Adóvégrehajtás

2001.09.05. 11:50

A végrehajtási eljárás célja a meg nem fizetett adótartozás behajtása. Adótartozásnak minősül a határidőben meg nem fizetett adó, illetve a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás.

Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okiratnak minősül:

  • az adózó fizetési kötelezettségét megállapító jogerős adóhatósági határozat,
  • önadózás alkalmazásakor az adót (adóelőleget) tartalmazó adóbevallás,
  • az adók módjára behajtható köztartozás fennállásakor a behajtást kérő megkeresése.

A fenti okiratok végrehajthatóságához külön intézkedés meghozatalára (záradékolás, végrehajtási lap kiállítása stb.) nincs szükség. Az ismertté vált adótartozás azonnal végrehajtható. Az adóhatóság külön határozat nélkül, a végrehajtási cselekmény foganatosításával (például azonnali beszedési megbízás kibocsátása, lefoglalás) megindíthatja a végrehajtást. Lehetőség van azonban arra (de nem kötelező!), hogy előzetesen felhívhatják az adózót a tartozás önkéntes megfizetésére. Az adóhatósági gyakorlat szerint jellemző, hogy a végrehajtás megindítása előtt felhívást bocsátanak ki, ugyanis erre az adózók többsége valamilyen módon reagál. Abban az esetben, ha az érintett vitatja a tartozás fennállását, folyószámla-egyeztetéssel tisztázzák a kérdést. Amennyiben az adózó a tartozását elismeri, gyakran fizetési könnyítés (részletfizetés, mérséklés) iránti kérelem előterjesztésével "válaszol" a fizetési felhívásra. A fizetési könnyítés iránti kérelem jogerős elintézéséig a végrehajtási eljárás nem kezdhető meg, illetve nem folytatható.

Az adótartozást a bankszámlával rendelkező adófizetésre kötelezettől azonnali beszedési megbízással hajtja be az adóhatóság. A hitelintézet a nála vezetett pénzforgalmi bankszámláról köteles az adóhatóságnak adatszolgáltatást teljesíteni. A bankszámla adatai (számát, számlavezető pénzintézet nevét) az adózó is köteles bejelenteni. A 2001. szeptember 1-jétől hatályos végrehajtási törvénymódosítás értelmében a bejelentési kötelezettség nem csak az elsőként megnyitott, hanem valamennyi bankszámlára kiterjed mind az adóhatósággal, mind a cégbírósággal szemben. Az adóhatóságnak lehetősége van arra, hogy egyidejűleg valamennyi általa ismert pénzforgalmi bankszámla ellen beszedési megbízást nyújtson be. A hitelintézet beszedési megbízás alapján az abban foglalt összeg erejéig köteles az adózó számláját megterhelni és a követelést az adóhatóság által megjelölt számlára átutalni. Ha a bankszámlán lévő összeg a tartozást nem fedezi, haladéktalanul értesíteni kell a beszedési megbízást kiadó adóhatóságot. Jogalap nélkül kibocsátott beszedési megbízás után az adóhatóságot a jegybanki alapkamat kétszeresét kitevő kamatfizetési kötelezettség terheli. Emellett az adózó a jogosulatlan inkasszóval okozott egyéb károk megtérítését is igényelheti az adóhatóságtól.

A bankszámlával nem rendelkező adófizetésre kötelezettől a munkabéréből vagy egyéb rendszeres járandóságból, továbbá a kifizetőtől járó kifizetésből letiltással hajtják végre a tartozást. A letiltást megelőzően lehetőség van arra, hogy a helyszíni eljárás keretében felhívják az adóst az önkéntes teljesítésre. Ha a kötelezett 15 napon belül nem egyenlíti ki a tartozását, az adóhatóság a munkabérét haladéktalanul letiltja. A munkabért terhelő levonás annak 33%-áig terjedhet.

Amennyiben a letiltás nem, vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, az adófizetésre kötelezett személy követelését, továbbá ingó és ingatlan vagyontárgyait kell végrehajtás alá vonni. Az ingóságok végrehajtása foglalással történik. A lefoglalt ingóságot főszabályként az adós őrizetében hagyják, amelyet használhat ugyan, de köteles az épségéről gondoskodni. A lefoglalt ingóság értékesítése, elzálogosítása, a végrehajtás alól más módon történő kivonása bűncselekmény. A dolog értékesítése árverés keretében történik a foglalástól számított 2 hónapon belül. Az árverés sikertelensége esetén a végrehajtást végző felhívja a fizetésre kötelezettet, hogy 30 napon belül vigye el azt, ellenkező esetben a további őrzést megszünteti és intézkedik az ingóság megsemmisítése, hulladékként való átadása iránt.

Az ingóvégrehajtás eredménytelensége esetén, illetve, ha abból a teljes tartozás nem egyenlíthető ki, az adóhatóság vezetője határozatban ingatlanvégrehajtást rendel el, feltéve, hogy az adótartozás összege a 100 000 forintot meghaladja. (Kisebb összeg esetén akkor, ha a tartozás arányban áll a végrehajtás alá vont ingatlan értékével.) Az ingatlan-végrehajtás alól csak azok az ingatlanok mentesülnek, amelyeket a felszámolás körébe sem lehet bevonni.

A végrehajtást elrendelő a jogerős határozatot a végrehajtási jog bejegyzése érdekében meg kell küldeni az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalnak. A végrehajtási jogot soron kívül kell bejegyezni. A földhivatal a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatát megküldi az adóhatóságnak, a fizetésre kötelezettnek és mindazoknak, akiknek az ingatlanra vonatkozó jogukat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Ezt követően az ingatlanra csak olyan jogot lehet szerezni, amely a végrehajtásnak nem képezi akadályát. Az adóhatóság intézkedhet az ingatlan értékesítése iránt, ha a követelés viszonylag rövidebb időn belüli behajtása másként nem lehetséges és a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozat kézbesítésétől számítva legalább 45 nap eltelt. Az értékesítést a végrehajtási jog bejegyzését követő három hónapon belül olyan időpontra kell kitűzni, amely a helyi körülményeket figyelembe véve a legcélszerűbbnek tekinthető. Az ingatlant árverésen kell értékesíteni. Árverésen kívüli értékesítésre csak akkor kerülhet sor, ha az adóhatóság és az adós megállapodnak az árverési vétel hatályával történő eladásban. Ha az ingatlanra más érdekeltnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga van, az árverésen kívüli eladáshoz a jogosult beleegyezése is szükséges. Ha az ingatlan-végrehajtás elrendelésének azért nincs helye, mert a tartozás összege nem éri el a 100 000 forintot, az adóhatóságot az adótartozás erejéig jelzálogjog bejegyzését kérheti az ingatlanra.

A munkáltatót, kifizetőt, hitelintézetet, más személyt mögöttes felelősség terheli amennyiben az adófizetésre kötelezett személyt megillető járandóságot (kifizetés), a hitelintézetnél kezelt összeget, illetve követelést végrehajtás alá vonják. Ha a hatósági felhívás ellenére elmulasztják a levonás, átutalás teljesítését, a tartozás megfizetését, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti azt, az adóhatóság határozattal kötelezi munkáltatót, kifizetőt, hitelintézetet - a mulasztott összeg erejéig - az adótartozás megfizetésére. A határozatban foglalt teljesítési határidő elteltével az adóhatóság a rá vonatkozó szabályok szerint intézkedik a tartozás behajtása (végrehajtása) iránt.

A végrehajtás során az adóhatóság alkalmazottjának törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a fizetésre kötelezett, a behajtást kérő, illetve az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti - a tudomására jutástól számított 8 napon belül - végrehajtási kifogást terjeszthet elő. Az ok bekövetkeztétől számított 6 hónap elteltével nincs helye igazolásnak, a határidőn túl benyújtott végrehajtási kifogást az adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A végrehajtási kifogásról a végrehajtást foganatosító adóhatóság felettes szerve 15 napon belül határoz.

Az adóhatóság az adózó kérelmére vagy felettes szerve rendelkezésére felfüggeszti a végrehajtási eljárást, ha az adótartozást előíró határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése várható. A végrehajtási eljárás szüneteltetésének akkor van helye, ha az adóhatóság az adózó kérelmére fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, illetve, ha az erre vagy az adótartozás mérséklésére irányuló kérelemről még nem hoztak jogerős döntést. Ha az adózó fizetési könnyítésre vagy adótartozás mérséklésre irányuló kérelmét az adóhatóság jogerős határozattal elbírálta, az újabb fizetési könnyítési vagy adótartozás mérséklése iránti kérelmére a végrehajtás már nem szünetel. Amennyiben az adóhatóság az árverést már kitűzte, az adózó által benyújtott fizetési könnyítési vagy adótartozás mérséklése iránti méltányossági kérelem a végrehajtást nem szünetelteti.

A végrehajtással kapcsolatban felmerült költség, különösen az alkalmazott becsüs díjazása, a szállítási, tárolási, értékesítési és egyéb költség az adózót terheli. Az adóhatóság a költségekről határozatot hoz, amelynek összege ingó- és ingatlanvégrehajtás esetén nem lehet kevesebb 2000 forintnál.

Az adók módjára behajtandó köztartozás jogosultja negyedévenként, a negyedévet követő hónap 15-éig megkeresi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot a behajtás végett, amennyiben a köztartozás összege meghaladja az 1000 forintot. Köztartozás a "törvényben meghatározott, az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatok fedezetére előírt fizetési kötelezettség, amelynek megállapítása, ellenőrzése, behajtása bíróság vagy közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, valamint a köztestület működésének fedezetére törvényben előírt fizetési kötelezettség, feltéve, hogy azt önkéntesen az esedékességkor nem teljesítették." Köztartozás az is, ha az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére jogosulatlanul igénybe vett támogatás és járulékai megfizetését az arra hatáskörrel rendelkező szerv elrendeli, és azt a kötelezett az előírt határidőig nem teljesíti. Amennyiben a hátralék későbbi megfizetése veszélyeztetett, az adóhatóság soron kívül is megkereshető.

A végrehajtási eljárást lefolytató adóhatóság határozattal törli az adótartozást, és erről tájékoztatja a tartozást megállapító, illetve nyilvántartó adóhatóságot, ha a tartozásért helytállni köteles személyek mindegyikével szemben lefolytatott végrehajtási eljárás eredménytelen. Az esedékessé válás évében ilyen címen adótartozás nem törölhető. A végrehajthatatlanság címén törölt adótartozást újból elő kell írni, ha az elévülési időn belül (5 év) a tartozás végrehajthatóvá válik.