Dr�g�n m�k�dnek a nyugd�jp�nzt�rak

2006.02.06. 7:46

A magyar nyugd�jp�nzt�rak magas k�lts�gekkel, alacsony brutt� hozamot biztos�t� befektet�si portf�li�val m�k�dnek - der�l ki a jegybanki szakemberek szektorr�l k�sz�tett elemz�s�b�l.

Szabad szemmel szinte l�thatatlan m�rt�kben h�zott az eltelt �vek sor�n a nyugd�jp�nzt�rakban elhelyezett vagyon. H�t �v alatt, a levont k�lts�geket figyelembe v�ve, �sszesen 0,5 sz�zal�kos �tlagos re�lhozamot produk�lt a szektor, amit m�g a j� p�nz- �s t�kepiaci kl�m�t biztos�t� tavalyi �v is csak 2,7 sz�zal�kra tudott jav�tani. A tanulm�ny k�sz�t�inek becsl�se szerint 2005-ben a nomin�lis �tlaghozam megk�zel�tette a 12 sz�zal�kot.

A tagoknak azonban nem csak a v�rhat�, igen alacsony nyugd�j�sszeg jelenthet kock�zatot. A k�zhiedelemmel ellent�tben ugyanis, a m�sodik pill�rt - az els� az �llami nyugd�j - jelent� kassz�k csak elm�letben rendelkezhetnek p�nz�gyi (bank, biztos�t�) h�tt�rrel. A jelenlegi rendszerben nincs olyan t�keer�s tulajdonos az int�zm�nyek m�g�tt, amelynek helyt�ll�si k�telezetts�ge keletkezne komolyabb kock�zati esem�ny bek�vetkeztekor, a felel�ss�g a p�nzt�ri m�k�d�s sor�n csak az igazgat�tan�cs tagjaival szemben �llap�that� meg - �rja a Napi Gazdas�g.

A p�nzt�r oldal�r�l rizik�t jelent, hogy elviekben az alap�t�, illetve szponzor b�rmikor felmondhatja a p�nzt�rak �s a p�nz�gyi csoport k�z�tti szerz�d�seket, azaz "mag�ra hagyhatja" a kassz�t. M�sr�szr�l: az alap�t� sem lehet teljesen biztos abban, hogy nem �ll el� olyan helyzet, amelyben a p�nzt�rtagok egy csoportja �tveszi az ir�ny�t�st. Mindez pedig a jegybanki elemz�s szerint a magyar szab�lyoz�s saj�toss�gaib�l ad�dik, amelyekben keverednek a nyitott �s a munkav�llal�i alapokra, valamint a sz�vetkezeti form�ra jellemz� elemek.

A kezdetekben indokoltnak t�n�, �nkorm�nyzati rendszer� ir�ny�t�s a m�r el�rt m�retn�l sz�ks�gszer�en nem �rv�nyes�l, a tagok �rdekk�pviseleti foka alacsony, de a gyakorlatban a nonprofit elv sem val�sul meg. Az elemz�s meg�llap�tja: a profitabilit�s miel�bbi biztos�t�sa, a bev�telek meghat�roz� h�nyad�t kitev� adminisztr�ci�s k�lts�gek, valamint a n�vekv� vagyonkezel�si d�jak p�nz�gyi csoporton bel�l tart�s�n kereszt�l val�s�that� meg. A tagd�jakat terhel� levon�sok, �tlagosan csaknem 60 sz�zal�ka �ramlott 2004-ben az alap�t�i p�nz�gyi csoporthoz, vagyonkezel�i �s adminisztr�ci�s d�jak form�j�ban.

Az ezt lehet�v� tev� kiszervez�s r�ad�sul zavaros �s �tl�thatatlan helyzetet teremtett, eg�szen pontos k�pet a gazd�lkod�sr�l �gy nem csak a tagok, de a fel�gyelet vagy az MNB sem alkothat. Ha ezt megsp�kelj�k azzal, hogy ma a hozamok sem igaz�n �sszehasonl�that�k, nem csoda, hogy a bel�p�ket els�sorban marketingeszk�z�kkel igyekeznek a kassz�k megnyerni. A val�di verseny - amely a k�lts�gek lefarag�s�ra �s jobb hozamteljes�tm�nyre �szt�n�zne - a mai rendszerb�l szinte teljes eg�sz�ben hi�nyzik.

A magyar nyugd�jp�nzt�rak �ltal alkalmazott d�jterhel�s m�rt�ke, az elemz�s szerint r�gi�s �sszehasonl�t�sban is magas. A terhel�si mutat� �tlagos �rt�k�t a s�lyozott vagyonkezel�si d�jjal sz�m�tott�k ki 2004-re. Ennek a mutat�nak az �rt�kel�s�hez figyelembe kell venni, hogy az egyes orsz�gokban milyen a szab�lyoz�s, �s a rendszert mikor hozt�k l�tre (az indul�s ut�n indokoltan magasabbak a k�lts�gek). A szerz�k ezzel kapcsolatban megjegyzik: a lengyel �s bolg�r alapkezel�knek szavatol�t�k�t kell tartaniuk, amely dr�g�tja m�k�d�s�ket. Kiemelik m�g azt a t�nyt, hogy Magyarorsz�gon a legnagyobb a tagd�jak ar�nya a b�rekhez viszony�tva �s a magyar rendszer m�k�dik a legr�gebben.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK