Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huEgyre hosszabb azoknak a Magyarországon működő vagy beruházást tervező vállalatoknak a listája, amelyekkel a Tisza-kormány konfliktusba került. A győri Audi jövőjét övező bizonytalanságtól a BYD-nak adott ultimátumon és az akkumulátorgyárak elleni fellépésen át egészen a Mol és a Richter osztalékügyéig számos gazdasági front nyílt az elmúlt hónapokban. Csokorba szedtük Magyar Péter legjelentősebb konfliktusait.
Egyre konfrontatívabb hangnem jellemzi a Tisza-kormány gazdaságpolitikai kommunikációját. Miközben az európai ipar lassulással, gyárbezárásokkal és tömeges elbocsátásokkal küzd, Magyar Péter és politikustársai sorra kerülnek konfliktusba a Magyarországon működő vagy hazánkban beruházást tervező vállalatokkal. A Világgazdaság szerint ennek súlyos gazdasági következményei lehetnek: a kiszámíthatatlanabb szabályozás, az adókedvezmények tervezett megszüntetése és a politikai nyomásgyakorlás egyaránt arra késztetheti a cégeket, hogy felülvizsgálják magyarországi terveiket. Az Origo összegyűjtötte azokat a gyárakat és nagyvállalatokat, amelyekkel a kormányfőnek vagy kabinetjének az elmúlt időszakban nézeteltérése támadt.
Győri Audi: rosszkor érkezik a konfrontatív gazdaságpolitika
Bár a kormányfő és a vállalat vezetése között egyelőre nincs dokumentált közvetlen összetűzés, az új gazdaságpolitikai irány a lehető legrosszabb pillanatban találja a magyar autóipart.
A győri Audi-gyár bezárása ugyanis már lehetséges hosszú távú forgatókönyvként is megjelent a sajtóban.
Oliver Blume, a Volkswagen vezérigazgatója júniusban arról beszélt, hogy a német konszern nagyszabású költségcsökkentésre készül. A Manager Magazin később arról írt, hogy hosszabb távon a győri Audi és a Volkswagen-csoport egyik lengyelországi üzeme is szerepelhet a vizsgált kelet-közép-európai telephelyek között. A Volkswagen ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek egyelőre alternatív forgatókönyvek, amelyek megvalósulása elsősorban a németországi gyárak versenyképességének alakulásától függ.
A győri üzemben és a motorgyárban mintegy 12 ezer ember dolgozik, közvetetten pedig több tízezer család megélhetése függ a vállalat működésétől.
Éppen ezért lehet különösen kockázatos, ha a Tisza-kormány a kiszámítható befektetési környezet és a nagyvállalatokkal folytatott együttműködés helyett konfrontatív gazdaságpolitikát folytat, illetve megszünteti a beruházásokat ösztönző kedvezmények egy részét.
BYD: ultimátumot kapott a kínai autóipari óriás
Július 15-én robbant a bomba: Szijjártó Péter bejelentette, hogy a BYD külső kapcsolataiért és új üzletágainak fejlesztéséért felelős vezetőjeként folytatja pályafutását. Ahogyan arról lapunk is beszámolt, Magyar Péter válaszul olyan összeférhetetlenségi szabályok bevezetését helyezte kilátásba, amelyek megakadályozhatják a volt külügyminisztert új pozíciója elfoglalásában: a miniszterelnök szerint a kinevezés korrupciógyanút vet fel, és a BYD magyarországi beruházásáért járó utólagos „hálaként” is értelmezhető.
Magyar lényegében lekommunistázta a kínai vállalathoz igazoló Szijjártót, amikor azt állította, hogy a BYD-nál munkát vállalni egyet jelent a Kínai Kommunista Párt szolgálatába állással.
Nem ez azonban az első konfliktus a Tisza-kormány és a cégóriás között.
Stumpf Péter, Szeged térségének országgyűlési képviselője korábban felszólította a BYD-t, hogy addig ne kezdje meg a termelést, amíg a magyar hatóságok nem találják megfelelőnek a levegőminőséget ellenőrző rendszert.
A politikus szerint véget ért az az időszak, amikor egyes vállalatok politikai kapcsolataiknak köszönhetően kivételezett helyzetbe kerülhettek. Ugyanakkor nem árt felidézni, mekkora gazdasági erőt képvisel a BYD: a vállalat tőzsdei értéke meghaladja a 120 milliárd dollárt, szegedi beruházása pedig több ezer milliárd forintot és számos új munkahelyet jelenthet Magyarországnak. Egy ekkora vállalattal aligha a konfrontáció, sokkal inkább az együttműködés szolgálná az ország érdekét, hiszen a beruházás hosszú időre meghatározhatja az egész térség gazdasági jövőjét.
CATL: a második és a harmadik gyárat már nem támogatná a Tisza
A debreceni CATL jövőjével kapcsolatban is egyértelmű üzenetet küldött a Tisza-kormány. Tárkányi Zsolt, Debrecen tiszás országgyűlési képviselője közölte, hogy a kabinet nem támogatja a kínai akkumulátorgyártó második és harmadik üzemének megépítését.
Ha rajtam, rajtunk múlt volna, akkor egyetlen akksigyár, egyetlen szennyező üzem sem jött volna Debrecenbe”
– fogalmazott a képviselő. Tárkányi azt is kijelentette, hogy a CATL beruházásának második és harmadik fázisa nem valósul meg. A vállalatot a korábbinál jóval szigorúbb környezetvédelmi és hatósági ellenőrzések alá helyeznék, a szabálytalanságokat pedig súlyosabb szankciókkal büntetnék.
A konfliktus gazdasági jelentőségét mutatja, hogy a CATL a BMW és a Mercedes-Benz beszállítója, debreceni fejlesztése pedig Európa egyik legjelentősebb akkumulátoripari beruházása.
Semcorp: bezáratták a debreceni üzemet
A Tisza akkumulátoriparral kapcsolatos politikájának egyik első közvetlen érintettje a debreceni Semcorp lett. A kínai tulajdonú vállalat üzemét szabálytalanságokra hivatkozva bezáratta a kormányhivatal.
Tárkányi Zsolt szerint az üzem várhatóan hosszabb ideig zárva marad. A kormány ezzel párhuzamosan országos környezetvédelmi felügyeleti rendszer létrehozását, az akkumulátorgyárak ellenőrzésének szigorítását és a szennyezésért kiszabható büntetések emelését tervezi.
A környezetvédelmi szabályok betartatása minden vállalattal szemben indokolt. A kérdés az, hogy a kabinet valamennyi ipari szereplőre azonos mércét alkalmaz-e, vagy egy egész gazdasági ágazat magyarországi működését lehetetleníti el.
Samsung SDI: hónapokon át támadta a gödi gyárat Magyar Péter
Magyar Péter már a választási kampányban nyílt konfliktusba került a gödi Samsung SDI vezetésével. Februárban azonnali válaszokat követelt a vállalattól és a kormánytól, majd bejelentette, hogy személyesen tájékozódik az üzemben uralkodó állapotokról. A Tisza elnöke több videóban foglalkozott a Samsung működésével. A vállalat vezetését azzal vádolta, hogy tudott a veszélyes munkakörülményekről, mégsem tett megfelelő lépéseket, továbbá környezetvédelmi és munkavédelmi szabálytalanságokat rótt fel a cégnek.
Magyar a gödi akkumulátorgyár történetét „magának a NER-nek” nevezte, petíciót indított, és átfogó vizsgálatot ígért. A Samsung SDI elleni fellépés így nem egyetlen nyilatkozatra korlátozódott, hanem hónapokon át a Tisza kampányának egyik kiemelt témája volt.
Ahogy arról az Origo is beszámolt, már kevésbé rengette meg a közvéleményt, hogy a választások után szinte közvetlenül napvilágra került a Greenpeace jelentése, melyben leírták: nem találtak sem határértéket meghaladó, sem egészségügyi szempontból jelentős szennyezést.
Master Good: veszélybe került egy 120 milliárdos beruházás
Nemcsak nemzetközi vállalatok, hanem magyar tulajdonú cégek is nehéz helyzetbe kerültek a Tisza-kormány intézkedései miatt. Június elején a kabinet megtiltotta a munkaerő-kölcsönző vállalatoknak azt a gyorsított eljárást, amely korábban lehetővé tette munkavállalók toborzását a Fülöp-szigetekről, Örményországból és Grúziából.
A döntés ellen az egyik leghatározottabban a Master Good tiltakozott. Ifjabb Bárány László, a cégcsoport ügyvezető igazgatója közölte: ha nem tudnak külföldi munkavállalókat alkalmazni, nem építik fel Magyarországon a tervezett, 120 milliárd forintos gyárukat.
A vállalat 580 Fülöp-szigeteki dolgozót foglalkoztat. Bárány szerint nem az alacsonyabb bérek miatt alkalmazzák őket – a lakhatás biztosítása miatt valójában többe kerülnek –, hanem azért, mert bizonyos fizikai munkákra nem találnak elegendő magyar munkavállalót. A beruházás elmaradása mellett ezért a meglévő termelés csökkentése is napirendre kerülhet.
Tesco: „Nincs szükség újabb élelmiszerboltra”
A Tisza-kormány egyik államtitkára egy Tesco-áruház felújításának átadásán üzent a multinacionális kiskereskedelmi vállalatoknak. Búza László kijelentette, hogy Magyarországnak nincs szüksége újabb élelmiszerboltra, majd hozzátette:
Nem akarunk többé személytelen multikat látni.”
Az államtitkár később ugyan elismerően beszélt a Tesco magyarországi szerepéről, a kijelentések mégis különösen rossz időpontban hangzottak el. Sajtóhírek szerint a brit vállalat fontolgatja, hogy kivonul a kelet-közép-európai régióból, és magyarországi érdekeltségeit is értékesítheti.
A Tesco közel kétszáz magyarországi áruházat működtet, és mintegy kilencezer embernek ad munkát.
Mol: Magyar Péter az osztalék kifizetését is megakadályozta volna
A választás után Magyar Péter az egyik legnagyobb magyar tőzsdei vállalatot, a Molt is nyomás alá helyezte.
Bejelentette, hogy tárgyal Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatóval, és elvárja, hogy a vállalat ne fizesse ki a Mathias Corvinus Collegium számára járó, mintegy 25 milliárd forintos osztalékot.
A követelés azért is volt szokatlan, mert az osztalékfizetésről a Mol közgyűlése már döntött. A társaság összesen 241,2 milliárd forint kifizetését hagyta jóvá, amelyből 24,58 milliárd forint jutott volna az MCC-nek. Magyar bejelentésére a Mol részvényei meredek eséssel reagáltak, és a Richter árfolyama is gyengülni kezdett. Az Origo beszámolója szerint a Mol-papír árfolyama rövid idő alatt 4346 forintról 4210 forint alá esett, miközben az eladói nyomás a teljes BUX-indexet is lefelé húzta.
A Hernádi Zsolttal folytatott találkozó után a Mol vezérigazgatói bizottsága azt javasolta, hogy a 2025-ös pénzügyi év után járó osztalékot csak 2026 harmadik negyedévében fizessék ki.
Richter: a gyógyszergyártóhoz is bekopogtatott Magyar Péter
A Mol után Magyar Péter bejelentette, hogy a Richter Gedeon vezetését is megkeresi egy „hasonló ügyben”. A Richter összesen mintegy 120 milliárd forintos osztalékfizetésre készült. Mivel az MCC és a hozzá kötődő Maecenas Universitatis Corvini is jelentős részesedéssel rendelkezik a gyógyszergyártóban, több tízmilliárd forintos kifizetés vált politikai vita tárgyává. A Mol elleni fellépés már Magyar Richterre vonatkozó bejelentése előtt is megmozgatta a gyógyszergyártó árfolyamát.
Az Origo beszámolója szerint a Richter részvénye 12 990 forintról 12 760 forintig esett, miután a befektetők aggódni kezdtek a tulajdonosoknak járó osztalék miatt.
Magyar fellépése ismét felvetette a kérdést, hogy a kormány milyen mértékben kíván beleszólni egy tőzsdei társaság tulajdonosainak és közgyűlésének döntéseibe.
Mercedes-Benz: politikai konfliktusba kényszerítették a gyárat
A kecskeméti Mercedes-Benz új gyáregységének átadása sem maradt botrány nélkül.
Magyar Péter azt kérte, hogy Szemereyné Pataki Klaudia polgármester és a városháza munkatársai ne vegyenek részt az eseményen. A miniszterelnök azonban nem közvetlenül a városvezetővel közölte a döntését, hanem a Mercedes vezetésén keresztül továbbíttatta a kérést.
A gyárnak kellett értesítenie a korábban meghívott önkormányzati tisztviselőket arról, hogy jelenlétük nem kívánatos. Szemereyné szerint Magyar ezzel elsősorban a Mercedest hozta kellemetlen helyzetbe, hiszen a német vállalatnak a rendezvény után is együtt kell dolgoznia a kecskeméti önkormányzattal. A kormányfő tehát nem közvetlenül a gyár működését támadta, de egy belpolitikai konfliktus közvetítőjévé tette a vállalatot.
Az Origo korábban arról is beszámolt, hogy éles kritikákat váltott ki Magyar Péter és Kapitány István szereplése a Mercedes új üzemének átadásán.
Többen azt kifogásolták, hogy a több száz milliárd forintos beruházás még az előző kormány idején indult el, a Tisza vezetői mégis saját sikerként kommunikálták az átadást. Tették mindezt úgy, hogy Magyarországot hónapokon keresztül „összeszerelő üzemnek” nevezték.
Íme az első olyan gyár, amely az új kormány regnálása óta bejelentette, hogy bezár: a Nestlé az év végén bezárja diósgyőri üzemét, mert jelentősen visszaesett a szezonális csokoládéfigurák iránti kereslet. A gyár kizárólag üreges csokoládétermékeket, például húsvéti nyulakat és karácsonyi figurákat készít. A döntés a dolgozókat is érinti, s ezzel a diósgyőri üzem lehet az első magyarországi gyár, amely a Tisza-kormány hivatalba lépése után befejezi működését.
A felsorolt ügyek önmagukban eltérő természetűek: van közöttük környezetvédelmi vita, munkaerőpiaci korlátozás, tőzsdei osztalékügy és politikai konfliktusba bevont vállalat is. Együttesen azonban már egy olyan gazdaságpolitikai irányt rajzolnak ki, amelyben a Tisza-kormány rendszeresen nyilvános nyomást gyakorol a cégekre, beleszólna tulajdonosi döntésekbe, és korlátozná egyes beruházások megvalósítását.
A kérdés már nem csupán az, hogy melyik vállalat kerül legközelebb Magyar Péter célkeresztjébe. Sokkal inkább az, hogy a konfrontatív hangnem és a kiszámíthatatlanabb üzleti környezet hatására hány nagyvállalat gondolja újra magyarországi jelenlétét.
