Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huCsaknem 2 százalékkal csökkent az arany ára hétfőn, miután a Közel-Keleten ismét fellángoló feszültségek felerősítették az inflációs aggodalmakat és a tartósan magas kamatlábakkal kapcsolatos várakozásokat. Az arany geopolitikai válságok esetén hagyományosan menedékeszköznek számít, és a nemesfém ára még mindig történelmi magasságokban tartózkodik, de úgy tűnik, a befektetők arra számítanak: az inflációs nyomás miatt a nagy jegybankok hamarosan kamatot emelnek, annak következtében pedig más lekötési formában többet fialhat pénzük, mint amennyit az arany árfolyama ígér.
Az azonnali (spot) aranyár heti mélypontra, unciánként 4 450 dollárra süllyedt a hétfő reggeli kereskedésben, mielőtt valamennyit faragott volna a veszteségeiből. A három hónapos határidős jegyzés New Yorkban szintén csökkent, de sikerült 4 500 dollár felett maradnia, kedd reggel 4 536 dollár körül járt. A nemesfém az elmúlt három hétben egy szűk sávban, oldalazva mozgott az esetleges amerikai–iráni békemegállapodás körüli bizonytalanságok miatt, a piacot pedig leginkább a napi szalagcímek rángatták és rángatják.
Fotó: Pexels
Szinte mindennap rángatják az arany árát
Az arany – amelyre vonatkozóan a befektetők nem kapnak kamatot – jellemzően akkor válik vonzóvá a befektetők számára, ha a kamatlábak alacsonyak. Ez a forgatókönyv azonban mindaddig valószínűtlennek tűnik, amíg a háború elhúzódik, mivel a jegybankok a geopolitikai konfliktus okozta inflációs nyomás miatt hajlamosabbak tartósan magasan tartani a kamatokat, és a várakozás most is az, hogy a nyomás enyhítése érdekében a jegybankok hamarosan újra a kamatemelés eszközéhez nyúlnak. (Érdemes megemlíteni, hogy bár ez a trend az Egyesült Államokban és Európában is teljesülhet, addig Magyarországon a piaci várakozás épp a kamatcsökkentésnek szól. Ennek okairól, körülményeiről ebben a cikkben olvashat az Origón.)
A látott áresés azután következett be, hogy az Egyesült Államok bejelentette: újabb csapásokat mért iráni katonai célpontokra, ami tovább fokozta az inflációs félelmeket. A hírre az olaj ára és a dollár is erősödni kezdett.
„A hétvégén elillant az az optimizmus, amely az amerikai–iráni tárgyalásokat övezte a Hormuzi-szorosban kialakult patthelyzet feloldására” – írta elemzésében Ricardo Evangelista, az ActivTrades elemzője, akit a Mining.com cikke idéz. Az elemző hozzátette: „Emiatt az energiaárak ismét kilőttek, ami újraélesztette az inflációs aggodalmakat, és megerősítette a Fed szigorú monetáris politikájával kapcsolatos várakozásokat.”
A kereskedők most arra számítanak, hogy a Fed akár már idén kamatot emelhet: a CME Group FedWatch eszköze szerint jelenleg 39 százalékos esélyt látnak egy decemberi, negyed százalékpontos emelésre.
A piac szereplői feszülten figyelik a héten érkező kulcsfontosságú makrogazdasági adatokat, amelyek iránymutatást adhatnak a Fed monetáris politikai pályájáról, és ezzel együtt az arany árának jövőbeli alakulásáról is.
Nem írják még le a sárga nemesfémet
Annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban gyengélkedett a sárga nemesfém, sokan arra számítanak, hogy 2026 végére magára talál:
- a JPMorgan 5 000 dolláros átlagárat jósol, míg
- a Goldman Sachs 5 400 dolláros célárat határozott meg unciánként.
Az arany jó úton haladt ezen célok elérése – vagy akár túlszárnyalása – felé, miután bivalyerősen indította az évet, és januárban közel 5 600 dolláros rekordot döntött. A geopolitikai feszültségek azonban keresztbe tettek a várakozásoknak, így kérdéses, hogy megismétlődik-e a 2025-ös menetelés, amikor az arany ára 60 százalékot ralizott. 2026-ban eddig mindössze 4,5 százalékos pluszban áll a nemesfém, ami pusztán időarányosan nézve elhanyagolható az előző évi teljesítményhez képest.
