Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA KSH második becslése megerősítette, hogy a magyar gazdaság 2026 első negyedévében éves alapon 1,7 százalékkal, az előző negyedévhez képest pedig 0,8 százalékkal bővült, ami a korábbi negyedévekhez képest gyorsulást jelent. Az elemzők szerint a GDP növekedését elsősorban a fogyasztás, a szolgáltatások és az ipar javuló teljesítménye támogatta, ugyanakkor a külső kereslet gyengesége és a geopolitikai kockázatok továbbra is visszafoghatják a GDP bővülését az év hátralévő részében.
A Központi Statisztikai Hivatal kedden közzétett második becslése megerősítette az április végén közölt adatokat: Magyarország bruttó hazai terméke 2026 első negyedévében 1,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, míg negyedéves összevetésben 0,8 százalékos növekedést mutatott. A KSH szerint a bővüléshez elsősorban a szolgáltatások járultak hozzá, de hosszú idő után az ipar is pozitívan befolyásolta a GDP alakulását.
A mostani adat a tavalyi negyedik negyedévben mért 0,8 százalékos éves növekedés után érezhető gyorsulást jelent, miközben negyedéves alapon immár négy egymást követő negyedévben tudott bővülni a magyar gazdaság.
Virovácz Péter: vége lehet a stagnálás időszakának
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a részlet adatok alapján kijelenthető, hogy a gazdaság maga mögött hagyhatta a hosszabb stagnálási időszakot. A termelési oldalon a mezőgazdaság, az ipar és a szolgáltatások egyaránt hozzájárultak a növekedéshez, miközben az építőipar továbbra is gyengén teljesített.
Az elemző szerint különösen kedvező jel, hogy az ipar 1,1 százalékkal nőtt negyedéves alapon, ami részben az új gyártókapacitások fokozatos beindulásának köszönhető. A szolgáltatások közül kiemelkedően teljesített a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység.
Felhasználási oldalról továbbra is a fogyasztás bizonyult a legfontosabb növekedési tényezőnek: a háztartások fogyasztása negyedéves alapon 1,5 százalékkal emelkedett. Emellett jelentősen nőtt a készletfelhalmozás is, miközben a beruházások lényegében stagnáltak.
Virovácz Péter szerint ugyanakkor a gazdasági szerkezet továbbra is sérülékeny. A belső kereslet erősödése mellett az export gyengélkedik, az import viszont gyorsan nő, így a nettó export jelentősen visszafogja a növekedést. Az ING Bank az idei évre 1,5 százalékos GDP-növekedést vár, amelynek fő motorja továbbra is a fogyasztás lehet.
Molnár Dániel: az ipar hosszú idő után ismét növekedni tudott
Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője szerint az első negyedéves adatok egyik legfontosabb üzenete, hogy 13 negyedév után ismét nőtt az ipar teljesítménye. Az ágazat 0,8 százalékos bővüléséhez hozzájárulhatott az alacsony bázis mellett az is, hogy egyre több nagyberuházás fordul termőre.
A szolgáltatások szintén erős teljesítményt nyújtottak, miközben a mezőgazdaság is növekedni tudott. Az építőipar azonban továbbra is fékezte a gazdaságot, részben a gyenge vállalati kereslet, részben az év eleji kedvezőtlen időjárás miatt.
Molnár Dániel szerint a gazdaság legfontosabb hajtóereje továbbra is a fogyasztás. A háztartások kiadásait
- a reálbérek emelkedése,
- az adócsökkentések
- és a különböző állami juttatások támogatták.
Ugyanakkor az export továbbra is gyenge, miközben az import gyorsan növekszik, ezért a nettó export jelentős negatív hatást gyakorol a GDP-re.
A szakértő szerint az év hátralévő részének legnagyobb kérdése továbbra is a külső környezet alakulása. A nagy ipari beruházások termelésének felfutása segítheti a gazdaságot, de a gyenge európai kereslet és a közel-keleti konfliktusok jelentős kockázatot hordoznak. Az MGFÜ idén 2 százalék alatti növekedésre számít.
Regős Gábor: pozitív meglepetés a GDP-adat, továbbra is a fogyasztás a gazdaság motorja
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az első negyedéves GDP-adat pozitív meglepetést jelentett, mivel a várakozásoknál erősebb növekedést mutatott.
Az elemző kiemelte, hogy hosszú idő után ismét nőtt az ipar hozzáadott értéke, miközben a szolgáltatások 2,3 százalékos bővülése is jelentősen támogatta a gazdaság teljesítményét. A legnagyobb növekedést a szakmai, tudományos és adminisztratív szolgáltatások mutatták.
Regős Gábor szerint a fogyasztás maradt a legfontosabb növekedési tényező: a háztartások fogyasztási kiadásai 5,5 százalékkal emelkedtek, amit a növekvő reálbérek és a választások előtti kormányzati transzferek támogattak. A beruházások ugyanakkor továbbra is alacsony szinten stagnálnak.
A szakértő úgy véli, hogy az idei év egészében 1,5–2 százalék közötti gazdasági növekedés várható. A kilátásokat javíthatja az uniós források esetleges beáramlása és az üzleti bizalom erősödése, ugyanakkor az iráni konfliktus, a magasabb energiaárak és a gyenge külső kereslet továbbra is komoly kockázatot jelentenek.
A három elemző egyaránt rámutatott, hogy a magyar gazdaságot jelenleg elsősorban a fogyasztás tartja növekedési pályán, miközben az iparban már látszanak az élénkülés első jelei. Abban is egyetértenek, hogy a legnagyobb bizonytalanságot továbbra is a külső kereslet alakulása, az export teljesítménye és a geopolitikai kockázatok jelentik.
