Célzottan vizsgálják a gazdagodást

2006.06.09. 7:08

A vagyongyarapodási vizsgálatokra nem véletlenszerűen, hanem célzottan választják ki a magánszemélyeket. Az ellenőrzés tehát már gyanút fogalmaz meg - áll az APEH tájékoztatójában. Az Adótanácsadók Egyesülete ugyanakkor aggályosnak tartja az ellenőrzési gyakorlatot.

A vagyongyarapodás vizsgálata az egyetlen eszköz az adóhatóság kezében az eltitkolt jövedelmek utólagos feltárására és adóztatására. A bizonyítási teher ilyenkor részben megfordul: az adózónak kell bizonyítania, hogy a vagyonnövekmény legális forrásokból származik, amely után nem kellett adóznia. Az adózás rendjéről szóló törvény értelmében, ha az adóhatóság megállapítása szerint az adózó vagyongyarapodásával és az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, az adó alapját becsléssel állapítják meg. Ilyenkor az APEH-nak elsősorban azt kell megállapítania, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége. Figyelembe veszik az ismert és adózott jövedelmeket is, de tulajdonképpen a "hiányt" kutatják a revizorok.

Ha a vizsgálat eredményes volt, a magánszemély az adó utólagos megfizetésén kívül adóbírságra (főszabályként az adóhiány 50 %-a), késedelmi pótlékra (a jegybanki alapkamat kétszeresével számolva a "jogosulatlan pénzhasználat" díja) is számíthat - hívta fel a közelmúltban tartott sajtótájékoztatón az érintettek figyelmét az APEH. Az adóbírság és a késedelmi pótlék méltányosságból csökkenthető, ezekben az esetekben azonban általában kevés méltánylást érdemlő körülményt szoktak feltárni az ellenőrök.

Az adóhatóság korábbi vizsgálatainak egyik fontos tapasztalata az volt, hogy az érintettek a vagyongyarapodás forrásaként olyan jövedelmet jelöltek meg, amit az elévülési időt megelőzően szereztek. Ennek kiküszöbölésére a hatályos jogszabályi rendelkezések lehetővé teszik az előadott tények, adatok valóságtartalmának a vizsgálatát az elévülési időt megelőző időszakra vonatkozóan is. Az APEH álláspontja szerint az ilyen esetekben nem az elévülési időszak meghosszabbításáról van szó, hiszen ha be is bizonyosodik, hogy akkor keletkezett az adózatlan jövedelem, utólag már nincs mód az adókötelezettség érvényesítésére.

A vagyongyarapodási vizsgálatok fő sajátossága, hogy a bizonyítási teher részben megfordul: az adózónak kell bizonyítani, hogy a vagyonnövekmény legális forrásokból származik, és az után nem is kellett adózni.

A vagyongyarapodási vizsgálatokra nem véletlenszerűen, hanem célzottan választják ki a magánszemélyeket- olvasható a tájékoztatóban. Az ellenőrzés tehát már egy gyanút fogalmaz meg, fenntartva természetesen annak a lehetőségét, hogy a vizsgált személy igazolni tudja a vagyongyarapodását, és azt, hogy jogszerűen nem fizetett az ezt megalapozó jövedelem után adót, mert például az adómentes volt. Az ellenőrzésre a bevallási adatok, az ún. kontrollinformációk elemzése, ingatlan adásvétel, a cégnyilvántartás adatai, az adóalanyi hierarchia térkép alapján kerülhet sor. Ellenőrzésre számíthatnak a társas vállalkozásnak nagy összegű tagi kölcsönt nyújtó magánszemélyek, egyéni vállalkozók, vagy a nagy összegű tőkebetétet feltüntető egyéni vállalkozók is. Vizsgálatot indíthat az adóhatóság a társigazgatóságok, más hatóságok (pl. rendőrség), vagy közérdekű bejelentés folytán is.

Milyen bizonyíték fogadható el?

Az ellenőrök nem kötelesek a meghallgatott tanúk jövedelmi viszonyait tisztázni, ha a rendelkezésre álló adatokból megfelelő következtetéseket lehet levonni. A külföldről származó jövedelemre hivatkozás kizárólag akkor lehet eredményes, ha a magánszemély a vizsgált időszak devizaszabályainak megfelelő igazolásokkal rendelkezik az adott összeg Magyarországra érkezéséről.

Az adó és illetékszabályok megsértésével szervezett jövedelmet utóbb, az elévülési időn túl legalizálni nem lehet. Ez - a hivatkozott tájékoztató szerint - azt jelenti, hogy az így megszerzett jövedelem a fedezethiány csökkentésére nem alkalmas. A rokoni ajándékozás a korábbi és jelenlegi illetékszabályok szerint is ajándékozási illeték alá tartozik, tehát amennyiben az illetékhivatal eljárást nem folytatott le, úgy az ajándékozásra vonatkozó hivatkozás sem fogadható el. Nem fogadható el a kamatjövedelemre, nyereményre történő bizonylat nélküli hivatkozás, de valamiféle köztudomású tényre történő utalás sem.

Kölcsön, illetve hitelfelvételre hivatkozásnál sokszor a magánszemélyek egész láncolatát vizsgálják. Előfordulhat, hogy a kölcsönnyújtónál is adóellenőrzést rendelnek el, ha a becsatolt dokumentumok a kölcsönnyújtás tényét alátámasztják, de a kölcsönt nyújtó jövedelme erre nem ad fedezetet.

Aggályosnak tartja a gyakorlatot a szakma

A vagyonosodási vizsgálatok terén kialakult gyakorlattal kapcsolatban szerkesztőségünk megkereste a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületét. Vadász Iván alelnök álláspontja szerint az adóhatóságnak jogszabály adta lehetősége van az ilyen ellenőrzések lefolytatására, erkölcsi alapja azonban nincs. Az adójog egyik legfontosabb alapelve ugyanis a megkülönböztetés tilalma, amely csak akkor érvényesülne maradéktalanul, ha a hatóság a kiemelkedően vagyonos személyek közismert gazdagodásaival is foglalkozna. Rámutatott arra is, hogy a vagyongyarapodás vizsgálata az adóhatóság részéről igen nagy kapacitásokat köt le, amelyek a jelenlegi körülmények között célszerűbb lenne a nagyobb jelentőségű ügyekre, így a fiktív számlázások és a színlelt szerződések felszámolására fordítani.

Vadász Iván közölte, hogy az adózás rendjéről szóló törvény helyes értelmezése szerint, ha az adózatlan jövedelmet bizonyíthatóan az elévülési időt megelőzően szerezte az érintett, azt a vagyonosodási vizsgálatban a fedezethiány igazolására alkalmas lehet. Más kérdés, hogy az illetéktörvény másként szabályozza az elévülést, így például az ajándékozással kapcsolatos illetékkötelezettség utólagos megállapítására ilyenkor is sor kerülhet.

Az alelnök elmondta azt is, hogy több, mint 10 éve folynak vagyongyarapodással kapcsolatos ellenőrzések, ugyanakkor csak 2002-től teszi lehetővé a törvény, hogy az elévülési idő előtti időszakra is visszanyúlhasson a vizsgálat. Az Adótanácsadók Egyesületének álláspontja szerint éppen ezért aggályos, hogy az előadott tények, adatok valóságtartalmának a vizsgálatát az APEH a 2002-es évet megelőző elévülési időszakra nézve is alkalmazhatónak tartja.

KAPCSOLÓDÓ CIKK