Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAnnyi hidrogén rejtőzik a föld alatt, hogy 170 000 évig elláthatná energiával a Földet, ráadásul igen olcsón lehetne azt felhasználni egy friss tanulmány szerint. Az „ingyen és végtelen energia” ígérete mindig sokak fantáziáját megmozgatja, a fúziós energia mellett a nagy mennyiségű hidrogénbe vethetik most sokan bizalmukat. Persze a helyzet nem ilyen egyszerű, s nyilvánvalóan alaptalan lenne kijelenteni azt is, hogy akár meg sem kell most már oldani az energiapiaci felfordulást okozó iráni válságot. Az viszont biztos: több neves kutató szerint nem hogy elmenni kell mellette, hanem egyenesen rá kell fordulni az új lehetőségre.
A zöld hidrogént évtizedek óta csodaszerként emlegetik a nehezen dekarbonizálható ágazatok – például az acélgyártás és az ipari hajózás – szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére. Magas hőmérsékleten égethető el, akárcsak a fosszilis tüzelőanyagok, ám égése során a bolygó felmelegedéséért felelős üvegházhatású gázok helyett csupán vízgőz keletkezik. De ha ennyire ígéretes a zöld hidrogén, miért adja még mindig csak az Egyesült Államok teljes hidrogéntermelésének kevesebb mint egy százalékát? A rövid válasz az, hogy előállítása drága, és sok esetben nem túl hatékony felhasználása azoknak a tiszta energiaforrásoknak, amelyek szükségesek a gyártásához. A mostani bejelentés ebben ugyan változást hozhat idővel, de gyors megoldásban még nem érdemes reménykedni. Ami most hangsúlyos: gazdaságilag bőven életképes, sőt, olcsó lehetőséget kínálna a geológiai hidrogén.
Fotó: Pixabay
Olcsó hidrogénforrást rejtenek a kőzetek
A hidrogén kinyerésére létezhet egy olyan módszer, amely nemcsak környezetvédelmi szempontból előnyös, hanem gazdaságilag is életképes lehet. Az úgynevezett „geológiai hidrogén” olyan hidrogén, amely természetes módon már eleve jelen van a földkéreg kőzetformációiban. Elméletileg közvetlenül kitermelhető és felhasználható, anélkül hogy energiaigényes előállítási folyamatokra lenne szükség, ráadásul versenyképes költségek mellett – számol be arról az Oilprice.
A tudósok becslése szerint a Föld már elegendő ilyen hidrogént termelt ahhoz, hogy az emberiség teljes energiaigényét a következő 170 000 évben fedezze.
A kihívás természetesen az, hogy ezt a hatalmas készletet meg kell találni és ki is kell termelni. A kutatók még csak most kezdik feltérképezni és megérteni a geológiai hidrogén működését, de az eddigi eredmények rendkívül biztatóak egy tisztább energiára épülő új korszak szempontjából.
Ugyanis mint minden energiaforrás vagy nyersanyag kitermelésénél, alapvető fontosságú a gazdaságos hozzáférés. Márpedig jelenleg úgy tűnik, hogy a geológiai hidrogén ebben jól vizsgázhat.
Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma szerint ez a hidrogénforma akár kilogrammonként 1 amerikai dollárnál (most kb. 305 forint) is alacsonyabb költséggel termelhető lehet.
Ez töredéke a jelenlegi zöld hidrogén előállítási költségének, amely kilogrammonként körülbelül 3,50-6 dollár között mozog. Ha sikerülne hozzáférni a geológiai hidrogénkészletekhez, az alternatív energiaforrás költségszinten versenyképessé válhatna a fosszilis tüzelőanyagokkal, ami jelentős lendületet adhatna a dekarbonizációs törekvéseknek, különösen a nehéziparban.
„Világszerte verseny zajlik a hidrogén hozzáférhetőségének növeléséért, hogy csökkenteni lehessen a szennyező kibocsátásokat és a jelenlegi hidrogéngazdaság költségeit” – idézte nemrég a Popular Mechanics Barbara Sherwood Lollart, egy új, kanadai geológiai hidrogénkutatást bemutató tanulmány vezető szerzőjét.
Most már jobban értjük ennek az erőforrásnak a gazdasági életképességét, és ezt az ismeretet a már ismert, illetve a jövőben felfedezendő hidrogénlelőhelyek feltérképezésére is alkalmazhatjuk világszerte
– fogalmazott a Torontói Egyetemen dolgozó akadémikus, a földtudományok professzora.
Kanada idővel hidrogén-nagyhatalom lehet
Kanada területén hatalmas mennyiségű geológiai hidrogén található, különösen a Kanadai-pajzsban, abban a kiterjedt prekambriumi kőzetrégióban, amely a Hudson-öblöt övezi. Az Oxfordi Egyetem, a Durhami Egyetem és a Torontói Egyetem kutatói tavaly a rangos Nature Reviews Earth & Environment tudományos folyóiratban publikált tanulmányukban arra a következtetésre jutottak, hogy
Kanada jelentős hidrogénkészletei gazdaságosan kitermelhetők lennének, amennyiben a befektetők támogatnák a geológiai hidrogén felkutatásával és kitermelésével kapcsolatos kutatásokat és fejlesztéseket.
Néhány startup már most azon dolgozik, hogy a geológiai hidrogén valósággá váljon Kanadában. Az egyik ilyen vállalat, a Vema Hydrogen, már két kísérleti kutat fúrt Québec vidéki térségeiben. A vállalat mintegy 300 méter mélyre hatolt az alapkőzetbe, hogy megkezdje az ott tárolt természetes hidrogén kitermelésének kísérleteit. A cég kezelt vizet kíván befecskendezni vastartalmú kőzetekbe annak érdekében, hogy olyan kémiai reakciót idézzen elő, amely nagy mennyiségű, tiszta égésű hidrogént termel.
„A lehetőségek óriásiak” – nyilatkozta Pierre Levin, a Vema vezérigazgatója a New York Times-nak nemrég. Levin szerint ilyen kőzetek a világ számos pontján megtalálhatók, és elegendő mennyiségben állnak rendelkezésre ahhoz, hogy több milliárd tonna hidrogént lehessen előállítani belőlük.
Természetesen még jelentős tudományos előrelépésekre van szükség, mielőtt mindez megvalósulhatna:
- a legalkalmasabb geológiai hidrogénlelőhelyek azonosítása, valamint
- azoknak az eljárásoknak és anyagoknak a kidolgozása, amelyekkel a kívánt kémiai reakció biztonságosan és gazdaságosan beindítható, valószínűleg sok időt és jelentős befektetéseket igényel majd.
Arra sincs garancia, hogy a technológia végül valóban működőképes lesz ipari léptékben – de a remények nagyok emiatt.
„Ha sikerül megoldanunk, az alapjaiban változtathatja meg az energiaipart” – mondta nemrég a New York Timesnak Madeline Schomburg, az Energy Futures Initiative nonprofit kutatószervezet alelnöke. A szakember szerint még ha a siker valószínűsége alacsony is, a lehetséges nyereség olyan jelentős, hogy mindenképpen érdemes megvizsgálni.
Nem csak adottság: a napenergiából a felszín alá is lehet vinni a hidrogént
Kivételes energetikai kísérleti telephely működik Magyarországtól néhány órányi távolságra Felső-Ausztriában, Salzburg közelében, Rubensdorf és Gampern községek között: az osztrák RAG energetikai vállalat földalatti hidrogéntárolást végez ottani telephelyén, méghozzá tiszta (zöld) hidrogénét. Az energetikai megújulás most még ritka ereklyéjének számító, napenergiából előálló hidrogénje a távolabbi jövőben visszaszoríthatja a földgázhasználatot is, de addig is izgalmas lehetőségeket kínál – az Origón korábban megjelent beszámolónkat ide kattintva nyithatja meg.