Maradnak a kényszervállalkozások

Elfogadta a parlament azt a törvényjavaslatot, amely meghosszabbítja a színlelt munkaszerződések átalakítására vonatkozó határidőt. 2005 július 1-ig nem büntetik  a kényszervállalkozókat foglalkoztatókat. A moratórium meghosszabbításával várható az is, hogy egyes szakmák kikerülnek a törvény hatálya alól. A Pető Iván (SZDSZ) által benyújtott indítványt 342 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

A Munka Törvénykönyve tavaly július 1-jei módosítása alapján a szerződés elnevezésétől függetlenül is munkaviszonynak kell tekinteni a jogviszonyt, ha az eset körülményei - a felek szerződéskötést megelőző tárgyalásai, a szerződés megkötésekor, illetve a munkavégzés során tett jognyilatkozatai, a tényleges munkavégzés jellege, a felek által gyakorolt jogok és teljesített kötelezettségek természete - arra utalnak, hogy a felek között munkaviszony jött létre. Ennek kapcsán bővült a munkaügyi ellenőrök hatásköre is: a felügyelő az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetése érdekében a foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak a munkába lépés napjától történő fennállását állapítja meg, és kötelezheti a foglalkoztatót a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó szabályok betartására. Ez adott esetben azt jelentheti, hogy a több éve vállalkozóként foglalkoztatott munkavállaló szerződését visszamenőlegesen minősíthetik munkaszerződéssé a felügyelők, s ilyenkor visszamenőlegesen változik az adó- és járulékfizetési kötelezettség is.

 

A szabályozásra való felkészülési időt már kétszer is meghosszabbították, az adótörvények tavaly év végi módosításáról rendelkező törvény szerint sem az APEH, sem pedig a munkaügyi felügyelők nem alkalmazhattak szankciókat azokkal a munkáltatókkal szemben, akik 2004. június 30-áig átalakítják színlelt szerződéseiket, s ezt be is jelentik az adóhatóságnak.

 

A jogszabályt több szakma, valamint az Adótanácsadók Országos Egyesülete is támadta, s felmerült annak a lehetősége is, hogy egyes szakmák (például az újságírás, előadóművészi tevékenység) kikerülnek a törvény hatálya alól. Nem véletlen, hogy azoknak  a szakmáknak a munkáltatói képviselői támadják leginkább a jogszabályt, ahol a legjellemzőbb a megbízásos foglalkoztatás, hiszen a munkaszerződés tetemes költségtöbbletet eredményezne a munkáltatóknál, s számottevő jövedelemkiesést az így foglalkoztatottaknál. Régóta megfogalmazódott már a javaslat az úgynevezett önfoglalkoztatási törvényre is, amely azoknak a vállalkozóknak nyújtana bizonyos munkajogi védelmet, akik tipikusan egy helyről, egy szerződés alapján szerzik bevételeiket. Ezek a jogszabályok azonban a mai napig nem készültek el, s a kényszervállalkozás fogalma sincs tisztázva, ugyanis egyes vélemények a társas vállalkozásokat automatikusan nem tekintenék kényszervállalkozásnak. 

 

Az SZDSZ május végén módosító indítványt nyújtott be a moratóriumot szabályozó törvényhez. A Pető Iván által előterjesztett javaslat szerint ugyanis jelentős jogbizonytalanságot okoz a jogalkalmazók körében a munkáltatók adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségének tételes tartalmi követelményeinek meghatározása, ezek összhangja az adatvédelmi előírásokkal. A jogbizonytalanság felszámolásához a moratórium meghosszabbítását javasolta a szabaddemokrata képviselő.

 

A törvénymódosítás újabb haladék arra, hogy megállapodás és jogszabály születhessen az esetleges kivételes szerződésekről, valamint az önfoglalkoztatásról.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK