Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA piacok által várt döntést hozta meg a jegybank, amely újabb lépést tett a monetáris lazítás irányába. A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa keddi ülésén 25 bázisponttal, 5,75 százalékra mérsékelte az alapkamatot, miközben a nemzetközi bizonytalanságot továbbra is az iráni háború és az energiapiaci kockázatok jelentik.
A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa keddi ülésén a várakozásoknak megfelelő döntést hozott: 25 bázisponttal, 5,75 százalékra csökkentette az alapkamatot. A lépés megfelelt a piaci várakozásoknak, és összhangban állt Varga Mihály jegybankelnök korábbi jelzéseivel, amelyek szerint a nyári hónapokban további kamatmérséklések jöhetnek. - írja a Világgazdaság.
Fotó: Ladóczki Balázs
A jegybank lépését elsősorban a kedvező inflációs folyamatok tették lehetővé. A korábbi várakozásokhoz képest jelentősen javult az árstabilitási környezet, miközben a forint is erősödött az euróval szemben.
A kedvező inflációs adatok adtak mozgásteret a kamatcsökkentéshez
Varga Mihály és a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt hónapokban egyre nagyobb hangsúlyt helyezett arra, hogy az inflációs folyamatok kedvezően alakulnak. A jegybank júniusi inflációs jelentésében jelentősen csökkentette az idei éves átlagos inflációra vonatkozó előrejelzését.
Míg márciusban még 3,8 százalékos éves átlagos inflációval számoltak, júniusban már mindössze 1,8 százalékos értéket jeleztek előre.
A vártnál alacsonyabb infláció mellett a forint árfolyamának alakulása is támogatta a kamatcsökkentést. A magyar fizetőeszköz idén mintegy 7 százalékkal erősödött az euróval szemben, bár az elmúlt hetekben kisebb korrekció következett be.
Elemzők szerint a jelenlegi inflációs környezet lehetőséget biztosít a jegybank számára, hiszen a 6 százalék körüli kamatszint már magasnak számított a mérséklődő árnyomás mellett.
Az iráni háború és az olajár lehet a legnagyobb kockázat
A kamatdöntés legnagyobb kérdése az volt, hogy a Magyar Nemzeti Bank miként értékeli a geopolitikai helyzet romlását. Bár korábban úgy tűnt, hogy rendeződhet az Egyesült Államok és Irán konfliktusa, júliusban ismét kiéleződött a helyzet.
Irán bejelentette a Hormuzi-szoros lezárását is, amely kulcsfontosságú útvonal a globális energiaellátásban. A szoroson halad keresztül a világ olaj- és LNG-kereskedelmének jelentős része, ezért az esetleges tartós fennakadások komoly hatással lehetnek az energiaárakra.
A szakértők szerint azonban a jegybank számára nem önmagában a háborús helyzet a meghatározó, hanem annak gazdasági következményei: elsősorban az olaj- és földgázárak, valamint a forint árfolyamának alakulása.
A Brent típusú olaj ára a napokban ismét megközelítette a hordónkénti 90 dolláros szintet, ami óvatosságra intheti a döntéshozókat.
További kamatcsökkentések jöhetnek az év végéig
A jelenlegi folyamatok alapján az elemzők arra számítanak, hogy a jegybank folytathatja a kamatok mérséklését. Ha a júliusra és augusztusra jelzett újabb lépések megvalósulnak, az alapkamat 5,5 százalékra csökkenhet.
Ezt követően további lazítás sem kizárt, így az év végére akár 5 százalék körüli szintre is mérséklődhet a kamat.
A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a kamatpályát gyorsan átírhatják a váratlan gazdasági vagy geopolitikai események. Az iráni háború alakulása, az energiapiac változásai és a forint mozgása továbbra is meghatározó tényezők maradnak.
Varga Mihály jegybankelnök a döntést követően sajtótájékoztatón ismerteti részletesen a Magyar Nemzeti Bank értékelését és a monetáris politika következő lépéseit.
