Csökkenő adókulcsok, növekvő adóterhek

Körvonalazódni látszanak a jövő évi adó- és járulékmódosítások részletei. Tart még a koalíciós egyeztetés a kormánynak benyújtott szövegtervezet néhány pontja, így a várt adócsökkentés költségvetési háttere körül. Több adótétel azonban akár a kétszeresére, sőt a háromszorosára is emelkedhet.

 

Személyi jövedelemadó

Az adókulcsok mellett a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változás a nyugdíjjárulék, illetve a magánnyugdíjpénztári tagdíj engedményének és a befektetési adóhitelnek a megszüntetése, továbbá a lakáscélú hitelekhez kapcsolódó kedvezmények csökkentése, illetve a kedvezményezetti kör tervezett szűkítése lehet, ennek pontos részletei azonban még nem ismeretesek. Az adótáblához kapcsolódóan, a minimálbér adómentességének biztosítása érdekében módosulhatnak az adójóváírási szabályok, és duplájára emelkedhet az évek óta változatlan összegű cégautóadó.

Az illetékes tárcák tervei szerint a reprezentáció, az üzleti ajándék és a cégautó magáncélú használata kivételével megszűnik a természetbeni juttatás intézménye, az ily módon szerzett jövedelem utáni adókötelezettséget a juttatás jogcíme határozza meg. A munkaviszony keretében, de nem pénzben szerzett jövedelem a nem önálló tevékenységből származó jövedelem (bérjövedelem) szabályai szerint adózna. A módosítás nem érinti azonban ez eddig is adómentes természetbeni juttatások (pl. üdülési csekk, étkezési hozzájárulás) szabályait.

A természetbeni juttatásokkal összefüggésben módosulhat az adóelőleg megfizetésére vonatkozó szabályozás. A munkáltató és a társas vállalkozó ennek értelmében akkor is köteles a juttatást terhelő adóelőleget megfizetni, ha a levonásra bármely okból (pl. juttatás természetbeni formája miatt) nem került sor. Az így keletkezett követelését a munkaviszonyból származó jövedelembe beszámíthatja, feltéve, hogy a beszámítást követően kifizetett összeg eléri a minimálbér 50%-át. A kifizetők a természetbeni juttatás után adóelőleg levonására nem kötelesek, de ennek nagyságáról magánszemélyenként, negyedéves bontásban adatot kell az adóhatóságnak szolgáltatniuk. Ilyenkor a kiállított igazoláson a kifizető felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy az adóelőleg le nem vont részét maga köteles a negyedévet követő hónap 12. napjáig megfizetni.

A módosítások közül külön kiemelendő, hogy 2004-ben az ún. külön adózó jövedelmek, így például az ingatlan átruházásából és bérbeadásából, az értékpapír-kölcsönzésből, az árfolyamnyereségből származó jövedelem vagy a vállalkozásból kivont jövedelem adója az eddig 20 százalékról 25 százalékra emelkedhet, lényegesen átalakulhat továbbá a kamatkedvezményből származó jövedelem adózása is. Az ingatlanok üzletszerű értékesítése esetén nem a külön adózó jövedelmek szabályai szerint kell az adót a fenti 25 százalékos adómérték szerint a jövőben megfizetni. Az értékesítésből származó jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelem lesz és az összevont adóalap részeként az adótábla szerinti kulcsokkal adózik.

A tervezet szerint január elsejétől minden olyan magánszemély esetén, aki kizárólag munkáltatótól, kifizetőtől szerez jövedelmet, az szja-t az érintett adatszolgáltatása alapján az adóhatóság állapítja meg. Mindez azt jelenti, hogy a 2004-es adóév vonatkozásában a kizárólag bérjövedelemmel rendelkezők 2005-ben már nem kötelesek adóbevallást benyújtani. Változatlanul megmarad az önadózás és a munkáltatói elszámolás lehetősége, az adóhatósági adómegállapítás megteremtésével azonban csökkenhetnek a foglalkoztatók adminisztrációs terhei.

A Pénzügyminisztérium elképzelése szerint, az APEH a rendelkezésére álló adatok és a magánszemély nyilatkozata alapján állapítaná meg az adót. Amennyiben az érintett a hatósági adómegállapítással egyetért, nem lesz semmilyen további teendője ezzel összefüggésben.

Előző
  • 1
  • 2
Következő