Kitálalt a szakértő, ez lehet az ára, ha hamar bevezetik az eurót Magyarországon: "A jelenlegi támogatottság radikálisan visszaesne"

Vágólapra másolva!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu
Tartható a 2030-as időpont? A szakértő szerint nem az az elsődleges kérdés, hogy akarnak-e a magyarok eurót, hanem az, hogy tisztában vagyunk-e azzal, mi az ára a gyors bevezetésnek.
Szóljon hozzá!
Vágólapra másolva!
  • Mikor jelenhet meg az euró Magyarországon?
  • Tényleg jól járunk a gyors bevezetéssel?

Hosszú ideje téma az euró bevezetése, a magyar kormány pedig már ki is tűzte a 2030-as céldátumot. Ehhez persze az kell, hogy néhány év alatt 3 százalék közelére csökkenjen a költségvetési hiány. Azonban azzal is tisztában kell lenni: az eurózónához való csatlakozáshoz szükséges maastrichti feltételek gyors teljesítése jelentős megszorításokat követelne meg, olyanokat, amelyek épp a fejlesztésektől vonnának el forrásokat, ezzel pedig akadályoznák Magyarország gazdasági felzárkózását – fejtette ki az Indexnek Pogátsa Zoltán közgazdász és szociológus.

Gazdasági veszélyeket rejt magában az euró túl gyors bevezetése
Gazdasági veszélyeket rejt magában az euró túl gyors bevezetése
Fotó: Unsplash

Mivel fizetünk az euró gyors bevezetéséért?

"Az eurónak természetesen vannak előnyei. Az egyik legfontosabb, hogy megszünteti az árfolyamkockázatot, amit a vállalatok kifejezetten értékelnek. (...) Az euró másik kézzelfogható előnye, hogy eltűnnek az átváltási költségek. Ehhez társul egy szimbolikus, reputációs szempont is. Sokan úgy tekintenek az euróra, mint ami még szorosabban Európához, a gazdag, nyugati, stabil országok klubjához köti Magyarországot. Ezek valós előnyök. Csakhogy mérlegelni kell őket egyrészt az önálló valuta előnyeivel, másrészt azzal, hogy milyen árat kell fizetni az euró bevezetéséért" – kezdte a szakértő, aki elárulta: ha el akarjuk érni a bevezetéshez szükséges követelményeket, akkor megszorításokkal teli költségvetésre van szükség. Ez azonban ellent mond a fejlesztési terveknek.

"Nagyon rövid idő alatt kellene jelentősen leszorítani a költségvetési hiányt, és 2028–2029 környékére a maastrichti háromszázalékos küszöb közelébe vagy az alá kerülni. Ez szükségképpen egy erősen restriktív, megszorító költségvetési pálya. (...) Ha végignézzük Magyarország valós fejlesztési szükségleteit – energetika, egészségügy, oktatás, közlekedési infrastruktúra, és még sorolhatnánk –, abból nem csökkenő, hanem meredeken növekvő kiadási igény rajzolódik ki. Ráadásul nem valamikor a távoli jövőben: a következő években kellene nagyon komoly összegeket beruháznunk. Ezt rendkívül nehéz összeegyeztetni azzal a szigorúan konzervatív költségvetési pályával, amelyet a gyors eurócsatlakozás megkövetelne." 

Ha tehát úgy tesszük fel a kérdést a magyaroknak, hogy szeretnének-e minél hamarabb eurót akkor is, ha ennek az az ára, hogy kevesebb pénz jut energetikára, oktatásra, vasútra, alsóbbrendű utakra vagy akár nyugdíjakra, meggyőződésem, hogy a jelenlegi támogatottság radikálisan visszaesne

 – húzta alá.

Az euró önmagában nem hoz a magyaroknak „európai bért”

Téves elképzelés, hogy az euró bevezetése azonnal "európai béreket és nyugdíjakat" eredményezne – árulta el korábban az Origónak Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója. A szakértő kifejtette: a magyar fizetések az euró bevezetésével nem válnának egyik napról a másikra „európai bérekké”. Az átváltás pillanatában a vásárlóerő változatlan maradna. A bérek későbbi felzárkózását továbbra is elsősorban a termelékenység, a beruházások, a vállalatok hozzáadott értéke és a munkaerőpiac állapota határozná meg. Ugyanez igaz lenne a nyugdíjakra is. A forintban megállapított összegek euróra váltanának, de maga az átállás nem emelné meg és nem csökkentené automatikusan a nyugdíjak reálértékét.

Szóljon hozzá!