Nem kell f�lni a devizahitelekt�l

2006.01.31. 19:44

A�Magyar Banksz�vets�g szerint ugyanis az eur� �rfolyama�k�t �ven bel�l v�rhat�an nem k�zel�ti meg a�270-275 forintot, ahol a devizahitelek kamatel�nye megsz�nik a fornthitelek�hez k�pest.

Mivel a devizahitelek t�lnyom� t�bbs�ge hosszabb lej�rat� hitel, a n�h�ny napos nagyobb �rfolyamingadoz�s a t�rleszt�si terheket �rdemben nem v�ltoztatja meg. Nem kell teh�t att�l f�lni, hogy az �rfolyamkock�zat miatt a deviz�ban hitelt felvev� h�ztart�sokat s�lyos vesztes�gek �rhetik.

Az ut�bbi hat �vben - 2000. janu�r elej�t�l 2005 december�ig - �tlagosan 252,15 forint volt az eur� �rfolyama, an�lk�l, hogy trendszer�en ak�r n�vekedett, ak�r cs�kkent volna. Az eur� a 270 forintos �rfolyamot az elm�lt hat �vben mind�ssze 2003 november�ben l�pte �t n�h�ny napig. Azaz a hat �ve kis ingadoz�sokkal fenn�ll� �rfolyam folyamatosan a forint �rfolyamingadoz�si s�v er�s s�vsz�l�hez esett k�zel.

A forint �rfolyam�ra t�bb t�nyez� egy�ttesen hat - h�vja fel a figyelmet a banksz�vets�g. �gy mindenekel�tt a forint ir�nti kereslet �s k�n�lat, amit a forintkamatok er�teljesen befoly�solnak; a makrogazdas�gi helyzet, a vil�ggazdas�gi folyamatok �s a k�z�p-kelet-eur�pai felt�rekv� orsz�gok kock�zatoss�g�nak meg�t�l�se.

A banksz�vets�g szerint hosszabb t�von egy�rtelm�en azzal kell sz�molni, hogy a forint �rfolyama - legal�bbis re�l�rtelemben - folyamatosan fel�rt�kel�dik. Egyr�szt a vil�gban rendk�v�l jelent�s mennyis�g� t�ke keresi a befektet�si lehet�s�geket, ami n�veli a nagyobb kock�zat� t�rs�gek, �gy a felt�rekv� orsz�gok p�nz�gyi piacainak vonzerej�t is n�veli. M�sr�szt az eur��vezethez t�rt�n� csatlakoz�s az azt megel�z� id�szakban a p�nz�gyi piacokat is vonz�v� teszi a k�lf�ldi befektet�k sz�m�ra, ami folyamatos forintfel�rt�kel�d�si nyom�st jelent, s hasonl� hat�sa van a hazai re�l- �s nomin�lis konvergenci�nak is.

Ha a 2000. �vi �tlagot 100-nak tekintj�k, akkor a forint eur�hoz viszony�tott - ak�r a fogyaszt�i �rak, ak�r az ipari termel�i �rak alapj�n sz�m�tott - re�l effekt�v �rfolyamindexe 2005. okt�berig nagyj�b�l 22 sz�zal�kkal er�s�d�tt. Ez azt jelenti, hogy a forint �rfolyama 22 sz�zal�kkal kev�sb� gyeng�lt, mint ha a hazai �s az eur��vezetbeli infl�ci� k�l�nb�zet�nek megfelel�en v�ltozott volna. A fajlagos munkaer�k�lts�g alapj�n sz�m�tott re�l effekt�v �rfolyamindex 2005. j�niusig nagyj�b�l 16 sz�zal�kkal er�s�d�tt. Vagyis a forint 16 sz�zal�kkal kev�sb� gyeng�lt, mint ha a forint�rt v�s�rolhat� termel�keny munka mennyis�g�t vett�k volna alapul.

Az er�s - re�l�rtelemben folyamatosan fel�rt�kel�d� - hazai fizet�eszk�zt�l sok gazdas�gban azt v�rj�k, hogy f�kezi a hazai infl�ci�t azon az �ron is, hogy rontja a v�llalatok exporthajland�s�g�t. A forint infl�ci�ja val�ban gyorsan cs�kkent az elm�lt �vekben (hat �v alatt harmad�ra m�rs�kl�d�tt), egyebek k�z�tt amiatt, hogy az importcikkek az er�s forint mellett kev�sb� n�velt�k a hazai �rsz�nvonalat.

Az eur�ban sz�m�tott export azonban ebben az id�szakban nem cs�kkent, hanem gyorsan emelkedett. Az �vi 3-4 sz�zal�kos re�lfel�rt�kel�s melletti �vi 14 sz�zal�kos exportn�veked�st azzal magyar�zza az elemz�s, hogy a k�lf�ldi tulajdon� nagyv�llalatok �ltal bonyol�tott exportra val�sz�n�leg kev�ss� van hat�ssal a forint�rfolyam ilyen v�ltoz�sa, kev�s a hazai besz�ll�t�, a forintban fizetett b�rek a k�lts�gek csek�ly r�sz�t teszik ki, s hiteleik d�nt� r�sz�t deviz�ban veszik fel �s t�rlesztik.

A hazai kis- �s k�z�pv�llalkoz�sok k�z�l azok, amelyek export�lnak, nincsenek abban a helyzetben, hogy m�rlegelj�k, meg�ri-e 3-4 sz�zal�knyi re�lfel�rt�kel�st kigazd�lkodni, hanem adott esetben az eredm�ny cs�kken�s�nek terh�re is folytatj�k egy ideig az exporttev�kenys�get.

A banksz�vets�g szerint nem csak a re�l�rtelemben vett tart�s forintgyeng�l�st z�rhatjuk ki a lehets�ges j�v�beni forgat�k�nyvek k�z�l, hanem a forint jelent�s �s tart�s nomin�lis gyeng�l�s�t is. A forint�rfolyam az elm�lt �vekben legink�bb akkor gyeng�lt meg id�legesen, ha a vil�ggazdas�gban vagy a r�gi�ban valamilyen jelent�s esem�ny (pl. 1998 �sz�n az orosz v�ls�g) t�rt�nt. Ma a gazdas�g - az �llamh�ztart�s minden gondj�val egy�tt is - gyorsan fejl�dik, s er�sebb, mint kor�bban, a befektet�k hozam�hs�ge pedig tart�san er�snek t�nik - �ll a banksz�vets�g �rt�kel�s�ben.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK