Többet kapnak a munkanélküliek

2005.12.05. 7:16

Álláskeresési támogatás váltotta fel a munkanélküli járadékot 2005. november 1-jétől , a nyugdíj előtti munkanélküli segély pedig beépült az álláskeresési segélybe. Az új ellátási forma az első három hónapban az előzőnél jóval magasabb juttatást garantál. Ezzel egyidejűleg megszűnt a 2003-ban bevezetett álláskeresést ösztönző juttatás. 2006. januárjától pedig már a munka nélkül maradt vállalkozók is jogosultak járadékra.

A munkanélküli ellátásokat 1991-ben vezették be, az azóta eltelt évek alatt a megállapítás és folyósítás feltételei folyamatosan szigorúbbak lettek, megszűnt a pályakezdők munkanélküli segélye, az előnyugdíj, ez utóbbi helyett nyugdíj előtti munkanélküli segélyt lehet igényelni. 2003-ban vezették be az álláskeresést ösztönző juttatást, 2006-tól pedig már a vállalkozók is jogosultak munkanélküli ellátásra, vállalkozói járadékra.

A munkanélküli ellátórendszer 2005. november 1-jétől hatályos átfogó módosításának elsődleges célja a munkára ösztönzés erősítése volt. A munkanélküli ellátó rendszer helyébe az álláskeresők támogatási rendszere, a munkanélküli járadék helyébe pedig az álláskeresési támogatás lépett. A támogatás új rendszerének elemei az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély. Ezzel egyidejűleg megszűnt a nyugdíj előtti munkanélküli segély, és az álláskeresést ösztönző juttatás. A törvény az álláskeresést ösztönző juttatás egyes bevált elemeit továbbra is megtartott, hozzá igazította az álláskeresők járadékának a rendszeréhez és beépítette az álláskeresési segélybe. Az intenzív álláskeresés az új támogatási rendszerben már a támogatás folyósításának kezdetétől alapfeltétel. A nyugdíj előtti munkanélküli segély beépült az álláskeresési segély rendszerébe, a munkanélküli fogalmát pedig az álláskereső fogalma váltotta fel.

Álláskeresési járadék

A munkanélküli ellátó rendszer átalakult az álláskeresők támogatási rendszerévé. A munka nélkül maradt ún. álláskeresők támogatásként álláskeresési járadékot igényelhetnek. A járadékrendszer ösztönöz az állások felkutatására és a munkahelyek, munkaalkalmak elfogadására. Ezt elsősorban azzal kívánja elérni a szabályozás, hogy az ellátás összege az idő előrehaladtával fokozatosan csökken.

Álláskeresési járadék illeti meg azt a személyt, aki

  • álláskereső,
  • az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik,
  • rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, és
  • munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és
  • számára az illetékes munkaügyi központ sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

Egy nap járadékfolyósításhoz 5 nap munkaviszonyban töltött idő szükséges, így az álláskeresési járadék folyósításának legrövidebb ideje 73 nap, a leghosszabb ideje 270 nap.

A munkanélküliség első hónapjaiban jóval nagyobb az esély az újbóli elhelyezkedésre, mint a tartós munkanélküliség esetén. Erre figyelemmel a törvény az álláskeresési járadék folyósítási idejét két szakaszra bontja:

  • Az első szakaszban, amelynek időtartama a folyósítási idő fele, de legfeljebb 91 nap, az álláskeresési járadék összege a korábbi átlagkereset 60 százaléka, fix összegű alsó és felső határ mellett. A járadék alsó határa a kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka, a felső határ a kötelező legkisebb munkabér 120 százaléka.
  • A második szakasz a hátralévő jogosultsági napokkal egyezik meg, azaz maximum 179 nap. Az álláskeresési járadék ebben a szakaszban egységesen a kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.

Amennyiben a korábbi átlagkereset a járadék alsó határánál alacsonyabb, a járadék összege mindkét szakaszban megegyezik az átlagkeresettel.

A járadék folyósításának kezdő napja a munkaügyi központnál való jelentkezés napja. Amennyiben azonban a munkaviszonyt az álláskeresővé válást megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, vagy a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, álláskeresési járadék csak a munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható.

Az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadékfolyósítási időszakban nem folytathat kereső tevékenységet, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést kivételével.

Az elhelyezkedést ösztönzi az a rendelkezés, amely szerint, ha a munkanélküli az álláskeresési járadék folyósításának ideje alatt teljes, vagy legalább napi négy órás határozatlan idejű munkaviszonyt létesít, és munkaviszonya folyamatosan fennáll, kérelmére a járadékfolyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás felét egy összegben ki kell fizetni. Ilyenkor a folyósítási időből még hátralévő időszakot úgy kell tekinteni, mintha az álláskereső álláskeresési járadékban részesült volna.

Álláskeresési segély

Az álláskeresést ösztönző juttatás és a nyugdíj előtti munkanélküli segély helyébe 2005. november 1-jétől az álláskeresési segély lépett. Erre a juttatásra jogosultak:

  • Azok az álláskeresők, akik 180 nap álláskeresési járadékra szereztek jogosultságot, és a járadék folyósítási idejét kimerítették, de még nem találtak munkát. A segély folyósítási ideje 90 nap, ha azonban az álláskereső elmúlt 50 éves, akkor 180 nap.
  • Álláskeresési segélyt lehet megállapítani azoknak is, akik az álláskeresővé válást megelőző négy éven belül rendelkeznek ugyan a korábbi szabályozás szerinti 200 nap munkaviszonnyal, de a feltételek megváltozása nem szereztek jogosultságot álláskeresési járadékra. (Az új szabályozás szerint ugyanis legalább 365 nap munkaviszony szükséges a járadékra jogosultsághoz) Ebbe csoportba azok az álláskeresők tartoznak, akik a járadékjogosultsági feltételek mellett már 200 munkaviszonyban töltött nap után 40 nap munkanélküli járadékot kaphatnának, de a jogosultsági idő emelése miatt nem kerülnek be az álláskeresési járadékrendszerbe. Ők is 90 napig jogosultak a segélyre.
  • A korábbi szabályozás szerint nyugdíj előtti munkanélküli segélyre jogosultak is igényelhetik az álláskeresési segélyt. Ők az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig hátralévő időszakra kaphatják a segélyt.

A segélyezési rendszer természetesen kevésbé ösztönöz munkára, de ellenösztönző hatását minimálisra kívánták szorítani a jogalkotók. Ezért a munkavállalás nem jelenti automatikusan a segély azonnali elvesztését. Az álláskeresési segély folyósítása alatt is megengedett az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés, de eltérően a járadékfolyósítás alatt végzett alkalmi munkavállalástól, az ebből származó kereset a segély folyósítását nem befolyásolja.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK