Terhes nők és anyák munkajogi védelme

2004.10.15. 16:04

A hátrányos megkülönböztetés munkajogi tilalma kiegészült az anyaság védelmével, s ehhez kapcsolódóan a munkáltató nem kötelezheti női munkavállalóit terhességi vizsgálat elvégzésére vagy az erről szóló orvosi igazolás csatolására sem.

Hazánk a közeljövőben ratifikálja az anyaság védelméről szóló ILO egyezményt, amelynek értelmében a hátrányos megkülönböztetés tilalmát az anyasággal összefüggésben is jogszabályban kell rögzíteni. A Munka Törvénykönyve nemrégiben elfogadott módosítása szerint júliustól a munkáltató nem tehet különbséget munkavállalói között csak amiatt, hogy van gyermekük vagy nincs.

A nők munkajogi védelme

A hatályos Munka Törvénykönyve számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely a nők munkajogi védelmét hivatott biztosítani.

  • Nőt nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel hátrányos következményekkel járhat rá. Külön jogszabályok határozzák meg azokat a munkaköröket, amelyre nem - vagy csak előzetes orvosi vizsgálat alapján - lehet felvenni női munkavállalókat.
  • A terhes nőt munkáltatója köteles elengedni a terhességgel összefüggő kötelező orvosi vizsgálatokra, erre az időre mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.
  • A nőt terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény bemutatása alapján - az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy meglévő munkakörében a munkafeltételeket kell megfelelően módosítani. Az új munkakör kijelöléséhez a munkavállaló nő hozzájárulása szükséges. Ilyenkor a munkabére nem lehet kevesebb előző átlagkereseténél. Ha a munkáltató nem tud az egészségi állapotának megfelelő munkakört biztosítani, akkor a nőt fel kell menteni a munkavégzés alól, és erre az időre az állásidőre járó munkabért kell folyósítani neki.
  • Nem kötelezhető beleegyezése nélkül más helységben végzendő munkára a nő terhessége megállapításának kezdetétől gyermeke hároméves koráig.
  • A nőt terhessége megállapításától a gyermekének egyéves koráig éjszakai munkára nem lehet igénybe venni; ettől érvényesen eltérni nem lehet. Éjszakai munkának minősül a huszonkét órától hat óráig végzett munka.
  • A gyermeke egyéves koráig csak beleegyezésével lehet egyenlőtlen munkaidő beosztás szerint, vagy osztott munkaidőben foglalkoztatni nőt.
  • A nő terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig, túlmunkára (készenlétre) nem vehető igénybe.
  • A terhes, illetve egy évesnél fiatalabb gyermeket nevelő nő heti pihenőnapját csak hozzájárulásával lehet összevontan kiadni.
  • A terhes, illetve a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.
  • A nőnek a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár. A munkaidő-kedvezmény a munkaidő kezdetekor, illetve végekor is igénybe vehető, és akkor is jár, ha az anya nem szoptatja, hanem mesterségesen táplálja gyermekét. Az örökbe fogadó anyát is megilleti a kedvezmény.
  • A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót - aki általában az anya - vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
  • A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermek 3. életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából; a gyermek 14. életéve betöltéséig, ha gyermekgondozási segélyben részesül; a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása érdekében. A munkáltató ilyenkor köteles kiadni a fizetés nélküli szabadságot, amelyet természetesen elsősorban a nők vesznek igénybe.
  • Táppénz nemcsak a beteg, keresőképtelen munkavállalónak jár, hanem a beteg gyermek ápolása céljából a szülőnek is (jellemzően az édesanyák veszik igénybe). Egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 84 naptári napon keresztül; háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 42, egyedülállónak 84 naptári napon át; hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 14, egyedülállónak 28 naptári napon át.
  • A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a nő munkaviszonyát a gyermekápolási táppénz ideje alatt, valamint a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság, továbbá a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság időtartama alatt. A felmondási idő csak a felmondási védelem megszűnését követő 30 nap múlva kezdődhet el.