Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA Tesco nem kommentálta, de nem is cáfolta azokat a sajtóértesüléseóket, amelyek szerint a brit kiskereskedelmi óriás értékesítheti közép-európai üzletágát, ezen belül külön a 198 áruházból álló magyarországi hálózatát. A banki tanácsadók állítólagos bevonása arra utalhat, hogy már zajlik a stratégiai lehetőségek felmérése, miközben a Tesco magyar üzletágának helyzetét a szabályozási környezet és a Tisza-kormány multinacionális láncokkal szembeni politikája is befolyásolhatja.
A Tesco brit központját a Világgazdaság arról kérdezte, valóban megkezdték-e a magyarországi és a közép-európai érdekeltségek értékesítésének előkészítését. A társaság közölte, hogy piaci találgatásokat nem kommentál, ugyanakkor az értesüléseket nem cáfolta. Sajtóinformációk szerint a vállalat a Citigroup és a Goldman Sachs közreműködésével mérheti fel régiós üzletágának jövőjét, ami – amennyiben az értesülések helytállók – már jóval több lehet egyszerű belső tervezésnél.
Külön értékesíthetik a magyar Tesco-hálózatot
A kiszivárgott információk szerint a Tesco eltérően kezelheti közép-európai piacait:
- Csehország és Szlovákia: a két ország összesen 363 üzletet számláló hálózatát egyetlen csomagban kínálhatják fel a lehetséges vevőknek;
- Magyarország: a 198 áruházból álló hazai üzletágat külön tranzakció keretében értékesíthetik.
Ennek oka az lehet, hogy a magyarországi működés piaci és szabályozási adottságai jelentősen eltérnek a cseh–szlovák egység körülményeitől, ezért a hazai érdekeltség önálló értékelést és külön vevői kört igényelhet.
A Citigroup és a Goldman Sachs esetleges bevonása különösen fontos jelzés. Két ilyen súlyú nemzetközi befektetési bank megbízása rendszerint stratégiai felülvizsgálathoz, értékbecsléshez vagy egy lehetséges tranzakció előkészítéséhez kapcsolódik.
Ez azonban még nem jelenti azt, hogy az értékesítésről megszületett a végleges döntés: egy ekkora ügylet előkészítése, a potenciális vevők felkutatása és az ajánlatok értékelése hosszú folyamat lehet.
A Tesco az elmúlt évtizedben több külföldi érdekeltségétől is megvált, miközben egyre inkább a brit és az ír piacra összpontosított. Egy teljes közép-európai kivonulás ezért beleilleszkedne a vállalat korábbi nemzetközi stratégiájába.
A különadó módosítása milliárdokat érhet a Tescónak
A magyar üzletág értékelésénél meghatározó tényező a kiskereskedelmi különadó.
A Tesco magyarországi társasága a legutóbbi nyilvános pénzügyi adatok szerint mintegy 28,4 milliárd forint különadót fizetett, miközben 10,5 milliárd forintos veszteséget könyvelt el.
A július 30-i Magyar Közlöny alapján módosult a különadó szabályozása:
a változtatás megszünteti azt a speciális korlátozást, amely bizonyos vállalati szétválások esetén előírta a kapcsolt vállalkozások kiskereskedelmi árbevételének összeszámítását. A szabály korábban azt akadályozta meg, hogy egy nagy kereskedelmi szereplő pusztán több kisebb társaság létrehozásával kerüljön alacsonyabb adósávokba.
A változás a Tesco jelenlegi cégstruktúrájában nem jelent automatikus adócsökkentést. Egy későbbi szervezeti átalakítás esetén azonban lehetőséget teremthet az adóteher mérséklésére, ami egy lehetséges vevő számára is növelheti a magyar hálózat értékét.
Maga a különadó ugyanakkor nem szűnt meg, a legmagasabb adósávban továbbra is 4,5 százalékos kulcs érvényesül.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség ezért elégtelennek tartja a módosítást, és az adónem teljes kivezetését sürgeti. Az érdekképviselet szerint az árbevétel-alapú teher a veszteséges vállalatokat is sújtja, végső soron pedig a fogyasztói árakban is megjelenhet.
A módosítás tehát javíthatja egy későbbi tulajdonos adózási és vállalatszervezési lehetőségeit, miközben a különadó továbbra is jelentős terhet ró a magyarországi üzletágra.
A Tisza-kormány üzenete sem erősíthette a befektetői bizalmat
Mint lapunk korábban megírta, egyre hosszabb azoknak a Magyarországon működő vagy beruházást tervező vállalatoknak a listája, amelyekkel a Tisza-kormány konfliktusba került. A multinacionális kiskereskedelmi láncokkal kapcsolatban Búza László államtitkár fogalmazott meg éles bírálatot egy Tesco-áruház felújításának átadásán. Az államtitkár először kijelentette, hogy Magyarországnak nincs szüksége újabb élelmiszerboltokra, majd úgy fogalmazott:
Nem akarunk többé személytelen multikat látni.”
Búza László később elismerően beszélt a Tesco magyarországi szerepéről, kijelentései azonban különösen rossz időpontban hangzottak el.
A brit vállalat ugyanis közel kétszáz áruházat működtet Magyarországon, és mintegy kilencezer embernek ad munkát, miközben már megjelentek a magyar hálózat esetleges értékesítéséről szóló értesülések.
Arra nincs bizonyíték, hogy a Tisza-kormány nyilatkozatai és a Tesco lehetséges kivonulása között közvetlen kapcsolat állna fenn. Az ilyen politikai üzenetek azonban növelhetik a szabályozási bizonytalanság érzetét, és nem teszik vonzóbbá a magyar piacot sem a jelenlegi tulajdonos, sem a potenciális vásárlók szemében.
Egyelőre sem a Tesco régiós kivonulása, sem a magyar hálózat eladása nem tekinthető eldöntött ténynek. A brit központ hallgatása és a nemzetközi befektetési bankok állítólagos bevonása ugyanakkor arra utalhat, hogy a vállalat közép-európai jelenlétének felülvizsgálata már túljutott az elméleti mérlegelés szakaszán.
