Kockázatosabbak a színlelt munkaszerződések

2006.01.26. 7:21

Tavaly december 22-én jelent meg az a közös munkaügyi miniszteri és pénzügyminiszteri irányelv, amely támpontot ad a munkavégzésre irányuló jogviszonyok minősítéséhez. Az irányelvben foglaltak összhangban vannak a munkaügyi ellenőrzés eddigi gyakorlatával, ehhez igazítva az adóellenőrzés szempontjait is.

A munkaviszonyt minősítő jegyek között, az irányelv megkülönböztet elsődleges és másodlagos minősítő jegyeket. Az elsődleges minősítő jegyek önmagukban meghatározóak lehetnek a munkaviszony minősítése szempontjából, a hatósági ellenőrzés eredményeképpen megállapításuk egyértelműen munkaviszony fennállására utal. Ehhez képest a másodlagos jegyek egyedülállóan nem feltétlenül meghatározóak, sokszor csak más, a munkaviszony fennállására utaló minősítő jegyekkel együttesen eredményezhetik a jogviszony munkaviszonnyá minősítését.

Elsődleges minősítő jegyek

Másodlagos minősítő jegyek

  1. A tevékenység jellege, a munkakör meghatározása (feladat-meghatározás)
  2. A személyes munkavégzési kötelezettség
  3. Foglalkoztatási kötelezettség a munkáltató részéről, a munkavállaló rendelkezésre állása
  4. Alá-fölérendeltségi viszony
  1. Az irányítási, utasításadási és ellenőrzési jog
  2. A munkavégzés időtartamának, a munkaidő beosztásának meghatározása
  3. A munkavégzés helye
  4. Az elvégzett munka díjazása
  5. A munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak és nyersanyagainak felhasználása
  6. A biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek biztosítása
  7. Írásbeliség


Az irányelv nem ad választ arra a kérdésre, hogy - minden egyéb ismérv fennállása esetén - munkaviszonynak minősíthető-e az a vállalkozási szerződés, amelynek megbízottja/vállalkozója társas vállalkozás. A bírói és a munkaügyi ellenőri gyakorlat ugyanis ezeket a szerződéseket nem vizsgálja, mert a szerződésben rejtve marad a személyesen munkát végző személy, s társas vállalkozással nem is köthető munkaszerződés. A jelenlegi gyakorlat szerint a bíróságok ezért akkor sem minősítik színlelt munkaszerződésnek a társas vállalkozással kötött szerződést, ha kéttagú betéti társaságnak csak a beltagja végez munkát, egyetlen megbízónak, napi 8 órában, a megbízó munkaeszközein, belépőkártyával közlekednek a cégnél, névtáblájuk és telefonjuk van. Amennyiben ez továbbra is így marad, akkor a legkézenfekvőbb kiskapu a színlelt szerződések átalakítására, ha társas vállalkozással szerződik a megbízó-munkáltató.

Ellenőrzés, szankciók

Az irányelv szerint a hatósági ellenőrzés során, az eljáró hatóságok elsődlegesen a foglalkoztatás tényleges körülményeit tisztázzák, majd az eljárás lefolytatásához szükséges iratokat szerzik be. A munkaügyi felügyelő külön engedély és előzetes bejelentés nélkül beléphet az ellenőrizni kívánt munkahelyre, akadályoztatása esetén rendőrségi segítséget is igénybe vehet. Megvizsgálhatja a foglalkoztatott és a foglalkoztató közötti jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatokat, másolatokat készíthet azokról, tanúkat hallgathat meg, fotókat és videofelvételt is készíthet. Az iratok megvizsgálását követően azok tartalmát összeveti a munkáltató adott telephelyén, a munkavégzésre és annak körülményeire vonatkozóan megállapítható tényekkel. Az iratok beszerzését, a tanúk meghallgatását és az eljárás lefolytatásához szükséges tényhelyzet rögzítését követően tudja tisztázni az ellenőr, hogy a munkavállaló foglalkoztatására kötött szerződések tartalma valóban megfelel-e a szerződés elnevezésének.

Amennyiben a munkaügyi felügyelőségek által végzett ellenőrzések során, a felügyelő a felek által létesített jogviszonyt munkaviszonynak minősíti, a munkaügyi bírságot a szabálytalan foglalkoztatás, és nem a munkaszerződés szükséges tartalmi elmeinek hiánya alapozza meg. A munkaügyi bírság pedig 2006 februárjától akár 20 millió forint is lehet. Új lehetőség az is, hogy a munkaügyi felügyelő egy időre megtilthatja a további foglalkoztatást, ha a munkáltató színlelt szerződéssel alkalmazza munkavállalóját. Az eltiltás időtartamára azonban a felügyelő kötelezheti a munkáltatót a Munka Törvénykönyve szerinti személyi alapbér megfizetésére.

A munkaügyi ellenőrzést szabályozó törvény módosítása szerint 2006-ban a munkaügyi miniszter - az APEH elnökéhez hasonlóan - meg fogja határozni az idei év fő ellenőrzési irányait, s ezek közt várhatóan a kényszervállakozások is szerepelni fognak.

A munkaügyi ellenőr jelentheti az adóhatóságnak is a szabálytalan foglalkoztatást, de az adóhatóság hivatalból is végezhet ellenőrzést. Az APEH ugyan nem minősítheti át a szerződéseket, de ha azt állapítja meg, hogy a polgári jogi szerződés a munkaviszony tartalmi elemeit tükrözi, akár évekre visszamenőleg feltárhat adó- és járulékhiányt, valamint az ehhez kapcsolódóan adóbírságot és késedelmi pótlékot szabhat ki.

A Büntető Törvénykönyv tavaly szeptember 1-jétől hatályos módosítása bűncselekménynek minősíti a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalást, s büntetni rendeli azokat a foglalkoztatókat, akik színlelt szerződéssel elmulasztják közteherviselési kötelezettségüket. Az adóbevétel-kiesés nagyságától függően, akár 8 évi börtönbüntetésre is számíthatnak a munkáltatók.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK