Munkakönyv helyett munkaügyi nyilvántartás

A jogalkotók szerint a nyilvántartás hozzájárul a munkaerőpiac átláthatóságának javulásához, a munkavállalók jogbiztonságának növeléséhez, és a munkaügyi ellenőrzés hatékonyságának javításához.

A nyilvántartott adatok, hozzáférés, felhasználás

Az Egységes Munkaügyi Nyilvántartás (EMMA) a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszonyokra vonatkozóan tartalmazza

  • a munkavállalók személyi adatait (név, születéskori név, nem, anyja neve, születési helye, dátuma), TAJ-számukat, állampolgárságukat, a saját adatokhoz való hozzáférést biztosító kódjukat,
  • a munkáltatók adószámát, adószámmal nem rendelkező magánszemély munkaadó adóazonosító jelét, megnevezését, telephelyének és székhelyének címét, valamint a saját adataihoz való hozzáférést biztosító kódját,
  • a munkaviszony kezdetének és megszűnésének időpontját.

A nyilvántartott adatokba az alábbi szervek, illetve hatóságok tekinthetnek majd be:

  • a nyugdíj- és egészségbiztosítás szervei a társadalombiztosítási szabályokban előírt bejelentési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, az ellátás megállapítása, folyósítása, ellenőrzése,
  • a szociális igazgatás szerve a munkanélküliek jövedelempótló támogatása továbbfolyósítása és a rendszeres szociális segély megállapítása,
  • az állami adóhatóság szervei az adókötelezettség ellenőrzése, valamint a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási járulék, társadalombiztosítási járulék, továbbá a munkaadói és a munkavállalói járulék bevallásának és befizetésének ellenőrzése,
  • az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség és megyei (fővárosi) felügyelőségei a munkaviszony létesítésével, valamint megszűnésével és megszüntetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség, továbbá a munkanélküli ellátásra való jogosultság ellenőrzése,
  • a megyei (fővárosi) munkaügyi központ a munkanélküli ellátásra való jogosultság ellenőrzése,
  • a menekültügyi hatóság, valamint a központi és területi idegenrendészeti hatóság a törvényben meghatározott feladatainak ellátásához szükséges adategyeztetés

céljából.

A nyilvántartott adatok statisztikai célra is felhasználhatók, és azonosítója alapján saját adataihoz a munkaadó és a munkavállaló is hozzáférhet, azokról, illetve felhasználásukról tájékoztatást kérhet. Az azonosításra használható kódot miniszteri rendelet fogja szabályozni.

A rendszer működtetése, bejelentési kötelezettség

Az Egységes Munkaügyi Nyilvántartást a Foglalkoztatási Hivatal szervezetébe tartozó Munkaügyi Nyilvántartó Központ működteti.

A Nyilvántartás naprakészségének biztosítása érdekében a törvény 2004. május 1-jétől azonnali bejelentési kötelezettséget írt elő a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaadóknak a munkaviszony létesítéséről, illetve megszüntetéséről. A munkaadó a munkaviszony létrejöttének időpontját legkésőbb a munkaszerződés megkötését követően, a munkavállaló munkába lépésének napjáig, a munkaviszony megszűnésének időpontját pedig a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését követő napon köteles bejelenteni. A bejelentési kötelezettség arra az esetre is kiterjed, ha a bíróság jogerősen megállapítja, hogy a munkaadó a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, és a munkaadó a munkavállalót eredeti munkakörében újra foglalkoztatja. Ugyancsak fennáll a bejelentési kötelezettség, ha a munkaviszony fennállásáról hatósági határozat, bírósági ítélet vagy a munkaadó és a munkavállaló megállapodása utólag, a munkavégzés megkezdését követően rendelkezik. A munkaügyi ellenőrzés kiterjed a fentiek szerinti bejelentési kötelezettség megtartására is.