Kamatemel�s dr�g�thatja a frankhiteleket

2007.03.15. 6:28
Forr�s: MTI
Lengyelorsz�gban maguk a bankok kezdem�nyezt�k a devizahitelek betilt�s�t

A kamatemelked�s ugyan minden bank sz�m�ra egyar�nt dr�g�bb� teszi a devizaforr�sokat, �m bankonk�nt �s hitelenk�nt elt�rhet a t�rleszt�r�szlet emelked�s�nek ideje �s nagys�ga. A bankok ugyanis �zletpolitik�jukt�l �s terjeszked�si terveikt�l teszik f�gg�v�, hogy mennyit v�llalnak magukra �s mennyit terhelnek �gyfeleikre ilyen esetekben. A bankok a kisebb piaci kileng�sek k�vetkezm�nyeit magukra szokt�k v�llalni, a hossz� t�v� trendek�t viszont nem.

A devizahitelekn�l alkalmazott technik�k alapj�n elk�pzelhet�, hogy t�bb p�nzint�zet �gyfeleinek m�r a k�vetkez� h�napban nagyobb t�rleszt�st kell fizetni�k devizahiteleik ut�n, m�shol viszont csak h�napok m�lva lesz �rezhet� az ut�bbi napok forintgyeng�l�s�nek kedvez�tlen hat�sa. Akad olyan bank is, amely v�rhat�an t�bb �vre "elporlasztva" teszi szinte �szrevehetetlenn� a tehern�veked�st.

P�nz�gyi szakemberek k�z�tt vitatott, vesz�lyes-e a devizahitelek t�rnyer�se. Az egyik��ll�spont szerint nem kock�zatos a bankoknak devizahiteleket ny�jtaniuk.�A p�nzint�zetek�ugyanis vagy ugyanolyan deviz�ban szerzik be hiteleikhez a forr�sokat, mint amilyen deviz�ban hiteleket ny�jtanak; vagy ha erre nincs m�djuk, akkor m�s p�nz�gyi m�veletekkel fedezik kock�zataikat. Az �gyfelek fizet�sk�ptelenn� v�l�s�nak es�lyeit pedig a bankok k�pesek m�rni �s kezelni.

A m�sik v�lem�ny szerint viszont a devizahitelek nem csak az �gyfelek, de a bankok �s az eg�sz p�nz�gyi rendszer sz�m�ra is nagyon kock�zatosak. A�forint v�rtn�l nagyobb gyeng�l�se vagy a kamatszint v�rtn�l nagyobb emelked�se eset�n ugyanis nem csak az fordulhat el�, hogy egy-egy hitelfelvev� v�lik fizet�sk�ptelenn�, de a bankokat is vesztes�g �ri, ha a tervezettn�l t�bb �gyf�l nem tudja t�rleszteni a hitelt. A bankokat �rt vesztes�g pedig egy bizonyos m�rt�k felett az eg�sz p�nz�gyi rendszer stabilit�s�t vesz�lyezteti.

Fot�: MTI
Jelenleg is csaknem 10 sz�zl�kkal alacsonyabb a deviza alap� fogyaszt�si hitelek �tlagkamata a forint alap�ak�n�l

Lengyelorsz�gban maguk a bankok k�rt�k az ottani fel�gyeletet, hogy korl�tozza vagy tiltsa meg a devizahitelek ny�jt�s�t. A devizahitelek betilt�s�t kezdem�nyez� lengyel nagybankok arra hivatkoztak: �gyfeleiket szeretn�k megv�deni a korl�toz�ssal att�l, hogy azok egy jelent�s �rfolyamv�ltoz�s eset�n fizet�sk�ptelenn� v�ljanak. A kisebb, t�keszeg�nyebb bankok viszont �gy v�lekedtek, hogy a vezet� bankok �gy akarj�k �ket kiszor�tani a piacr�l.

A P�nz�gyi Szervezetek �llami Fel�gyelete mindenesetre t�bb alkalommal is felh�vta a figyelmet a devizahitelek kock�zataira. Gyakran hangs�lyozt�k, hogy am�g a forintban nyilv�ntartott hitelek k�lts�geit viszonylag j�l jelzi a teljes hiteld�jmutat�, addig az semmit nem �rul el egy deviz�ban nyilv�ntartott hitel �rfolyamkock�zat�r�l. K�l�n�sen vesz�lyes �ppen akkora t�rleszt�r�szlet� hitelt felvenni, mint amekkor�t az ad�s ki tud fizetni. Ilyen esetben�ugyanis m�r egy jelent�sebb �ringadoz�s is fizet�sk�ptelens�get okozhat.

A Magyar Banksz�vets�g egy kor�bbi tanulm�nya szerint viszont nem kell jelent�s �rfolyamkock�zatt�l tartani a devizahitelekn�l. Akkori sz�m�t�saik szerint ugyanis a devizahitelek kamatai annyival alacsonyabbak, hogy az eur� �rfolyam�nak 275 forint f�l� kell emelkednie ahhoz, hogy a t�rleszt�r�szletek t�lsz�rnyalj�k az ugyanakkorra �sszegre sz�l�, forintalap� hitelek�t. Akkor azt hangoztatt�k, hogy az eur� �rfolyama k�t �ven bel�l meg sem k�zel�ti a 270-275 forintos szintet, hosszabb t�von pedig a forint fel�rt�kel�d�s�vel kell sz�molni. A val�s�g azonban r�c�folt a bank�rok tavaly �v v�gi el�rejelz�s�re. Igaz, az�ta ism�t 255 forint�al� cs�kkent az eur� �rfolyama.

A�Magyar Banksz�vets�g szerint m�g a forint �rfolyam�nak a tavalyel�tt szeptember �s�tavaly szeptember k�zti 10 sz�zal�kot megk�zel�t� gyeng�l�se sem sz�ntette meg a devizahitelek el�ny�t a forintalap�akhoz k�pest. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint ugyanis�2005-ben az �v minden h�napj�ban 11,5 sz�zal�kkal acsonyabb volt a devizaalap� fogyaszt�si hitelek �tlagkamata a forintalap�ak�hoz k�pest. �gy az akkor felvett devizahitelek k�lts�gei kisebb m�rt�kben emelkedtek a forint gyeng�l�se miatt, mint amennyivel alacsonyabbak voltak a t�rleszt�s kezdetekor.

Jelenleg is csaknem 10 sz�zal�kkal alacsonyabb a devizaalap� fogyaszt�si hitelek �tlagkamata a forintalap�ak�n�l. �gy csak tov�bbi 10 sz�zal�kot megk�zel�t� forintgyeng�l�s tudn� megsz�ntetni a mostan�ban felvett devizahitelek el�ny�t a forintalap�ak�hoz k�pest.

Giczi J�zsef

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK