és inkább javíttatnak” – fogalmazott Bitzer, arra utalva, hogy a kialakult helyzetben veszélybe kerül a termékértékesítés eddig teljesítménye.
A háztartásigép-gyártó ezzel nincs egyedül. Olyan vállalatok is figyelmeztettek a konfliktus egyre súlyosabb következményeire, mint
- a Procter & Gamble,
- a malajziai, globális vállalatnak számító óvszergyártó Karex, vagy
- a világ autóiparának egyik meghatározó szereplője, a Toyota.
Irán Hormuzi-szorosra vonatkozó blokádja, majd az amerikai haditengerészeti zárás megdrágította a tengeri szállítást, szűkítette a nyersanyagkínálatot, és elvágta az áruforgalom szempontjából létfontosságú kereskedelmi útvonalakat. A műtrágya, a hélium, az alumínium, a polietilén és más kulcsfontosságú alapanyagok ellátása is megsínylette a helyzetet.
Az elemzésben szereplő vállalatok ötöde – a kozmetikai cégektől az abroncsgyártókon és mosószergyártókon át egészen a hajóutakat szervező társaságokig és légitársaságokig – pénzügyi veszteségekről számolt be a háború miatt.
A legtöbb érintett vállalat az Egyesült Királyságban és Európában működik, ahol az energiaárak már korábban is magasak voltak, míg közel egyharmaduk ázsiai cég, ami jól mutatja a térség erős függőségét a közel-keleti olajtól és üzemanyagoktól.
A háború eddigi vállalati oldalon jelentkező 25 milliárd dolláros veszteség összevethető a Trump elnök által korábban kivetett, majd idén jogellenesnek minősített vámok vállalati hatásaival. Tavaly októberig több száz vállalat jelezte, hogy Donald Trump amerikai elnök 2025-ös vámintézkedései több mint 35 milliárd dolláros többletköltséget okoztak számukra.
Ezek a legjobban szenvedő iparágak
A háborúhoz köthető számszerűsített veszteségek legnagyobb részét a légitársaságok adják, összesen közel 15 milliárd dollár értékben, miután a repülőgép-üzemanyag ára majdnem megduplázódott. Ahogy a szűk keresztmetszet tartóssá válik, egyre több más iparágban működő cég is vészharangot kongat.
A japán Toyota 4,3 milliárd dolláros veszteségre figyelmeztetett, míg a Procter & Gamble 1 milliárd dolláros, adózás utáni profitcsökkenést becsült.
A gyorsétteremlánc McDonald’s a hónap elején közölte, hogy az elhúzódó ellátásilánc-zavarok miatt hosszabb távon magasabb költséginflációra számít – ilyen értékelések korábban jellemzően csak ipari vállalatok gyorsjelentéseiben hangzottak el. Ez azt jelenti, hogy a globális étteremlánc költségei a korábban vártnál nagyobb mértékben növekednek, ami előbb-utóbb más költségek megtakarításában, tervezett fejlesztések elhalasztásában, illetve a fogyasztói árak növelésében jelentkezhet.
Az olajárak szinte minden cégnél beteszik a kaput
Mindez odavezethet, hogy megtorpanhat az a folyamat, amivel a McDonald's és más nagy gyorsétteremláncok a kisebb elkölthető jövedelemmel bírókat megpróbálták visszacsábítani az éttermekbe, ahol korábban vevőként az inflációt meghaladó mértékű áremelkedéssel találkozhattak. Ennek a félelmenek hangot is adott a vállalat. „A megugró üzemanyagárak különösen az alacsonyabb jövedelmű fogyasztók keresletét sújtják – mondta Chris Kempczinski vezérigazgató, hozzátéve: „Jelenleg az emelkedett benzinárak jelentik a legnagyobb problémát.”
Az ipari, vegyipari és alapanyaggyártó szektorban közel 40 vállalat jelezte, hogy a közel-keleti petrolkémiai ellátástól való függőség miatt áremelésekre kényszerül.
- A Newell Brands pénzügyi igazgatója, Mark Erceg a hónap elején azt mondta, hogy minden 5 dolláros hordónkénti olajár-emelkedés körülbelül 5 millió dolláros pluszköltséget jelent a vállalat számára.
- A német Continental abroncsgyártó szerint a második negyedévtől kezdődően legalább 100 millió eurós veszteséget okoznak az emelkedő olajárak, amelyek drágítják a nyersanyagokat.
Roland Welzbacher, a Continental egyik vezetője a hónap elején úgy nyilatkozott, hogy a hatás három-négy hónap alatt jelenik meg a vállalat eredménykimutatásában.
A veszteségek még nem látszanak teljesen a gyorsjelentésekben
A vállalati profitok az első negyedévben még erősek maradtak, ami részben magyarázza, hogy az olyan vezető részvényindexek, mint az S&P 500, új csúcsokra emelkedtek annak ellenére, hogy az energiaárak nőnek, a kötvényhozamok pedig az inflációs félelmek miatt emelkednek.
A FactSet adatai szerint március 31. óta az S&P 500 ipari vállalatainál a második negyedéves nettó profitráta-előrejelzéseket 0,38 százalékponttal vágták vissza, a ciklikus fogyasztási cikkeket gyártó cégeknél 0,14 százalékponttal, az alapvető fogyasztási cikkek szektorában pedig 0,08 százalékponttal.
Az alábbi elemzői grafikonon érdemes megfigyelni, hogy miközben az energiaszektorban az áremelkedések miatt kiugróan magasak a bázispontban mért előrjelzések (ez részben magyarázat az S&P 500-hoz köthető várakozásra is), addig termelőszektorokban mérséklődésre számítanak a második negyedévre tekintve:
Az autóiparban, a távközlési szektorban és a háztartási termékek piacán működő, fogyasztóközpontú vállalatoknál a következő 12 hónapra vonatkozó eredményvárakozásokat több mint 5 százalékkal vágták vissza – mondta Gerry Fowler, a UBS európai részvénystratégiáért felelős vezetője.
Japánban az elemzők március vége óta a felére csökkentették a második negyedéves profitnövekedési várakozásokat, amelyek jelenleg 11,8 százalékon állnak.
„A valódi eredménycsapás még nem jelent meg a legtöbb vállalat számaiban” – mondta némileg vészjóslóan Rami Sarafa, a Cordoba Advisory Partners vezérigazgatója.
