Nem a „lopás” szűnt meg, kozmetikázta a költségvetési számokat a Tisza-kormány

Hiába ünnepelte Magyar Péter a júliusi rekordot, a gigantikus többlet mögött két egyszeri technikai elszámolási tétel áll. A költségvetés javuló számai így nem azt jelentik, hogy a Tisza-kormány érdemben rendbe tette volna az államháztartást, de a miniszterelnök korábbi államcsődközeli állításait sem támasztják alá a számok.

Júliusban rekordot jelentő, 524,3 milliárd forintos többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere, amit Magyar Péter úgy értékelt, hogy a Tisza-kormány megszüntette a „lopást és a pazarlást”. A költségvetés részletes számai mögé nézve azonban egészen más kép rajzolódik ki: a Világgazdaság információi szerint a gigantikus júliusi többletet két egyszeri technikai elszámolás hozta össze, amelyek közül az egyik egy korábbi kormány idején kifizetett tanári béremeléshez, a másik pedig egy, Lázár János által korábban letárgyalt EIB-hitelhez kapcsolódik.

Rekordot döntött a költségvetési többlet, de nem úgy, ahogy Magyar Péter állítja (Fotó: Facebook/Magyar Péter)

Két egyszeri tétel áll a júliusi költségvetési többlet mögött

A Pénzügyminisztérium korábbi közlése szerint 

júliusban 524,3 milliárd forinttal több bevétele volt az államkasszának, mint kiadása. Ez az elmúlt két évtized legnagyobb havi többlete, a hét hónap alatt felhalmozott hiány pedig 2857,9 milliárd forintra mérséklődött.

Magyar Péter a rekordot saját kormánya eredményeként mutatta be.

Évtizedek óta nem látott, 500 milliárd forint feletti többlettel zárt júliusban a költségvetés. Az áprilisi 91 százalékról 67 százalékra, majd 1000 milliárd forinttal csökkentettük a hiányt. Megszüntettük a lopást és a pazarlást”

 – írta a miniszterelnök.

A Világgazdaság információi szerint azonban

 a júliusi kiugró adatot elsősorban két egyszeri technikai elszámolás magyarázza.

• Az egyik tétel a tavalyi tanárbéremeléshez kapcsolódik. A béremelést még az előző kormány idején fizették ki, az új kormány azonban most mintegy 300 milliárd forintot az uniós bevételek között számolt el.
• A másik jelentős tétel az Európai Beruházási Banktól, vagyis az EIB-től érkező 200 milliárd forintos összeg, amelyet szintén bevételként könyveltek el. Ezt azonban augusztusban már korrigálni kell, és kiadásként kell elszámolni.

Vagyis a rekordtöbblet mögött olyan tételek is állnak, amelyek nem a kormányzat tartós költségvetési gazdálkodásának javulását mutatják.

Lázár János tárgyalta ki a 200 milliárdos EIB-hitelt

Az EIB-forrás különösen érdekes, hiszen 

annak előkészítése még az előző kormány idején történt.

 Az Európai Beruházási Bankkal kötött, vasútfejlesztésre szánt, egymilliárd eurós hitelről Lázár János akkori építési és közlekedési miniszter tárgyalt. A konstrukcióból többek között a lajosmizsei, valamint a Kiskunfélegyháza és Szeged közötti vasútvonal rekonstrukcióját kívánták megvalósítani. Ezek a fejlesztések ráadásul a Vitézy Dávid által most meghirdetett Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervben is szerepelnek.

Így a júliusi gigantikus költségvetési többlet egyik fontos eleme éppen egy olyan korábbi megállapodáshoz kapcsolódik, amelyet még az előző kormány készített elő.

Magyar Péter államcsődöt emlegetett, a számok nem ezt mutatják

A júliusi adatok azért is érdekesek, mert Magyar Péter korábban rendkívül súlyos állapotokat festett le a magyar államháztartásról. A miniszterelnök júniusban azt állította, hogy a költségvetési hiányszámoknak semmi közük ahhoz, amit az Orbán-kormány korábban hivatalosan kommunikált, és azt mondta, hogy a saját apparátusuk már 6,8 százalékos hiánnyal számolt.

Magyar később ennél is tovább ment, és arról beszélt, hogy áprilisban Magyarország kis híján államcsődbe került.

Amikor átvettük a kormányzást, ilyen picin múlott, ahogy kivéreztetve átadták a költségvetést, hogy nem lett államcsőd”

 – fogalmazott akkoriban a miniszterelnök.

A piaci szereplők és elemzők azonban nem igazolták vissza ezt a rendkívül súlyos állítást. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a napokban egyértelműen kijelentette, hogy 

soha nem voltunk államcsőd közelében.

A szakértő szerint még egy 7 százalék körüli hiány sem változtatná meg érdemben a magyar gazdaság piaci megítélését. Az elemzői és nemzetközi intézményi várakozások is nagyjából 6-7 százalék közötti idei hiánnyal számolnak.

Az ÁKK sem számít államcsőd-közeli helyzetre

A Magyar Péter által felvázolt államcsőd-közeli helyzetet az Államadósság Kezelő Központ lépései sem támasztják alá. Az ÁKK ugyanis nem változtatott a finanszírozási tervén.

Ha valóban olyan súlyos helyzetben lenne a költségvetés, mint ahogy azt a miniszterelnök korábban állította, az államnak további források bevonására lenne szüksége, és ennek a finanszírozási tervben is meg kellene jelennie.

A részletes államháztartási adatok augusztus 26-án érkeznek. Ezekből pontosabban megállapítható lesz, hogy a júliusi rekordtöbblet egyes elemei milyen tételekből álltak össze, és mekkora részt képviseltek benne az egyszeri elszámolások.