Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA tartós hőség és szárazság már a mezőgazdaságot, a Duna vízállását, az energiaellátást és a gazdasági növekedést is veszélyezteti, miközben Európa gazdasága is megszenvedi a szélsőséges időjárást. Egyelőre azonban nem látszik, mikor érkezhet meg az aszályt enyhítő országos eső Magyarországra.
Egy ország figyeli az eget, és találgatja, mikor érkezik végre az országos eső. A hetek óta tartó forróság és szárazság után a csapadék időpontja már nemcsak az időjárásról szól: a mezőgazdaság, a Duna vízállása, a szállítmányozás, az energiatermelés és rajtuk keresztül az egész magyar gazdaság teljesítménye múlhat azon, meddig marad velünk az aszály.
A nyári meleg a következő hetekben sem enged el bennünket, a nagy lehűlésnek egyelőre nincs jele
– mondta az Origónak Németh Lajos meteorológus. Szerinte szeptemberben is nyári meleggel kezdhetik az iskolát a gyerekek, ráadásul az aszályt enyhítő nagyobb csapadék sem látszik.
Egyetlen nyár elviheti Európa teljes növekedését
A szélsőséges hőség gazdasági következményei már egész Európában jelentkeznek. A Politico által ismertetett Triodos Bank-elemzés szerint
az idei forró nyár mintegy 180 milliárd eurós veszteséget okozhat az Európai Unió gazdaságának. Ez az uniós GDP hozzávetőleg egy százaléka, vagyis nagyjából akkora összeg, mint a blokk egészére várt 2026-os gazdasági növekedés.
Franciaországban a hőség akár 1,4 százalékponttal is visszavetheti a növekedést, ami a gazdaság 0,6 százalékos zsugorodásához vezethet. Hollandiában egy 0,8 százalékpontos veszteség szinte teljesen eltüntetheti az idei bővülést.
Az elemzés szerint nem feltétlenül a legforróbb országok szenvedik el a legnagyobb arányú gazdasági károkat. Spanyolországban és Olaszországban ugyan több a szélsőségesen meleg nap, ezek a gazdaságok azonban hosszabb ideje alkalmazkodnak a forró nyarakhoz. Az északabbra fekvő, kevésbé felkészült országokat ezért egy-egy hőhullám arányaiban súlyosabban érintheti.
Az eredmény nem egyszerűen az, hogy a legforróbb országok veszítik a legtöbbet”
– állapította meg a Triodos Bank.
Az elemzés alapján a hőség több csatornán keresztül fékezi az európai gazdaságot:
- a kieső munkaerő-termelékenység önmagában mintegy 0,6 százalékkal csökkentheti az uniós GDP-t;
- a mezőgazdasági termelés 3–7 százalékkal eshet vissza;
- a hűtési igény növekedése fokozza a villamosenergia-rendszerek terhelését;
- az aszály és az alacsony folyóvízszint akadályozza a hajózást és az ipari termelést;
- az erőművi kiesések és az importigény emelkedése megdrágíthatja az energiát;
- a szállítási és termelési költségek növekedése tovább ronthatja az európai vállalatok versenyképességét.
A Duna apadása az egész magyar gazdaságon végiggyűrűzhet
Magyarországon a hőség gazdasági hatásait leglátványosabban a Duna rendkívül alacsony vízállása mutatja meg. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szerint a folyó apadása egyszerre okoz veszteségeket a szállítmányozásban, az iparban, a turizmusban és az energetikában.
A Duna a magyar gazdaság egyik legfontosabb természeti infrastruktúrája: közlekedési útvonal, ipari erőforrás, ivóvízbázis és turisztikai célpont. Tartósan alacsony vízállása ezért jóval többet jelent annál, mint hogy egyes hajók nem tudnak közlekedni.
A legsúlyosabb közvetlen következmények a folyami áruszállításban jelentkezhetnek. Az uszályokat a jelenlegi helyzetben nem lehet teljesen megrakodni, így azok jellemzően csak 30–60 százalékos terheltséggel közlekedhetnek. Ugyanannyi áru elszállításához ezért több hajóra vagy több fordulóra van szükség, miközben a veszteglési idő és a biztosítási költség is emelkedhet.
Ez különösen a gabona, a műtrágya, az ércek, a szén, az üzemanyagok és az építőanyagok szállítását nehezíti. Az aratást követő időszakban a búza, a kukorica és a napraforgó jelentős részét hagyományosan a dunai kikötőkön keresztül exportálják. Ha a hajók csak részleges rakománnyal indulhatnak el, a magasabb logisztikai költségek csökkenthetik a magyar termények nyereségességét és nemzetközi versenyképességét.
A folyó állapota a turizmusra is hatással van. A szállodahajók mellett a városnéző hajók, a vízi sportok, a dunakanyari turizmus és a kapcsolódó vendéglátás bevételei is csökkenhetnek.
A parti szűrésű kutak miatt Budapest és több Duna menti település ivóvízellátásában is meghatározó szerepe van a folyónak.
Bár az ellátást egyelőre nem veszélyezteti a helyzet, az alacsony vízállás megnehezíti az üzemeltetést, és nagyobb terhet ró a vízbázisokra.
Az ipari termelés is függ az országos esőtől
A Duna apadása Magyarország energiaellátására is közvetlen hatással van.
A paksi atomerőmű termelésének csökkenése rövid távon nem jelenti a lakossági áramellátás összeomlását, a kieső villamos energiát azonban importból, illetve a drágábban működő hazai gázerőművekből kell pótolni.
A nappali hiányt a napenergia-termelés részben ellensúlyozhatja, az éjszakai fogyasztás fedezésében azonban nagyobb szerep jut az importnak. Ez azért jelent kockázatot, mert a hőség egész Közép-Európában növeli az áramigényt, így Magyarországnak akkor kell többletenergiát vásárolnia, amikor a környező országokban is magas a kereslet.
Amennyiben a rendszerirányítónak a csúcsidőszakban azonnali, úgynevezett spotpiaci áramot kell beszereznie, a megawattóránkénti árak akár a többszörösükre is emelkedhetnek. A paksi áram pótlása azért is költséges, mert az atomerőmű folyamatosan, nagy mennyiségben és alacsony változó költséggel termel villamos energiát.
Tartós fennakadás esetén az energiaintenzív vállalatok is termelésük mérséklésére kényszerülhetnek.
A legérzékenyebben egyebek mellett a következő ágazatok reagálhatnak:
- vegyipar;
- fémipar;
- építőanyag-ipar;
- cementgyártás;
- autóipari beszállítás.
Már néhány napos termeléscsökkentés is késedelmeket okozhat a beszállítói láncokban, elhalaszthatja a szállításokat és mérsékelheti az adott havi ipari kibocsátást. Ha a kiesést később túlórával vagy hétvégi műszakokkal pótolni lehet, a negyedéves GDP-re gyakorolt hatás korlátozott maradhat.
Hetekig tartó energiakorlátok esetén azonban a termelés egy része végleg elveszhet, ami már az exportban, a vállalati eredményekben, az adóbevételekben és a gazdasági növekedésben is megjelenne.
