Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz MBH Bank által becsült modell alapján az elmúlt napokban 4,9-10,6 százalékkal volt kevesebb az áramfogyasztás, mint ami önkéntes visszafogások nélkül megvalósult volna.

Fotó: Mártonfai Dénes / MW
A jelenlegi helyzet hetente 0,1%-os negatív hatást jelent a GDP-re.
Hogyan jött ki ez a szám?
A kérdés, hogy az önkorlátozások nélkül mekkora lenne az áramfogyasztás, ha csak a hőmérsékletet, valamint azt vennénk figyelembe, hogy éppen munkanap van-e, vagy hétvége. Bár a hivatalos országos középhőmérsékleti adatok június 1-je óta egyelőre nem érhetőek el, a megjelent napi riportok és és a mérési eredmények alapján Árokszállási Zoltán, az Elemzési Centrum igazgatója a mesterséges intelligencia segítségével előállított egy idősort, ami napi bontásban igyekszik a megvalósult középhőmérsékleti adatokat bemutatni.
Ezen jól kirajzolódik a június végén tapasztalt, és az elmúlt napokban ismét megjelenő hőkupola erőteljes hatása. Emellett a MAVIR oldaláról elérhetőek a napi rendszerterhelés adatok GWh-ban mérve.
A modell alapján az látszik, hogy a 21 Celsius fokos küszöbérték felett minden egyes Celsius foknyi melegedés körülbelül 3 GWh-val növeli a napi áramfogyasztást, míg a hétvégi napok 15 GWh-val csökkentik azt.
A július 28-i naptól kezdődő hét nap fogyasztása aktuális naptól függően az így becsült fogyasztási görbétől 4,9-10,6%-kal marad el – írja az MBH Bank a közleményében.
Egy ilyen mértékű fogyasztáscsökkenés milyen mértékű GDP csökkenést jelenthet?
Ezzel kapcsolatban egy 2010-es évek közepén készült magyar kutatás úgy találta, hogy az elektromos energia kínálatában bekövetkező 1%-os csökkenés 0,25-0,43 százalékkal mérsékelheti a GDP-t.
A tanulmány szerint a hatás a GDP-re akkor kisebb, ha a villamosenergia fogyasztás visszafogása inkább a háztartások oldaláról jelentkezik, és akkor nagyobb, ha az alkalmazkodás inkább a vállalatok oldaláról történik.
Mivel a kormányzati bejelentések alapján a vállalatok részéről egészen nagy mértékű, a 600 megawattot is meghaladó önkéntes vállalás érkezhetett, ezért a GDP hatás vélhetően az erőteljesebb oldalon érvényesülne, hiszen döntően a vállalatok oldaláról kerül sor alkalmazkodásra.
Így, amennyiben egy éven keresztül lenne szükség az elmúlt napokban látott fogyasztás-visszafogásra, úgy a GDP 1,4-4,6 százalékkal lenne alacsonyabb annál, mint ami akkor következne be, ha nem lennének önkéntes visszafogások az elektromos áram fogyasztásában.
Mindez egy hétre lebontva rossz esetben megközelíti a 0,1 százalékos negatív GDP hatást.
Fenntartásokkal kell kezelni az eredményeket
A fenti, hipotetikus áramfogyasztási pálya egy nagyon egyszerű modell alapján áll elő, ami például nem számol a július-augusztusban általában alacsonyabb ipari termelési aktivitással (ami valószínűleg szerepet játszik abban, hogy július második felében, de még az energiavészhelyzet előtt is már láthatóan alacsonyabb a tényleges áramfogyasztás a hipotetikus pályánál). Ez önmagában mérsékli a negatív hatást a gazdaságra, hiszen augusztusban általában is vannak leállások, nehéz kiszűrni ennek a hatását az áramfogyasztási adatokban.
Ugyanakkor a június végi hőkupola idején látott napi fogyasztás a most hétfőinél 15-20 GWh-val volt magasabb, ami erőteljes és szignifikáns visszafogásra utal.
A fentiek értelmében jelenleg nagymértékben a következő hetekben várható időjárás és a Duna várható vízszintje határozza meg a GDP előrejelzést. Az MBH a várakozásaikat egyelőre 1,6%-on tartja, amit több tized százalékponttal is csökkenhet, ha az áramhelyzet nem oldódik meg heteken belül.
Meghosszabbították a hőségriasztást, Pakson is feszült a helyzet
A rendkívüli hőség miatt péntek éjfélig meghosszabbították a harmadfokú hőségriasztást. A Védelmi Munkacsoport szerint a rekordközeli alacsony dunai vízállás ellenére a Paksi Atomerőmű még működő turbinája egyelőre biztonságosan üzemel, miközben a kormány további energiatakarékosságra kéri a lakosságot, és fenntartja a fogyasztáscsökkentő intézkedéseket.