Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA 3 százalékos kamatozású Otthon Start Program az elmúlt hónapokban az ingatlanpiac egyik legfontosabb hajtóerejévé vált. Április végéig 1350 milliárd forint értékben kötöttek hitelszerződéseket, amelyekből 38 488 lakás vásárlása vagy építése valósult meg. Október óta az új lakáshitelek 72 százaléka már ebben a konstrukcióban született, vagyis gyakorlatilag az egész piacot átalakította. Az is látható, hogy ennek pozitív hatása volt az albérleti piacra, gyakorlatilag stagnálnak az albérletárak – írta meg korábban az Origo. Most azonban egyre több jel mutat arra, hogy a kormány átalakíthatja a rendszert.

Egyre több a találgatás a szigorításról
A Portfolio által megszólaltatott, névtelenséget kérő banki vezetők szerint nem valószínű, hogy a kabinet egyik napról a másikra megszüntetné az Otthon Start Programot, ugyanakkor rövid távon olyan változások jöhetnek, amelyek jelentősen szűkíthetik a jogosultak körét.
Szigorodhat az első lakásvásárló fogalma, kizárhatják azokat a párokat, akik már rendelkeznek részleges ingatlantulajdonnal, korlátozhatják a támogatott hitelből vásárolt lakások kiadását, és nehezebbé válhat az adóstárs bevonása is. Szakértői becslések szerint ezek az intézkedések akár 20–40 százalékkal is visszavethetik a program keretében felvett hitelek volumenét.
A bizonytalanságot jól mutatja, hogy a BiztosDöntés.hu szerint Lipták Zsuzsa, a Zenga.hu ügyvezetője már egy májusi sajtótájékoztatón felvetette: kérdés, milyen feltételekkel marad meg az Otthon Start, és milyen hatással lesz a kormányváltás az ingatlanpiacra.
Költségvetési kényszer állhat a háttérben
A szakértők szerint a lehetséges szigorítások mögött elsősorban nem szakmai, hanem pénzügyi megfontolások húzódhatnak meg. Becslések szerint a program ötödik évére akár évi 400 milliárd forintba is kerülhet az államnak a kamattámogatás finanszírozása. Nem véletlen, hogy egyre többen attól tartanak: a kabinet a kiadások csökkentése érdekében próbálhatja szűkíteni a jogosultak körét. A félelmeket erősíti, hogy a kormány a közelmúltban már hozzányúlt egy másik kedvezményes hitelkonstrukcióhoz:
A vállalkozások számára elérhető 3 százalékos likviditási hitelt megszüntették, helyette a korábbinál jóval magasabb kamatozású konstrukció maradt elérhető.
Ez sokak szerint azt mutatja, hogy a kabinet kész felülvizsgálni a támogatott hitelprogramokat, ha azok túl nagy terhet jelentenek az államháztartásnak. Emlékezetes Harmati László, az Erste Bank vezérigazgató-helyettesének kijelentése is, miszerint a jelenlegi otthontámogatási rendszert fel kell számolni. Mindezzel üzent a volt beosztottjának, Kármán András pénzügyminiszternek is.

A kormány tagad, a piac mégis aggódik
Mindez azért különösen érzékeny kérdés, mert a Tisza-kormány korábban többször is azt ígérte: a korábbi kabinet jól működő intézkedéseit megtartja. Kármán András pénzügyminiszter parlamenti meghallgatásán külön nevesítette az Otthon Startot azok között a programok között, amelyekhez nem kívánnak hozzányúlni. Ugyanakkor a Tisza Párt programja kifejezetten kritikus az Otthon Starttal szemben. A dokumentum szerint a konstrukció elsősorban a jobb anyagi helyzetben lévő, hitelképes rétegeket támogatja.
Emellett a kormányzat több alkalommal is jelezte, hogy „célzottabbá” és „költségvetésileg fenntarthatóbbá” tenné az állami támogatásokat.
Ez önmagában még nem jelentene problémát, csakhogy a piacon sokan attól tartanak: a fenntarthatóság végül a jogosultak körének szűkítését jelenti majd.
Nem véletlen, hogy egyes ingatlanközvetítők szerint már most akadnak olyan vevők, akik azért siettetik a vásárlást, mert attól félnek, hogy ősszel már nem ugyanazokkal a feltételekkel lesz elérhető a 3 százalékos hitel.
Egyelőre tehát nincs konkrét döntés az Otthon Start átalakításáról, de a kormány korábbi lépései, a költségvetési nyomás és a piacról érkező jelzések alapján egyre többen tartanak attól, hogy a következő hónapokban sok család számára nehezebbé válhat az első saját otthon megszerzése.