A bankokra h�r�tan�k a k�rok fel�t a devizahitelesek

2009.03.27. 7:38

Az ingatlanalapok befektet�i ut�n a devizahitelesek k�pviselet�re is egyes�let alakult, amely azt szeretn� el�rni, hogy a bankok v�llaljanak r�szt a megn�vekedett t�rleszt�si terhekb�l. A h�ztart�sok devizahitel-�llom�nya az MNB adatai szerint janu�r v�g�n 5794 milli�rd forint volt.

A Devizahitelk�l�nb�zet K�rosultjainak Egyes�lete nevet visel� szervezet a Magyar Nemzet besz�mol�ja szerint pet�ci�t ny�jtott �t a Magyar Banksz�vets�gnek, amiben azt k�rt�k, hogy a bankok v�llaljanak r�szt a terhekb�l. A banksz�vets�g meger�s�tette: �tvett�k a dokumentumot, �s ismertetni fogj�k a bankokkal annak tartalm�t.

A Magyarok Vil�gsz�vets�ge (MVSZ) sajt�szolg�lata �ltal az MTI-hez is eljuttatott dokumentum azt k�ri a banksz�vets�g eln�k�t�l, kezdem�nyezzen meg�llapod�st a Magyarorsz�gon m�k�d�, k�lf�ldi tulajdonban l�v� bankokkal (vagyis gyakorlatilag valamennyivel) arr�l, hogy a p�nzint�zetek v�llalj�k �t a devizahitelesek t�bbletk�lts�g�nek fel�t.

A kialakult helyzetr�l az egyes�let szerint nem a hitelfelvev�k tehetnek. Minden hitelfelvev� tiszt�ban volt szerz�d�se al��r�sakor azzal, hogy a deviza �rfolyam�nak v�ltoz�sa miatt megemelkedhet a hitel t�rleszt� r�szlete, arra azonban nem sz�m�tottak, hogy az emelked�s ilyen dr�mai m�rt�k� lesz Magyarorsz�g feler�s�d�tt kiszolg�ltatotts�ga, �s v�dtelen devizahelyzete miatt - �ll a pet�ci�ban, amelynek t�mogat�ja az MVSZ mellett a Vecs�si Nemzeti Sz�vets�g.

A h�ztart�sok devizahitel-�llom�nya janu�r v�g�n 5794 milli�rd forintot tett ki, egy h�nap alatt k�zel 13 sz�zal�kkal - 641 milli�rd forinttal - emelkedett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. A b�v�l�s t�bb mint 97 sz�zal�ka a forint le�rt�kel�d�s�nek tudhat� be. A v�llalatok devizahitelei janu�r v�g�n 5263 milli�rd forintra r�gtak.

A tavaly �sz �ta bek�vetkezett jelent�s forintgyeng�l�s miatt a korm�ny tavaly novemberben meg�llapodott a devizaalap� hitelez�s ter�let�n meghat�roz� bankokkal, hogy azok saj�t eszk�zeikkel igyekeznek enyh�teni a devizahitellel rendelkez� ad�sok fizet�si probl�m�it. A meg�llapod�s eredetileg december v�g�ig sz�lt, febru�rban azonban a devizahitelez�sben meghat�roz� s�lyt k�pvisel� 11 bank v�llalta, hogy a kor�bbi meg�llapod�sban foglaltakat tov�bbra is alkalmazz�k.

�gy jelenleg is lehet�s�g van a t�rleszt�si id�szak meghosszabb�t�s�ra, a deviz�ban meghat�rozott hitel forintalap� k�lcs�nn� t�rt�n� �talak�t�s�ra, a t�rleszt�s egyedi d�nt�s alapj�n val� �tmeneti megk�nny�t�s�re, s a bankok rugalmasan kezelik a devizaalap� hitelek el�t�rleszt�s�t is, ennek d�j�t azonban nem engedik el.

A rugalmass�g �s a t�rleszt�si k�nny�t�s egy�bk�nt a hitelny�jt�k �rdeke is, hiszen jobban j�rnak, ha az ad�s hosszabb id� alatt fizeti vissza ad�ss�g�t, mintha fizet�sk�ptelenn� v�lik.

Felcsuti P�ter, a Magyar Banksz�vets�g eln�ke azonban m�r a meg�llapod�s novemberi al��r�sakor felh�vta a figyelmet arra, hogy "ingyen eb�d nincs", �tmeneti kedvezm�nyekr�l van sz�, amelyeknek k�s�bb meg kell fizetni az �r�t. �gy p�ld�ul a futamid� meghosszabb�t�sa r�vid t�von enyh�t�st jelenthet ugyan, �m a futamid� eg�sz�ben emiatt sokkal t�bb kamatot kell kifizetni majd. A devizahitelek forintra �tv�lt�sa pedig egy�ltal�n nem tan�csolhat�, hiszen ebben az esetben azonnal realiz�l�dik az �rfolyamvesztes�g, m�g hosszabb id�szak alatt az ingadoz�sok kiegyenl�t�se rem�lhet�.

A devizahitelek "forintos�t�s�nak" lehet�s�g�t a korm�ny is vizsg�lta. Az MTI birtok�ba ker�lt, a kabinet sz�m�ra k�sz�lt el�terjeszt�sb�l �s szak�rt�i anyagb�l azonban az der�l ki, hogy ez jelent�s k�lts�gvet�si terhek mellett lenne csak megval�s�that�.

Ha nem az aktu�lis piaci �rfolyam mellett v�ltan�k �t a devizahiteleket forintra, akkor a gyenge forint miatti vesztes�g azonnal jelentkezne az �llamn�l vagy a bankokn�l. A piacin�l p�ld�ul 10 sz�zal�kkal kedvez�bb �rfolyamon - 191 forintos sv�jci frank, 280 forintos eur� �rfolyamon - t�rt�n� �tv�lt�s 250-300 milli�rd forintos, d�nt�en az �llamra sz�ll� k�lts�get jelentene a szak�rt�i anyag szerint.

Ezek a k�lts�gek megdupl�z�dn�nak, ha az �tv�lt�si lehet�s�get kiterjeszten�k a szabad rendelkez�s� jelz�loghitelekre is. Tov�bbi probl�m�t okozna az is, hogy az �tv�lt�s visszavonhatatlan elk�telezetts�get jelent, �gy a forint�rfolyam er�s�d�se eset�n nem lehetne visszacsin�lni. Konfliktusforr�st jelent az is, hogy az ad�sok k�l�nb�z� �rfolyamon vett�k fel devizahitel�ket, �s eddig k�l�nb�z� m�rt�k� el�ny�ket �rtek el. A megold�s a dokumentum szerint diszkrimin�ci�t jelentene a forinthitelt felvev�kkel szemben.

B�r a bankok az el�z� �vekben a devizaalap� hiteleken - a forintkamatokhoz k�pest magasabb marzs miatt - val�ban sokat profit�ltak, nem val�sz�n�, hogy erre tekintettel most hajland�ak lenn�nek r�szt v�llalni a hitelad�sok megn�vekedett terheib�l. K�l�n�sen, hogy a gazdas�gi �s p�nz�gyi v�ls�g a bankszektort is rendk�v�l kedvez�tlen�l �rinti. A bankok portfoli�ja m�r a tavalyi negyedik negyed�vben is romlott, kock�zati k�lts�geik jelent�sen emelkedtek, forr�sszerz�s�k megdr�gult, ami a tavalyi eredm�nyeken is megl�tszik.

A bankszektor tavalyi, az el�zetes adatok szerint 303 milli�rd forintos ad�zott nyeres�ge pap�rforma szerint ugyan csak 6,6 sz�zal�kkal kisebb a 2007. �vi 324,7 milli�rd forintn�l, figyelembe v�ve azonban, hogy ebb�l - az OTP Bank profitj�nak r�szek�nt - 121,4 milli�rd forint nett� eredm�ny az OTP-Garancia Biztos�t� tavalyi �rt�kes�t�s�nek volt k�sz�nhet�, a szektor tavalyi �sszes�tett ad�zott nyeres�ge csup�n 181,8 milli�rd forint, 56 sz�zal�ka az el�z� �vinek. A tov�bbi kil�t�sok sem biztat�ak, mert a hitelint�zetek portfoli�ja az id�n v�rhat�an tov�bb romlik.

KAPCSOLÓDÓ CIKK