Nincs jövője az iparűzési adónak

2005.07.21. 8:02

Egy cégnek akkor jár vissza a már befizetett iparűzési adó a csatlakozás időpontjáig visszamenőlegesen, ha az adónemet az uniós jogba ütközőnek kimondó európai bírósági döntésig vitatja annak jogszerűségét, és ennek megfelelően jár el - ezt mutatja egy osztrák eset. Adószakértői vélemény szerint nem állja meg a helyét a Pénzügyminisztérium érvelése az iparűzési adó EU-konformitása mellett - írja a Világgazdaság.

A Pénzügyminisztérium álláspontja az iparűzési adó kapcsán feltételezhetően a forgalmi adóra vonatkozó uniós irányelv félreértelmezésén alapul - véli Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere.

Kónya László, a szaktárca illetékes főosztályvezetője azzal érvelt az adónem EU-konformitása mellett, hogy az uniós direktíva a közvetett adók harmonizációjáról szól, miközben az iparűzési adó közvetlen adó. Ezzel szemben az irányelv egyértelműen fogalmaz: az EU tagállamaiban csak egy forgalmi típusú adó lehet, márpedig Magyarországon jelenleg az áfa és az iparűzési adó is ilyen - mondja Oszkó. A szakember hozzátette: az adó közvetett vagy közvetlen volta a tilalmi szabály alkalmazásának önmagában nem kritériuma.

"Nem állja meg a helyét a Pénzügyminisztérium azon érvelése sem, miszerint a derogáció szerint 2007 végéig fennmaradhatnak az iparűzésiadó-kedvezmények, tehát az EU elfogadta ezt az adónemet" - véli Oszkó Péter. Átmeneti mentességet a csatlakozási szerződés ugyanis kifejezetten csak az állami támogatásokat tiltó szabályok alól biztosít, márpedig az EB hozott olyan döntést más tagállam esetében, hogy akkor is meg kell felelni egy adónem beszedésekor minden más uniós szabálynak, ha egyébként egy konkrét szabály alkalmazása alól a tagállam átmenetileg felmentést kapott.

Az önkormányzatoknak az idén prognózisok szerint körülbelül 330 milliárd forint bevételt jelentő adó jogszerűségét legutóbb az OTP Bank vonta kétségbe, ráadásul hazai leányvállalataival együtt - korlátozott körben - visszatérítési eljárást is kezdeményeztek.

Többen vitatnak, de fizetnek

A Deloitte-tal kapcsolatban álló cégek közül vannak, amelyek jogvitában állnak az illetékes önkormányzatokkal, vitatják az iparűzési adó jogszerűségét, de teljesítik fizetési kötelezettségüket. Több önkormányzati adóhatóság jelezte, hogy számos vállalkozás a helyi iparűzésiadó-bevalláshoz csatolva kiegészítő nyilatkozatot tett, amelyben az adónem jogszerűtlenségére hivatkozva a csatlakozástól eltelt időre vonatkozóan kérik a túlfizetés megállapítását.

Egy osztrák példa azt mutatja, hogy noha az uniós szerv a döntés napjával azonos napon helyezett hatályon kívül egy adót, egyúttal azt is kimondta, hogy azoknak a cégeknek visszajár a befizetett összeg, amelyek a döntés megszületéséig vitatták az adónem jogszerűségét, és ennek megfelelően jártak el - ismertette az adószakértő.

Májusban és júniusban összesen 79 cég jelezte a fővárosban, hogy nem kíván iparűzési adót fizetni - tájékoztatta a Világgazdaságot Deli Lajos, a Főpolgármesteri Hivatal adóügyosztályának vezetője. Az érintettek egy részének álláspontja szerint 2004. május 1-jétől iparűzésiadó-kötelezettsége megszűnt, ezért nem kívánja befizetni azt. Mások ugyanezt közölték, de fizettek, és voltak olyanok is, akik visszaigényelték a befizetett adóelőleget. A fővárosi adóhatóság írásban tájékoztatta a levélírókat, hogy az iparűzési adó jelenleg Magyarországon törvényes, s azok a vállalkozások, amelyek határidőre nem tesznek eleget adóbevallási és -fizetési kötelezettségüknek, késedelmi kamatra és mulasztási bírságra számíthatnak.

Kovács László szerint amíg az Országgyűlés nem módosítja vagy nem törli el az iparűzési adót, addig az adófizetési kötelezettség érvényben van, annak megtagadása törvénysértő lenne. Az adóügyekben illetékes európai bizottsági tag már többször jelezte a korábbi és a jelenlegi pénzügyminiszternek a várható problémát, és javasolta, hogy kezdjen el a kormány gondolkozni az iparűzési adó nyereségadó típusú adónemmé történő átalakításáról.

Szakértők szerint valószínű, hogy a bíróság ennek az adófajtának a megszüntetésére kötelezi Olaszországot. Az Európai Bizottság a bírósági döntést figyelembe véve konzultációkat kezdeményez a PM-mel, valószínű tehát, hogy az adónem megszüntetését vagy átalakítását javasolja. A biztos nem tartja kizártnak a csatlakozás időpontjáig való visszamenőleges hatályt sem, ebben is az olasz adóról szóló döntés lehet irányadó - írja a Világgazdaság.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK