Fél évig lehet visszakérni a regisztrációs adót

2006.11.20. 7:13

Ellentétes volt a közösségi joggal a regisztrációs adó 2005. végéig alkalmazott számítási módja az uniós bíróság álláspontja szerint. Az értékcsökkenés utólagos elismerése miatt keletkező adótöbbletet a visszatérítésről szóló törvény hatályba lépését követő fél évig lehet majd kérni.

Az Európai Bíróság október elején hozott ítéletet a külföldről behozott gépjárművek regisztrációs adójával kapcsolatos ügyben. Álláspontja szerint ellentétes a közösségi joggal a használt személygépkocsik belföldi forgalomba helyezése során kivetett adó, ha annak összegét az értékcsökkenés figyelembevétele nélkül, kizárólag az autó műszaki tulajdonságai (motortípus, hengerűrtartalom) és környezetvédelmi besorolása alapján számítják ki. Ez ugyanis azzal a következménnyel jár, hogy a más tagállamból behozott használt személygépkocsikra kivetett adó meghaladja a belföldön forgalomba helyezett személygépkocsik maradványértékében foglalt adó összegét. A bírósági határozata szerint a 2004. május elseje és 2005. december 31-e között hatályos szabályozás közösségi joggal ellentétes volta az értékcsökkenés figyelmen kívül hagyásából ered.

A parlament ülésterve szerint december közepén kerülhet sor a regisztrációs adó visszatérítéséről szóló törvényjavaslat elfogadására. Az adótöbbletet a törvény hatályba lépését követő 180 napos jogvesztő határidőn belül kell az azt megállapító vámhatóságnál kérni. A kérelemben pontosan meg kell jelölni a regisztrációs adó kivetését elrendelő határozatot.

 A visszatérítés feltételei 

A részleges adó-visszatérítés az unióból behozott használt gépjárművek után jár, ha a magyarországi forgalomba helyezés kapcsán 2004. május 1. és 2005. december 31. között került sor a regisztrációs adó megállapítására, kivetésére, illetve beszedésére.

A kérelem benyújtására azok jogosultak, akik a regisztrációs adót bármilyen jogcímen megfizették, feltéve, hogy ennek összegét nem hárították tovább. A törvényjavaslat miniszteri indokolása rámutat arra, hogy a tagállamot nem terheli a közösségi jogba ütköző adó visszatérítésének a kötelezettsége akkor, ha a visszatérítésre jogosult az adóterhet a fogyasztókra vagy más, kívülálló személyekre időközben már továbbhárította. Ilyenkor ugyanis a visszatérítés jogalap nélküli gazdagodást eredményezne az érintett oldalán. Ha az értékesítés során a jogosult csak részben hárította tovább az adót, úgy ezzel arányos, részbeni visszatérítést kaphat. A kérelemben éppen ezért nyilatkozni kell az áthárítás hiányáról vagy annak részleges voltáról. Kétség esetén a vámhatóság köteles ellenőrzés útján bizonyítani, hogy a nyilatkozattétel nem volt megalapozott.

Az adóvisszatérítés megilleti az úgynevezett másodlagos jogosultakat is. A tervezetet előkészítő pénzügyminisztérium másodlagos jogosultaknak tekinti azokat, akiknek a nevében a helyettük eljáró kereskedők kérték a forgalomba helyezést, de ide sorolhatók azok is, akik a kereskedő által már forgalomba helyezett gépjárművet vásároltak. A másodlagos jogosultaknak azonban rendelkezniük kell a kereskedő által kibocsátott számlával, számviteli bizonylattal, amely tételesen tartalmazza az áthárított regisztrációs adót. További követelmény, hogy a kereskedőtől kapott információ, illetve a rendelkezésükre álló adóigazolás alapján a kérelemben nekik is meg kell jelölniük az autóra vonatkozó vámhatósági határozatot, illetve nyilatkozniuk kell az adóáthárítás kérdéséről is.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK