Elképesztő módszerekkel mentik az őzgidákat hazánkban

Május vége, június eleje az őzek ellési időszaka, ami egybeesik a gépesített mezőgazdasági kaszálások kezdetével. Ilyenkor rendkívül körültekintően kell eljárniuk a gazdálkodóknak, hogy ne veszélyeztessék az újonnan világra jött állatokat. A modern technológiai megoldások segítségével, hőkamerás drónok alkalmazásával védik a gidákat.

A világra jövetelt követő első hetekben a gidák túlélését a lapulási reflex és a teljes szagtalanság biztosítja; álcázó testszínük és semleges illatuk következtében elkerülik a rájuk leselkedő ragadozók figyelmét. A gabonatáblákban, erdőkben ez elegendő védekezési stratégia, azonban a rétek, lucernások kaszálása során ez a legfőbb veszélyforrás is egyben. A gidák az érkező traktorok zajára sem ugranak fel, hanem továbbra is mozdulatlanul lapulnak, ami akár végzetes is lehet számukra. Évente akár 10 ezer őzgida is áldozatul eshet a tavaszi kaszálásoknak. Ezért is olyan fontos lépés, a 2024-ben elindult drónos gidamentés, amely ingyenes szolgáltatásként áll a vadászatra jogosultak és a gazdák rendelkezésére, így támogatva az őzállomány megóvását és a természetvédelem céljait.

Korszerű eszközök védik az őzgidákat a kaszálási időszakban. Fotó: AÉM

Az életmentésen túl egy kutatási programot is indítottak

A mentési módszer egyszerű és jól szervezett. A kaszálás előtt a földhasználó jelzi a vadászatra jogosultnak a munka várható kezdetét, ők értesítik a drónpilótát, aki közvetlenül a traktor megérkezése előtt végigrepüli a munkaterületet. 

Ha találnak veszélyben lévő gidát, biztonságba helyezik, és a kaszálás végeztével szabadon engedik, amit az őzsuta gyorsan megtalál és továbbnevel.

Az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztálya 2024 májusában Kammermann Péter és Bleier Norbert tájegységi fővadászok részvételével kezdte meg az Illancs-bácskai vadgazdálkodási tájegységben a kaszálandó területeken az őzgidák mentését. Az életmentésen túl egy kutatási programot is indítottak: megjelölték a mentett egyedeket a további nyomonkövetésük érdekében.

Bleier Norbert ismertette: az első év a tapasztalatszerzésről szólt, és a kora nyári, rendkívüli meleg alaposan megnehezítette a dolgukat. A drónos keresést sokszor hátráltatta, hogy a hőség miatt a hőmérséklet-különbség sokszor nem volt elég nagy, így a gidák hőképe nem volt mindig egyértelmű. A kezdeti nehézségek ellenére is öt vadászatra jogosult területén tizenöt gidát mentettek és jelöltek meg. A 2025-ös év őzgidaszületési időszakot már tapasztalatokkal felvértezve várták, és az időjárás tekintetében is szerencsésebbek voltak az előző évhez képest – tette hozzá a tájegységi fővadász. A mentés és kutatás területét bővítették a szomszédos Gemenci vadgazdálkodási tájegységben is, négy vadászatra jogosult közreműködésével. A két tájegységben 2025-ben 40 őzgidát mentettek és jelöltek meg a hőkamerás drón segítségével.

Tavaly óta a program országos kiterjesztésű lett: az Országos Magyar Vadászati Védegylet drón szakbizottsága – a megyei koordinátorok segítségével – 2026-ban is folytatja a kaszálások előtti hőkamerás drónos őzgidamentést és -jelölést. A kezdeményezés eredményességét jól mutatja, hogy tavaly országszerte 278 őzgidát sikerült megmenteni – derül ki az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium adataiból.