Nyugellátások, nyugdíjszolgáltatások

2002.10.30. 13:06

A társadalombiztosítás által finanszírozott nyugdíj-biztosítási ellátások alapvetően két nagy csoportba sorolhatók, a saját jogú és a hozzátartozó jogán igénybe vehető nyugellátásokra. A magán-nyugdíjpénztári tagok ezen felül a pénztár által finanszírozott nyugdíjszolgáltatásra is jogosultak.

2009. január 1-je előtt az öregségi nyugdíjjogosultság feltétele a 62. életév betöltése és legalább 20 év szolgálati idő megszerzése. A fentiektől eltérően a nő öregségi nyugdíjkorhatára, amennyiben

  • 1940. január 1-je előtt született, az 55.,
  • 1940-ben született, az 56.,
  • 1941-ben született, az 57.,
  • 1942-ben született, az 57.,
  • 1943-ban született, az 58.,
  • 1944-ben született, az 59.,
  • 1945-ben született, a 60.,
  • 1946-ban született, a 61.

betöltött életév.

A férfi öregségi nyugdíj korhatára, amennyiben

  • 1938. január 1-je előtt született, a 60.,
  • 1938-ban született, a 61.

betöltött életév.

Aki 2001. január 1-je előtt a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzett, az 1997. december 31-én hatályos rendelkezések szerint korkedvezményben részesülhet.

A 2009. január 1-je előtti öregségi nyugdíj kapcsán meg kell említeni az előrehozott és a csökkentett, előrehozott nyugdíj intézményét is. Az előrehozott öregségi nyugdíjat az veheti igénybe, aki a fentiek szerinti öregségi nyugdíjkorhatárt nem érte el. Az előrehozott nyugdíj szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosító fenti korhatárnál legkorábban öt évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az 55. életév betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a nőnek, aki

  • 1945. december 31-e után született és legalább 38 év,
  • 1945-ben született és legalább 37 év,
  • 1944-ben született és legalább 36 év,
  • 1943-ban született és legalább 35 év,
  • 1943. január 1-je előtt született és legalább 34 év
  • szolgálati időt szerzett.

Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál alacsonyabb életkorban, de legfeljebb a 60. életév betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a férfinak, aki

  • 1939. január 1-je előtt született és legalább 37 év,
  • 1938. december 31-e után született és legalább 38 év

szolgálati időt szerzett.

Csökkentett összegű előrehozott nyugdíj jár annak, akinek az előrehozott nyugdíjhoz szükséges szolgálati idejéből legfeljebb 5 év hiányzik. Az öregségi nyugdíj összegét ebben az esetben annyiszor kell a törvényben meghatározott százalékkal csökkenteni, ahányszor 30 nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez. Az előrehozott nyugdíjnál említett gyermekkedvezmény ilyenkor is igénybe vehető.

Az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati időként veszik figyelembe a rokkantsági, illetve a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát.

Az öregségi nyugdíj valamennyi fenti esetben a szolgálati időtől és a figyelembe vehető havi átlagkereset összegétől függ.

Társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra  2008. december 31. után  a 62. életéve betöltésétől az jogosult, aki legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik. A 62 éves nyugdíjkorhatárnál legfeljebb 3 évvel alacsonyabb életkorban előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult, aki 40 év vagy annál több szolgálati időt szerzett. 2008. december 31. után csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj iránti igényt érvényesíthet az a személy, akinek az előrehozott nyugdíjhoz szükséges 40 év szolgálati idejéből legfeljebb 3 év hiányzik, de az 59. életévét már betöltötte. Az öregségi nyugdíj összegét ilyenkor annyiszor kell a törvényben meghatározott százalékkal csökkenteni, ahányszor 30 nap a 62. életév betöltéséig hiányzik. Aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá egészségre különösen ártalmas munkát végzett, korkedvezményre jogosult. Az öregségi nyugdíj összegét a 2008. december 31. és 2013. január 1. közötti időszakban a 2009. január 1-je előtt megállapított nyugdíjra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.

Változás a 2012. december 31-e után megállapítandó nyugdíjaknál következik be. Az öregségi nyugdíj összegét ugyanis az elismert szolgálati idő és a figyelembe vehető havi bruttó (adóval növelt) átlagkereset összegének függvényében kell meghatározni.

Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét 67%-ban elvesztette, ebben az állapotában javulás egy évig nem várható, továbbá a szükséges szolgálati időt megszerezte és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb, mint a megrokkanás előtti. A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő az életkor függvényében emelkedik.

Nem jár rokkantsági nyugdíj annak, aki:

  • öregségi nyugdíjra jogosult, ideértve az előrehozott öregségi nyugdíjat is
  • baleseti rokkantsági nyugdíjas
  • saját rokkantságát szándékosan okozta,
  • a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, kivéve, ha öregségi nyugdíjra korkedvezmény címén jogosult, vagy rokkantsági nyugdíjat a jogosultság feléledése címén igényel.

A rokkantsági nyugdíj mértéke a megrokkanás időpontjában betöltött életkortól, a szolgálati idő tartamától, a rokkantság fokától és a havi keresettől függ. A rokkantság fokának megfelelően

  • a III. rokkantsági csoportba tartozik az, aki rokkant, de nem teljesen munkaképtelen,
  • a II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul,
  • az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul.

A rokkantsági nyugdíj összege az I. rokkantsági csoportban nem lehet kevesebb a havi átlagkereset 47,5%-ánál, a II. rokkantsági csoportban 42,5%-nál, a III. rokkantsági csoportban pedig 37,5%-nál. A rokkantsági nyugdíj összege az ennek alapját képező havi átlagkereset összegét azonban nem haladhatja meg.

A rokkantsági nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megállapítása kapcsán az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azaz 2012. december 31-e után már a havi bruttó (adóval növelt) átlagkeresetet kell a nyugdíj meghatározásánál figyelembe venni.

Baleseti rokkantsági nyugdíj üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár, ha a balesetet szenvedő a munkaképességét 67%-ban túlnyomóan a baleset következtében vesztette el, és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél.

Nem tekinthető üzemi balesetnek az a baleset, amely

  • kizárólag a sérült ittassága miatt,
  • a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka,
  • engedély nélküli járműhasználat,
  • munkahelyi rendbontás során,
  • a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.

Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, sérülése alapján baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult.

A baleseti rokkantsági nyugdíj összegét a rokkantsági nyugdíjra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani azzal, hogy az igénylő kérelmére, ha az rá nézve kedvezőbb, a nyugdíj összegét a balesetet megelőző egyévi - a nyugdíjjárulék alapját képező - kereset alapján kell meghatározni. A baleseti rokkantsági nyugdíj mértéke a rokkantság fokától és a szolgálati idő tartamától függ. A rokkantság fokának megfelelően

  • a III. rokkantsági csoportba tartozik az, aki munkaképességének a 67 - szilikózis miatt az 50 - %-át elvesztette, de nem teljesen munkaképtelen,
  • a II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul,
  • az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul.

A nyugdíj összege az I. rokkantsági csoportban a havi átlagkereset 70%-a, a II. csoportban 65%-a, a III. csoportban 60%-a, amely a szolgálati idő minden éve után egy százalékkal emelkedik, az átlagkeresetnél azonban nem lehet több.

Előző
Következő