Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA lakhatási válság enyhítése, a természet helyreállítása, a vidéki gazdaság élénkítése és a megújuló energia fejlesztése. Ezeket a célokat jelölte meg Vilmos, amikor bejelentette, hogy a Cronwalli Hercegséget egy nagyívű modernizációs program keretében meg kívánja újítani. Ugyanakkor a közelmúltban több visszásságra is fény derült a hercegi birtok működtetése kapcsán.
Vilmos brit királyi herceg a következő tíz évben gyökeresen átalakítaná a a Cornwall-i Hercegség működését. Terve lényege, hogy a birtok mintegy egyötödét eladnák, az ebből származó pénzt pedig lakhatási, környezetvédelmi és gazdaságfejlesztési projektekre fordítanák. Az elképzelés szerint nagyjából 500 millió fontnyi (mintegy 207 milliárd forintnyi) beruházás indulhat el 2040-ig a hercegség területén – írja a brit The Times.
Vilmos magánjövedelmének legfőbb forrása a hercegség
A hercegség jelenleg több mint 54 ezer hektárnyi földet kezel 21 angliai megyében, éves nyeresége meghaladja a 20 millió fontot (8 milliárd 280 millió forintot). Ez jelenti Vilmos herceg magánjövedelmének legfontosabb forrását. A birtok története a 14. századig nyúlik vissza, és hagyományosan mindig a trónörököshöz kerül. Az új stratégia öt kiemelt térségre koncentrálna: Cornwallra, a Scilly-szigetekre, Dartmoorra, Bath környékére és a dél-londoni Kenningtonra. A vezetés szerint ezek azok a helyek, ahol egyszerre lehet társadalmi és környezeti változást elérni.
A hercegség vezérigazgatója, Will Bax arról beszélt, hogy Vilmos herceg új szerepet szán az intézménynek. A birtok a jövőben aktív fejlesztőként működne, nem pusztán földtulajdonosként.
A célok között szerepel a lakhatási válság enyhítése, a természet helyreállítása, a vidéki gazdaság élénkítése és a megújuló energia fejlesztése.
A következő évtizedben 160 millió fontot (66 milliárd 240 millió forintot) fordítanának megfizethető lakások építésére, különösen Cornwallban, a Scilly-szigeteken és London déli részén. Emellett a birtok olyan fejlesztési területeket is piacra dobna, amelyek révén 10-12 ezer új otthon épülhetne Anglia városi peremterületein.
Jelentős összeg jutna gazdaságfejlesztésre is, ugyanis a Scilly-szigetek legnagyobb ipari parkját például megdupláznák, Dartmoorban pedig olyan programokat indítanának, amelyek hosszabb távú megélhetést kínálnának a fiataloknak. A hercegség közben 100 MW megújuló energiakapacitás kiépítését is tervezi, ami akár százezer otthon energiaellátását fedezhetné.
Húszmillió fontot szánnának közvetlenül természet-helyreállítási projektekre, miközben különféle partnerségeken keresztül további több mint 200 millió fontot próbálnának bevonni vadvédelmi programokba.
A bejelentéseket ugyanakkor komoly politikai és társadalmi vita övezi. A The Sunday Times és a Channel 4 tavaly részletesen foglalkozott a királyi birtokok pénzügyeivel. Kiderült például, hogy a hercegség korábban bérleti díjat számolt fel
- mentőcsónak-állomásoknak,
- faluházaknak,
- iskolai játszótereknek
- és más közösségi intézményeknek is.
A kritikák után ezeket a díjakat megszüntették, a helyi nonprofit szervezetek pedig sok esetben ingyen használhatják az épületeket.
Fotó: TOBY MELVILLE/Reuters
Szintén nagy visszhangot váltott ki, hogy a hercegség eladta a devoni Bradninch birtok tíz haszonbérleti gazdaságát, amelyek évszázadok óta a birtok részét képezték. A döntés sok gazdát megrázott. Bax szerint a bérlők kedvezményes feltételekkel vásárolhatják meg saját gazdaságaikat, és a legtöbben élni is akarnak ezzel a lehetőséggel.
Kibukott Dartmoor sötét titka
A legkényesebb ügyek közé tartozik a HMP Dartmoor börtön esete. Az intézmény két éve lényegében használhatatlan a magas radonszint miatt, a hercegség mégis évi 1,5 millió fontos bevételhez jut a 25 éves bérleti szerződésből.
A brit parlament egyik bizottsági elnöke szerint a megállapodást kapkodva kötötték meg, miközben a kormány már tisztában volt az egészségügyi kockázatokkal.
A hercegség vezetése azzal érvel, hogy minden ilyen szerződést piaci alapon, törvényi kötelezettségek mellett kötnek meg. Bax szerint a közintézményekkel kialakított kapcsolatok hosszú távú együttműködésre épülnek, és a birtok továbbra is partner kíván maradni az állami szereplőkkel.
Az egész átalakítás mögött egy szélesebb törekvés rajzolódik ki: a brit monarchia modernizálása. Vilmos herceg láthatóan olyan modellt szeretne kialakítani, amelyben a királyi vagyon társadalmi küldetést is kap, miközben megőrzi jövedelmezőségét és értékét hosszú távon is.
