Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huMagyar Péter a kormányváltás óta számos alkalommal hangoztatta, hogy rendkívül súlyos gazdasági helyzetet örökölt, és még az államcsőd közelségét is emlegette. A friss számadatok azonban egészen más képet mutatnak: a hiány üteme látványosan csökken, és a költségvetés sokkal jobban teljesít, mint egy évvel korábban.
Magyar Péter korábban még arról beszélt, hogy súlyos helyzetben vette át az országot, és az államcsőd közelségét is felvetette, most azonban már sikerként számol be a költségvetés javuló számairól. A miniszterelnök közösségi oldalán azt írta, hogy „megszüntettük a lopást és a pazarlást”, miközben a friss adatokból az látszik, hogy a büdzsé évről évre ismétlődő lefutása szerint az év eleji magas hiányt májusban és júliusban jelentős többletek követték.
A költségvetés 524 milliárdos többlettel zárt júliusban
A júliusi adatok valóban kedvezőek, a számok azonban jóval árnyaltabb képet mutatnak annál, mint amit Magyar Péter a közösségi oldalán igyekszik bemutatni.
A miniszterelnök azt írta, hogy „évtizedek óta nem látott, 500 milliárd forint feletti többlettel zárt júliusban a költségvetés”, majd hozzátette: az áprilisi 91 százalékról 67 százalékra csökkentették a hiányt, és „megszüntették a lopást és a pazarlást”.
A részletes pénzügyminisztériumi adatok szerint júliusban valóban kiugróan kedvező szám született: a központi alrendszer 524,3 milliárd forintos többlettel zárt. Ez 537,1 milliárd forinttal kedvezőbb, mint egy évvel korábban. A teljes első hét hónapot nézve azonban továbbra is jelentős hiányról van szó. Július végéig az államháztartás központi alrendszere 2857,9 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami az egész évre meghatározott hiánycél 67,7 százaléka.
A központi alrendszeren belül a központi költségvetés 2773,6 milliárd forintos hiányt mutatott, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál 211 milliárdos deficit alakult ki, miközben az elkülönített állami pénzalapok 126,8 milliárd forintos többletet termeltek.
Hatalmas volt az év eleji hiány, aztán fordult a költségvetés
A számokból jól kirajzolódik az a költségvetési lefutás, amelyet a korábbi években is megszokhattunk. Az év első négy hónapjában a hiány 3849,8 milliárd forintra rúgott, ami 919,3 milliárd forinttal volt magasabb az egy évvel korábbinál.
Május és július között azonban már jelentős többletek alakultak ki. Ennek a három hónapnak az együttes többlete 991,9 milliárd forint volt, ami 847,8 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakának eredményét.
Vagyis a költségvetés javulása nem júliusban kezdődött, hanem már hónapok óta tartó folyamat. Az év első részének magas hiánya után tavasszal és nyáron látványos fordulat következett.
A költségvetés úgynevezett fejnehéz lefutása egyáltalán nem új jelenség. Az év első hónapjaiban egyes nagy kiadások előre koncentrálódnak, miközben az adóbevételek beérkezése egyenetlen, ezért a pénzforgalmi hiány ilyenkor gyorsan felhalmozódhat. Később azonban a bevételek és kiadások alakulása miatt javulhat az egyenleg.
Nem a „lopás megszüntetése” hozta a javulást
A friss adatok különösen érdekesek Magyar Péter kijelentése fényében. A miniszterelnök ugyanis saját kormányának intézkedéseivel magyarázza a javulást, a pénzügyminisztériumi részletezés azonban konkrétan megmutatja, milyen tételek állnak a kedvezőbb egyenleg mögött.
A tavalyi évhez képest kedvezőbb egyenleghez többek között hozzájárult, hogy a költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok kifizetései más bevételekkel konszolidálva mintegy 300 milliárd forinttal csökkentek.
Jelentős javító tétel volt az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 109 milliárd forintos csökkenése, miközben az adó- és járulékbevételek mintegy 157 milliárd forinttal emelkedtek.
Ezek alapján tehát korántsem lehet egyetlen politikai intézkedés eredményeként bemutatni a kedvezőbb júliusi egyenleget. A számok mögött több, egymással párhuzamos folyamat húzódik meg.
Közben több területen többet költött a költségvetés
A javuló egyenleg mellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy számos területen jelentősen nőttek a kiadások.
A nyugellátásokra és a nyugdíjszerű ellátásokra, beleértve a 13. és részben a 14. havi nyugdíjat is, 4900,3 milliárd forintot fizettek ki az év első hét hónapjában. Gyógyító-megelőző ellátásokra további 1786,8 milliárd forint jutott.
Lakáscélú kiadásokra július végéig 299,7 milliárd forintot fordítottak, ami jelentős növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
Az állami beruházások kiadásai szintén közel 100 milliárd forinttal haladták meg a tavalyi év azonos időszakának szintjét. Ebben elsősorban egyes útberuházásokhoz kapcsolódó kifizetések játszottak szerepet.
Magyar Péter sikerként ünnepli azt, amit korábban összeomlásként festett le
A miniszterelnök a kormányváltás környékén még az államcsőd közelségével próbálta érzékeltetni, milyen állapotban vette át az országot, a friss adatok láttán azonban már saját kormánya eredményeként beszél a költségvetés javulásáról.
A számok azonban önmagukban is beszédesek. Az első négy hónapban felhalmozott 3849,8 milliárd forintos hiányt május és július között 991,9 milliárd forintos többlet követte, júliusban pedig önmagában 524,3 milliárdos szufficit alakult ki.
A piacok már a kormányváltás környékén sem reagáltak úgy, mintha valóban közvetlen államcsőd fenyegetne. A szakemberek ugyanis pontosan tudják, hogy
az év eleji hiány önmagában nem jelent fizetésképtelenséget, különösen egy olyan költségvetés esetében, amelynek lefutása évről évre hasonló szezonalitást mutat.
