Több mint 10 százalék a magyar nők bérhátránya

Vágólapra másolva!
Az Európai Unió közelmúltban közzétett jelentése szerint a tagországokban a nők átlagosan 15 százalékkal keresnek kevesebbet, mint férfi kollégáik. Magyarországon 12 százalék körüli a differencia, ám a szórás nagy lehet. A bérkülönbségek helyileg a Dunántúl északi részén, képzettségre a felsőfokú végzettségűeknél, életkorra a 30 év felettieknél a legnagyobbak.
Vágólapra másolva!

A Foglalkoztatási Hivatal legutóbbi, 2004-re vonatkozó kereseti statisztikája alapján, a nők 139 ezer forintot kerestek egy hónapban, míg férfi kollégáik 157 ezret. A nők tehát a férfiak fizetéséhez képest, mintegy 12 százalékkal kevesebbet vittek haza.

A kereseti különbségek régiónként eltérőek. A legkisebb a különbség a Dél-Alföldön (6 százalék), a legnagyobb a közép-dunántúli és nyugat-dunántúli régióban (16-16 százalék). Budapest a két véglet között van. A fővárosban az országos átlagnak megfelelő (12 százalékos) a nők bérhátránya.

A statisztikai adatok további érdekessége, a férfiak 30 és 40 éves kor között húznak el fizetésben. Míg 21 és 30 éves kor között 4 százalék (bruttó 5 ezer forint) az eltérés, addig 31 és 40 év között már 17 százalék (27 ezer forint). Ez a különbség aztán a nyugdíjig számottevően nem változik.

Vezető beosztásban 20 százalék mínusz

A különbség diplomások és vezetők körében átlagon felüli. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2004-ben a vezető beosztású nők bruttó 20 százalékkal kerestek kevesebbet, mint a hasonló pozícióban dolgozó férfiak. Sőt, a felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozások esetében, a nők 25 százalékkal kaptak alacsonyabb fizetést. Középfokú végzettségnél a férfiak bérelőnye 19 százalék.

Első számú vezetőknél nincs különbség

A számok minden kategóriában azt mutatják, a nők kevesebbet keresnek. Így látja ezt Joó Zsuzsanna, a Karrier Iskola Kft. ügyvezetője, aki az eltérést 25 százalékosra becsüli. "Léteznek kivételek is. Az egyedüli terület, ahol a fizetésekben nem jelentkezik a két nem közötti különbség, azok a kiemelten magas szintű, vállalatvezetői pozíciók. Amennyiben egy nő vállalati szinten eljut az elnöki vagy a vezérigazgatói pozícióba, megközelítőleg ugyanakkora javadalmazásra tarthat számot. Persze, nagyon ritka, hogy nők töltsék be ezeket a vezetői pozíciókat."- mondja a karrierszakértő.

Jogi lépések: hatósági eljárás és munkaügyi per

Mit tehetnek azok a dolgozók, akik tudják, ugyanabban a pozícióban dolgozó férfi kollégáinknál kevesebbet keresnek? Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulhatnak vagy munkaügyi pert indíthatnak.

Dr. Demeter Judit, az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke elmondta, eddig nem érkezett kérelem ilyen kérdésben. Számára is meglepő, hogy még senki sem élt ezzel a lehetőséggel. Véleménye szerint az állhat a háttérben, hogy az érintetteknek fontos a munkahely megőrzése. Inkább beletörődnek az alacsonyabb fizetésbe vagy nincs önbizalmuk az eljárás elindítására. Segítséget jelenthet a hátrányt szenvedett munkavállalónak, hogy a hatósági eljárásban a munkahelyi szakszervezet elláthatja meghatalmazás esetén a képviseletüket.

Bekérheti a hatóság a kollégák munkaszerződését

Pedig ha a munkavállalók hivatalos kérelemben jelzik, sérelem érte őket, a hivatal eljárást indít a munkáltató ellen. Ebben a folyamatban a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy nem alkalmazott diszkriminációt: ugyanazt a munkát végző férfiak is ugyanazt a bért kapják, vagy indokolnia kell a bérkülönbséget.
Az egyenlő bánásmódról szóló törvény március elsejei módosításával a hatóság kötelezheti a munkáltatót a bizonyításhoz szükséges szenzitív adatok szolgáltatására - így például bekérheti a hasonló munkakörben dolgozó munkavállalók munkaszerződését.
Ha a hatóság megállapítja a jogsértést, több szankcióval is élhet: egyebek között 50 ezertől 6 millió forintig terjedő pénzbírság róható ki. Ám a legjobb eset, ha egyezséggel zárul az eljárás és a munkaadó korrigálja a bérkülönbséget.