Megdr�g�thatj�k a devizahiteleket

2009.10.01. 12:23

A Magyar Nemzeti Bank aleln�ke szerint a bankok devizahitelez�si gyakorlata vesz�lyt jelent a gazdas�g eg�sz�re, ez�rt megdr�g�tan� ezeket a hiteleket. Az OTP szerint nem lenne indokolt a visszafog�s, a Banksz�vets�g tan�csad�ja szerint fogyaszt�v�delmi k�rd�sr�l van sz�, a Raiffeisen elemz�je szerint ugyanakkor sz�ks�g lenne a fel�gyeleti beavatkoz�sra. Annyi biztos: ha az elk�pzel�sek megval�sulnak, az �gyfelek az eddigiekn�l is dr�g�bban juthatnak majd devizaalap� hitelekhez.

A jegybank megfontoland�nak�tartja�a bankokra vonatkoz� szab�lyoz�s megv�ltoztat�s�t, amennyiben a p�nzint�zetek �nmagukt�l nem fogj�k vissza a lakoss�g devizaalap� hitelez�s�t - legal�bbis erre utalnak Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank (MNB)�aleln�k�nek szavai, aki�a Reuters keddi, b�csi konferenci�j�n nyilatkozott.

Az aleln�k elmondta, hogy az MNB m�r tett l�p�seket annak �rdek�ben, hogy a P�nz�gyi Szervezetek �llami Fel�gyelete (PSZ�F) "meggy�zze" a p�nzint�zeteket a devizahitelez�si aktivit�s cs�kkent�s�r�l.��gy fest, hogy amennyiben a banki �nkontroll nem lesz elegend�, akkor�sz�ba ker�lhet a banki t�kek�vetelm�nyek megemel�se is.

Az MNB saj�oszt�lya megkeres�s�nkre a fenti nyilatkozattal kapcsolatban csak annyit k�z�lt, hogy�"a jegybank aleln�ke a jelenleg k�rvonalaz�d� eur�pai szab�lyoz�s kapcs�n besz�lt a t�kek�vetelm�nyek esetleges megemel�s�nek gyakorlat�r�l. A jegybank a felel�s devizahitelez�ssel kapcsolatban folyamatosan egyeztet a szab�lyoz�val �s az �rintett felekkel."

Megdr�guln�nak a devizahitelek

A t�kek�vetelm�nyek megemel�se azt jelenten�, hogy a devizahiteleket ny�jt� bankoknak t�bb tartal�kot kellene k�pezni�k, mintha csak forinthiteleket ny�jtan�nak. Ez egyr�szr�l megdr�g�tan� a deviz�ban val� hitelez�st, ami cs�kkenten� az ilyen�term�kek ir�nti ig�nyt, �s v�gs� soron a devizahitelek t�rveszt�s�hez vezetne. M�sr�szr�l javulna a bankok t�kehelyzete, vagyis probl�m�s p�nz�gyi id�szakokban a p�nzint�zeteknek t�bb p�nz�k lenne saj�t p�nz�gyi helyzet�k stabilz�s�l�ra. A r�szletek m�g nem ismertek, de az biztosra vehet�, hogy az adminisztrat�v �ton megdr�g�tott hitel pluszk�lts�g�t v�gs� soron a hitelfelvev� fizetn� meg.

A v�ls�g miatt a devizahitelekt�l sokan megijedtek, de a forintk�lcs�n�k m�g �gy sem igaz�n versenyk�pesek. A forintalap� lak�shitelek stagn�lnak, a sv�jci frank alapon gyakorlatilag nem adnak �j hitelt, az eur� pedig jelent�sen n�tt (tavaly okt�ber �s id�n augusztus k�z�tt �tsz�r�s�re emelkedett az �ven t�li, eur�alap� lak�shitelek �llom�nya). A deviz�ban felvett lak�shitelek �ssz�rt�ke 2400 milli�rd forintot tett ki a jegybank�augusztusi adatai szerint (ennek t�bb mint�80 sz�zal�ka m�g mindig sv�jci frank), a forinthitelek �llom�nya pedig "mind�ssze" 1500 milli�rd forint.

Van r� lehet�s�g, az MNB javasolhat

A t�kek�vetelm�nyekr�l alapszab�lyk�nt a p�nz�gyi korm�nyzat d�nt, de t�bblett�ke bevon�s�nak elrendel�s�re m�r most is van lehet�s�ge a hat�s�goknak. A jelenleg �rv�nyes jogszab�lyok�szerint a k�rd�s ugyan a fel�gyelethez tartozik, de a jegybanknak lehet�s�ge van�javaslat t�tel�re, s�t mivel az MNB-nek t�rv�nyi feladata a p�nz�gyi stabilit�s felett �rk�dni, �gy ha kock�zatokat �rz�kel, akkor k�teless�ge is ezzel szemben�fell�pni. Amennyiben a PSZ�F is �gy �t�li meg, hogy bizonyos banki tev�kenys�g (p�ld�ul a devizahitelez�s) miatt val�ban�n�nek a kock�zatok,��gy elrendelheti a t�bblett�ke-bevon�st.

Ilyen t�keig�ny emel�sre a lak�shitelek eset�n eddig nem volt p�lda, de a lehet�s�g�t m�r felvetette a PSZ�F �s az MNB. A k�t szervezet vezet�i tavaly febru�rban kiadtak egy k�z�s aj�nl�st a jenhitelez�s kock�zataival kapcsolatban, amelyben lefektett�k, hogy a "kock�zatok fel�p�l�s�nek korl�toz�sa �rdek�ben a�P�nz�gyi Szervezetek �llami Fel�gyelete (...) minden rendelkez�s�re �ll� eszk�zt felhaszn�l, ezen bel�l m�rlegelni fogja esetleges t�bblett�ke-k�vetelm�ny el��r�s�t is".

Neh�z felm�rni, pontosan mi j�tszott szerepet abban, hogy a jenhitelez�s visszaszorult Magyarorsz�gon, de az mindenesetre az aj�nl�sok hat�konys�g�ra utal, hogy a fenti k�z�s dokumentum kiad�sa ut�n szinte elt�ntek ezek a term�kek a bankfi�kokb�l.

Az MNB is k�dexben gondolkodott

Az alapvet�en olcs�s�guk miatt teret nyer� devizahitelek visszaszor�t�sa r�gi terve a jegybanknak.�A nemr�g, a fel�gyelet koordin�l�sa mellett elfogadott banki magatart�si k�dex�kidolgoz�s�val p�rhuzamosan egy m�sik k�dexen is dolgoztak a k�zelm�ltban: ezt a szab�lyk�nyvet az MNB szerette volna elfogadtatni a bankokkkal, �s �pp az szerepelt volna benne, hogy mik�pp lehetne visszaszor�tani a deviz�ban val� elad�sod�st.

M�shogy l�tt�k 2007-ben
A k�z�p- �s kelet-eur�pai lakoss�gi �tv�gy a devizak�lcs�n�kre gondos �gykezel�st ig�nyel, de nem j�r k�l�n�sebb kock�zattal, �s ha minden k�t�l szakad, a k�zponti bank majd seg�t, mondt�k bank�rok a Reuters h�r�gyn�ks�g �ltal szervezett, b�csi befektet�si �rtekezleten 2007 okt�ber�ben.

Inform�ci�ink szerint a t�nyleges betilt�s helyett olyan konstrukci�r�l lehetett volna p�ld�ul sz�, miszerint elt�r� hitelbiztos�t�ki �s forgalmi �rt�kkel vett�k volna�figyelembe a deviza- �s a forintalap� hitelekn�l a fedezeteket, vagyis devizahitel eset�n csak kisebb �sszeget lehetett volna ig�nyelni. A jegybank k�dexe azonban nem k�sz�lt el, a bankok ugyanis nem mentek bele a korl�toz�sba.

A�bankok most sem t�l lelkesek, az OTP m�r�a b�csi konferenci�n�jelezte, hogy a gazdas�g felz�rk�z�si szakasz�ban nem l�t kivetnival�t a devizahitelez�sben -�akkor sem, ha mag�nszem�lyeknek adj�k azt. M�ller J�nos, a Banksz�vets�g vezet� tan�csad�ja az [origo]-nak �gy fogalmazott, hogy ezt az �gyet fogyaszt�v�delmi k�rd�sk�nt kellene kezelni, nem pedig banki alapelvi k�rd�sk�nt. "Neh�zs�get okozna az, ha emeln�k a devizaalap� hitelek t�kek�vetelm�ny�t, az ar�nytalann� tenn�a term�k �r�t�a kock�zataihoz k�pest. A dr�g�bb hitel visszavetn� a jelz�loghitelez�st, ami a lak�spiac sz�k�l�s�hez, s v�gs� soron alacsonyabb t�kebe�raml�shoz vezetne" - fogalmazta meg k�ts�geit M�ller.

T�bblett�ke-el��r�sok m�s p�nz�gyi szegmensekben is �rv�nyben vannak. A fel�gyelet aut�finansz�roz�ssal kapcsolatban kiadott �tmutat�ja szerint a finansz�roz�knak el��rt�k, hogy milyen �nr�sszel �s milyen futamid�re hitelezhetnek, �s amennyiben ezt nem tartj�k be, akkor emelni kell a c�g t�k�j�t. Ennek is hasonl� volt az oka, mint amit�l most sokan a lak�shitelekkel kapcsolatban tartanak: a bankok eset�ben a n�veked�si c�lok el�r�se, az �gyn�k�k eset�ben pedig a magas jutal�k miatt felel�tlen volt a hitelez�s, azaz olyanoknak adtak k�lcs�nt, akik nem tudj�k azt visszafizetni.

Nagy a gazdas�gi kock�zat

A devizahitelez�s visszaszor�t�sa m�r t�bbsz�r is felvet�d�tt, els�sorban az�rt, mert a nem forintalapon ny�jtott k�lcs�n�k komoly kock�zatokat rejtenek - m�gpedig nem csak az ad�sra, hanem a gazdas�g eg�sz�re n�zve is.

A f� kock�zat abb�l ad�dik, hogy a deviz�ban elad�sodott h�ztart�sok nem v�dettek a forint gyeng�l�s�vel szemben (ellent�tben a v�llalatokkal, amelyek bev�teleinek egy r�sze gyakran deviz�ban keletkezik). A gazdas�g eg�sz�re n�zve ez az�rt problematikus, mert a devizahitelez�s t�megess� v�l�sa miatt nem lehet egy�ni szinten kezelni, amennyiben ugyanis a�nem fizet� ad�sok sz�ma el�r egy kritikus szintet, akkor a gazdas�g eg�sz�t �tsz�v� bankrendszer meg is roppanhat.

"Ugyan m�g nem k�s�, de hamarabb is esz�kbe juthatott volna" - komment�lta Karvalits szavait T�r�k Zolt�n, a Raiffeisen Bank elemz�je, aki szerint t�bb el�ny is sz�rmazna a terv megval�s�t�sb�l. A devizahitelez�s 2004 �s 2008 k�z�tti felfejl�d�se miatt vesztett hat�konys�g�b�l a jegybank monet�ris politik�ja, mivel mind a lakoss�g, mind a v�llalati �s az �llami szektor nagy devizaad�ss�got halmozott fel. A v�ls�g idej�n pedig az �rfolyamkock�zatokb�l realit�s lett: sokak t�rleszt�r�szlet�t emelte meg a forint gyeng�l�se, �gy az �rfolyam v�ltoz�sa, illetve annak megakad�lyoz�sa az egyik f� politikai k�rd�ss� l�pett el�.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK