Valutah�bor�nak �r�lhetnek a devizahitelesek

2009.03.13. 9:35

Cs�t�rt�k�n a sv�jci jegybank beavatkozott a devizapiavon a sv�jci frank gyeng�t�se �rdek�ben, �s a piacon egyre t�bben tartanak att�l, hogy m�s �llamok is k�vetik majd a p�ld�t. A gazdas�gi nagyhatalmak 2004 �ta nem interveni�ltak a piacon, a magyar devizahitelesek azonban ak�r �r�lhetnek is a l�p�snek.

A sv�jci frank a v�ls�g miatt komoly er�s�d�st mutatott az ut�bbi h�napokban, a sz�rnyal�s m�g tavaly okt�berben, a Lehman Brothers cs�dbe menetelekor kezd�d�tt. A frank jegyz�se az eur�val szemben a rekordnak sz�m�t� 1,43-as �rt�kre�is felment az�ta, �s ezen szint k�zel�be maradt az ut�bbi id�ben is.

Cs�t�rt�k�n a jegyz�s az idei leggyeng�bb szintj�re (1,5192)�esett vissza az eur�val szemben a kamatcs�kkent�s �s a frank elad�s�t jelent��piaci bevatkoz�s miatt. A sv�jci jegybank k�zlem�nye szerint a hat�s�gnak az�rt kellett l�pnie, mert a frank t�l er�s lett �s ezzel hozz�j�rult a sv�jci gazdas�g visszaes�s�hez (id�nre 2,5-3 sz�zal�kos lehet a recesszi�).

A forinttal szemben is esett a frank

A frank a forinttal szemben is gyeng�lt, a jegyz�s p�ntek reggel 191 forint k�r�l volt, m�g egy nappal kor�bban enn�l t�bb mint 10 forinttal magasabb�volt a kurzus. M�rcius els� het�ben 215 forintot is elk�rtek a frank�rt, azaz egy h�t alatt a frankhitelesek 12 sz�zal�kot nyertek.

A Financial Times �ltal megsz�laltatott elemz�k szerint a beavatkoz�s kapcs�n k�zponti t�ma lehet a versenyk�pess�get jav�t� le�rt�kel�s k�rd�se, azaz hogy az �llamok deviz�juk le�rt�kel�s�vel pr�b�lnak meg �rr� lenni a gazdas�gi bajokon. Ez a strat�gia sikeres lehet, de csak akkor, ha m�s orsz�gok nem tesznek hasonl� l�p�seket, mert k�t egym�ssal szemben �ll� deviza le�rt�kel�se kioltja egym�s hat�s�t.

A gazdas�gt�rt�n�szek szerint �pp ez a le�rt�kel�si h�bor� volt az egyik oka az 1929-es p�nz�gyi v�ls�g gazdas�gi kr�ziss� s�lyosbod�s�nak, �gy ezt most sokak szerint mindenk�pp el kellene ker�lni.

Csak m�sok ne k�vessenek!

A le�rt�kel�si politik�t az is vonz�v� teszi mindek�zben az egyes orsz�gok szempontj�b�l, hogy a nagy gazdas�gokban a kamatl�bak nulla sz�zal�khoz k�zelednek, ez pedig azt jelenti, hogy a kamatpolitika lehet�s�gei gyakorlatilag megsz�ntek l�tezni. A le�rt�kel�s f�leg az exportra �p�l� gazdas�gokban lehet vonz� politika - sokan att�l tartanak, hogy a k�vetkez� le�rt�kel� �llam Jap�n lesz.

A sv�jci frank �s a jap�n jen k�z�tti p�rhuzam az�rt is indokolt, mert ezt a k�t deviz�t biztons�gosk�nt kezelik a piacon, azaz v�ls�gos �s bizonytalan id�kben sokan menek�tik a p�nz�ket ebbe a k�t p�nznembe, ezzel fel is �rt�kelve azokat. Magyar szempontb�l k�l�n�sen fontos ez a k�t deviza, a devizahitelek nagy r�sz�t ugyanis frankban foly�s�tott�k, de jelent�s a jen r�szesed�se is, �gy a le�rt�kel�s cs�kkentheti a magyar ad�sok t�rleszt�r�szleteit.