Hiába a Temu-vám, az EU továbbra is belefullad a filléres kínai termékekbe

Az Európai Unió új vámrendelete a hónap elején életbe lépett, célja, hogy a Kínából származó csomagok mennyiségét visszaszorítsa. Bár a rendelet főleg a Temu hatalmas európai térnyerése miatt született, az Origónak nyilatkozó közgazdászprofesszor szerint ennél több van a háttérben. Lentner Csaba rámutatott, a legfőbb gond azzal van, hogy az EU-nak árukereskedelmi deficitje van Kínával szemben.

Súlyos problémák vannak a kínai-EU külgazdasági kapcsolatokban, amelyek áthidalására az unió „felszíni” intézkedésekkel próbál reagálni – hívta fel a figyelmet Lentner Csaba, akit az EU új – főleg a Temuval szemben hozott – vámrendeletével kapcsolatban kérdeztünk. Az Origónak nyilatkozó közgazdászprofesszor jelezte: az Európai Unió kárára drasztikusan növekvő és strukturálissá váló egyensúlyhiány tapasztalható hosszú ideje. A 2025-ös évben az EU árukereskedelmi deficitje Kínával szemben elérte a 360 milliárd eurót, ami úgy adódott, hogy az uniós import 560 milliárd eurót tett ki, míg az export mindössze 200 milliárdot.

A vámrendelet után sem hagyhat alább az emberek rendelési kedve a Temuról  Fotó: Mirkó István

A 2026-os év adatai még lehangolóbbak, az első negyedévben a deficit már elérte 98 milliárd eurót, 

ami azt jelenti, hogy az unió kereskedelmi egyenlege napi 1 milliárd eurós hiányt mutat Kínával szemben

– emelte ki a közgazdász. Rámutatott: ez azt jelenti, hogy egyre jobban csökken a Kínában eladható EU-s termékek mértéke.

A tendencia mérséklésére az unió vezetése új vámszabályokat alkotott, amelyek július elsején léptek életbe. Ez alapján az EU-n kívüli online áruházakból, például a Temuról rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő termékekre termékkategóriánként 3 eurós vámot kell fizetni. Ez azt jelenti, ha valaki egy telefontokot és egy kanálkészletet rendel a kínai online áruházból, akkor összesen 6 eurót kell fizetnie, míg aki 4 hűtőmágnest annak összesen 3 eurót. A Brüsszeli vezetés szerint ez az intézkedés hozzájárul, hogy az uniós vállalkozások tisztességes feltételek mellett folytathassák tevékenységüket.

A közgazdászprofesszor szerint a brüsszeli adminisztráció minden eszközt megragadva mérsékelni kívánja a kínai behozatalt, ám a 3 eurós termék kategóriánkénti vám bevezetése egy megkésett intézkedés, csupán tűzoltás.

Az intézkedés nagyságrendileg elenyésző, nem alkalmas arra, hogy a 2026-os évre prognosztizálható közel félezer milliárd eurós deficit kialakulását meggátolja. Későn kapott észbe az EU vezetése – ette hozzá.

A Temu termékei továbbra is elözönölhetik Európát

Az EU új vámrendelete kiválthat egyfajta protekcionista hatást, azonban a problémák összetettebbek. A fizetési és kereskedelmi mérleg jelentős mértékű eltolódása mögött összetett makrogazdasági és iparpolitikai okok állnak, mint például a Kínai ipari túlkapacitás és állami támogatások rendszere, amelyben Peking masszív állami szubvenciókkal támogatja a hazai stratégiai ágazatokat. Mivel a kínai belső fogyasztás gyenge, a túltermelést rendkívül olcsón az európai piacokon helyezik el – magyarázta Lentner Csaba. 

A tudatosan felépített kínai export expanziót tovább segíti a jüan mesterséges árfolyam-politikája. Kína a jüan árfolyamát szorosan a dollárhoz igazítja. Amikor a dollár gyengül az euróval szemben, a kínai fizetőeszköz is automatikusan leértékelődik az euróhoz képest. Ez a kínai árukat mesterségesen olcsóbbá teszi Európában, az európai termékeket pedig megdrágítja Kínában – mutatott rá.

A közgazdász azt is jelezte, hogy figyelembe kell venni a  kínai piacra jutási korlátokat is.  Miközben az európai piac viszonylag nyitott, az EU-s vállalatok komoly adminisztratív és szabályozási akadályokba ütköznek Kínában, ami korlátozza az uniós export növekedését. Ahogy fontos Európa nyersanyagfüggősége is. Az EU kritikus mértékben függ a Kínából származó ritkaföldfémektől és az akkumulátor-alapanyagoktól, amelyek elengedhetetlenek a zöld átálláshoz – jegyezte meg.

Az, hogy a kínai feladóktól behozott temus csomagokra most 3 eurós tételenkénti vámot vetnének ki az nem fogja az EU súlyos külkereskedelmi deficitjét megváltoztatni – mutatott rá a közgazdász. Majd kijelentette: 

Meggyőződésem, hogy az összetett, jól átgondolt kínai termék-szolgáltatás export stratégiával és eszközökkel a kínai termékek továbbra is elözönlik az európai piacokat.

A vámtétel bevezetésének másik oldala pedig az, hogy az európai vásárlók igénylik a könnyű „fajsúlyú” kínai termékeket, aligha fognak lemondani róluk, miközben az európai ipari és szolgáltató szektor hasonló árfekvésű termékek piacra dobásában egyre esélytelenebb – tette hozzá.

Nem áll vissza az egyensúly

Az, hogy a kínai feladóktól behozott temus csomagokra most 3 eurós tételenkénti vámot vetnének ki, feltehetően nem fogja az EU súlyos külkereskedelmi deficitjét megváltoztatni, azonban nem elhanyagolható költségvetési bevételt fog jelenteni – vélekedett Lentner Csaba. A közgazdászprofesszor szerint Kína könnyedén áthidalhatja az 3 eurós többlet vámköltséget, tehát „amit most elvesznek tőlük a vámon, könnyen visszaszerezhetik a réven”.

Jobban tenné az Európai Unió, ha a Kínával való kapcsolatában a kockázatok csökkentésére és a diverzifikációra törekedne, például a kritikus fontosságú nyersanyagok beszerzését részint más térségekből oldaná meg, vagyis más importpiacokat fedezne fel, de legfőképpen az uniós ipar termelékenységét, hatékonyságát növelné

– jelentette ki. Hozzátette: a külkereskedelmi-fizetési mérleg hiányának emelkedését ezzel tudná érdemben megállítani, nem pedig a temus csomagok megvámolásával.

Még kezelési díj is jön

A közgazdász szerint az új rendelet mérsékelheti az európai úgynevezett dropshipping mértékét. Rámutatott: ennek lényege, hogy az európai uniós székhellyel rendelkező kereskedő minimális költséggel, olcsón szerezte be a terméket Kínából, majd Európában többszörös áron adta el. (Vagyis egy olyan üzleti modellről van szó, ahol az online boltban megvásárolt termékeket a beszállító vagy gyártó közvetlenül a vásárlónak szállítja ki – a szerk.) Mivel a vámmentesség megszűnt, minden egyes árucikkre rárakódik fixen nagyjából 3–5 euró pluszköltség. Így egy 5–10 eurós olcsó telefontok vagy divatcikk esetében ez a fix összeg százalékosan olyan jelentős drágulást jelent, ami felemészti a dropshipper hasznát, vagy olyan magasra emeli a fogyasztói árat, amennyiért a vevő már egy rendes európai boltban is megvehetné a terméket.

Sőt, a most bevezetett 3 eurós átalányvámot 2026 novemberétől egy nagyjából 2 eurós uniós kezelési díj is kiegészíti majd, amely egy újabb protekcionista intézkedés lesz az EU részéről

– figyelmeztetett a közgazdász. Majd hangsúlyozta: ezt a helyzetet, az olcsóbb kínai termékekre vonatkozó igényt, úgy lehet csak feloldani, ha az EU ipara készen állna hasonló fajsúlyú és árfekvésű termékek gyártására.

Egyértelműen ki kell derülnie, hogy Kínából jött a csomag

Lényeges szabályozási elem, hogy az új vámrendszer szigorúbb adat- és terméklejelentési kötelezettséggel jár, a vámkezeléshez pontosabb adatok kellenek a származási helyről. A futárszolgálatok értesítései és a vámkezelési folyamat transzparenciája miatt a vásárló számára azonnal és egyértelműen kiderül, hogy a csomagja Kínából érkezik – ismertette. Majd jelezte: a lebukás veszélye és a hosszadalmas szállítási idő – amely mellé most már plusz vámügyi átfutási idő is társulhat – gyorsan lerombolhatja a vásárlói bizalmat.

Bár a Kínából közvetlenül a vevőhöz postázó dropshipping modell ebben a formában kevésbé lesz gazdaságos a megrendelő fogyasztóknak, ez nem jelenti a dropshipping, mint logisztikai módszer teljes eltűnését – mutatott rá. A közgazdász szerint a túlélés érdekében a cégek két irányba mozdulhatnak el. Egyfelől európai beszállítókra válthatnak. A kereskedők olyan nagykereskedelmi partnereket keresnek, akik eleve EU-n belüli raktárakkal rendelkeznek. Mivel a termékek már az unió területén vannak, nem terheli őket az új kisértékű importvám, és a szállítási idő is napokra rövidül a hetek helyett. A másik lehetőség, hogy márkaépítés és valódi importőr szerepet vesznek fel, amelyben a legsikeresebb korábbi dropshipperek áttérnek a hagyományos e-kereskedelemre: konténeres tételben, hivatalosan elvámolva hozzák be az árut Európába, saját márkás csomagolást adnak neki, és európai raktárból teljesítik a rendeléseket.

Vagyis, az új uniós vám és kezelési díj sikeresen érte el a célját: kiegyenlíti a versenyfeltételeket

– hangsúlyozta Lentner Csaba. Rámutatott: azok az európai dropshipping cégek, amelyek pusztán a kínai piacterek (Temu, AliExpress, Shein) termékeinek átcímkézéséből és közvetlen átszállításából éltek, versenyképtelenné válnak a rendes európai boltokkal szemben, de ez az EU katasztrofális külkereskedelmi deficitjét nem fogja érdemben befolyásolni. Vagyis, túl sokat ne várjunk – tette hozzá.

A Trump-hatás sem elhanyagolható

Az EU-s vámintézkedés kiváltó oka jobbára a költségvetési bevételek növelése, nem pedig a fogyasztói védelem. A trendek azt mutatják, hogy a kínai-EU relációjú hiány nem egy átmeneti hullám, hanem strukturális probléma, amely a geopolitikai feszültségek miatt tovább fokozódik – jelezte a közgazdászprofesszor. Rámutatott: a vámrendelet nem töri meg azt a trendet, továbbra is csökkenni fog az EU Kínába menő exportja, míg a behozatala pedig emelkedik. Az uniós export Kínába éves alapon több mint 6 százalékkal csökkent, miközben a kínai import több mint 6 százalékkal emelkedett az elmúlt évben – ismertette.

A közgazdász szerint nem elhanyagolható a „Trump-hatás” sem. Az Egyesült Államok által kivetett szigorú transzatlanti és Kína-ellenes tarifák miatt a kínai exportőrök kiszorulnak az amerikai piacról. 

Ezért az EU vált a kínai felesleges kapacitások első számú célpontjává.

A termékcsoportok esetében is egy eltolódás következett be. Bár az EU védővámokat vezetett be a kínai elektromos autókra, a kínai gyártók gyorsan alkalmazkodtak, így az elektromos autók helyett hibrid járműveket, gépészeti berendezéseket és vegyipari termékeket kezdtek el óriási volumenben Európába szállítani, megkerülve a korlátozásokat – magyarázta.

A Kínai exportkorlátozások is a kínai export dömping fenntartását szolgálták: Peking válaszul a nyugati szankciókra korlátozásokat vezetett be a kritikus ásványi anyagok kivitelére, ami megdrágította az európai ipar beszerzéseit, tovább rontva az EU versenyképességét – emelte ki Lentner Csaba. Majd hangsúlyozta:

Így bizony az úgynevezett kínai könnyű termékek helyett az európai ipar aligha tud versenyképes árfekvésűeket előállítani.