A jegybank g�tat vet a nyakl� n�lk�li devizahitelez�snek

2009.10.04. 18:50

A Magyar Nemzeti Bank a napokban a devizahitelez�s kock�zatait �rdemben cs�kkent� szab�lyoz�s miel�bbi megalkot�s�t kezdem�nyezte a P�nz�gyminiszt�riumn�l. A javasolt szab�lyoz�s c�lja egyfel�l az, hogy cs�kkentse az orsz�g s�r�l�kenys�g�t, amelynek kock�zat�t a p�nz�gyi v�ls�g is megmutatta, illetve az, hogy m�rs�kelje azt a kock�zatot, amit a lakoss�g sz�m�ra jelent a devizahitelek felv�tele, azok �rfolyamkock�zata.

A jegybank �ltal kezdem�nyezett devizahitel korl�toz�s c�lj�r�l Simor Andr�s azt mondta az MTI-nek, hogy a javasolt szab�lyoz�s c�lja kett�s, egyr�szt cs�kkenteni azt a sebezhet�s�get, amit a devizaad�ss�gok n�veked�se a bankrendszer �s az orsz�g sz�m�ra jelent, m�sr�szt a lakoss�gi hitelfelvev�k biztons�g�nak n�vel�se.

Az MNB javaslata �sszhangban van az Eur�pai Bizotts�g �s az Eur�pai K�zponti Bank t�rekv�seivel e ter�leten.�A jegybankeln�k ugyanakkor hangs�lyozta: nem akarj�k betiltani a devizahiteleket, a javasolt szab�lyoz�s f� c�lja az, hogy a devizahitelekn�l is megjelenjen a devizahitel felv�tel�nek addicion�lis kock�zata.

A javasolt szab�lyoz�s r�szleteir�l sz�lva kiemelte: az egyik f� szempont, hogy a t�rleszt�s �s a j�vedelem olyan maxim�lis ar�ny�t hat�rozza meg, amely hosszabb t�von is biztos�tja a biztons�gos t�rleszt�st. M�sr�szt szigor� szab�lyokat �r el� a fedezetts�g tekintet�ben. A jelz�loghitelekn�l a forintalap� hitelek eset�ben az ingatlan piaci �rt�k�nek 70 sz�zal�ka lenne a hitel fels� hat�ra, m�g a devizahitelekn�l - kifejezve azt, hogy azokn�l nagyobb a kock�zat - az eur� alap�akn�l a piaci �rt�k 54 sz�zal�ka, az egy�b deviz�kn�l pedig m�g enn�l is alacsonyabb lenne a kiutalhat� hitel nagys�ga.

Aut�hitelez�s legfeljebb �t �vre

A jegybank a szab�lyoz�si koncepci� mellett hat�stanulm�nyt is k�sz�tett, amely szerint a javasolt t�rleszt�s-j�vedelem �s hitel-fedezet ar�ny korl�tok alkalmaz�sa r�vid t�von valamelyest lass�thatja ugyan a j�v�beli fellend�l�st, de hat�s�ra hosszabb t�von nemcsak a n�veked�s szerkezete lenne eg�szs�gesebb, de a javasolt int�zked�sek a n�veked�st hossz� t�von is jav�tan�k. Simor kit�rt arra is, hogy kor�bban a bankokkal pr�b�ltak egyeztetni arr�l, hogy azok �nk�ntesen v�llaljanak olyan felt�teleket, amelyekkel el�rhet� ez a c�l, de az egyeztet�sekb�l az t�nt ki, hogy a hitelint�zetek nagyon elt�r�en viszonyulnak e k�rd�shez. �gy miut�n a Gazdas�gi Versenyhivatal is �gy foglalt �ll�st, hogy a probl�m�t c�lszer�bb lenne szab�lyoz�eszk�z�kkel megoldani, a jegybank szakemberei is e megold�st javasolj�k a korm�nynak.

Az ut�bbi id�ben megmutatkozott az is, hogy a g�pj�rm�-hitelez�sn�l a hossz� futamid�k elterjed�se jelent�sen n�veli e hitelek kock�zat�t. Ez�rt a jegybank �ltal javasolt szab�lyoz�s az aut�hitelez�sn�l �t �vben hat�rozn� meg a hitellej�rat maxim�lis tartam�t. Ez az a hossz, amely a futamid� teljes idej�re biztos�tani k�pes azt, hogy meg legyen a hitel megfelel� fedezetts�ge.

Simor�szerint az MNB �ltal javasolt szab�lyok hat�s�ra er�teljesen javulna a magyar p�nz�gyi k�zvet�t�rendszer �s a magyar gazdas�g stabilit�sa. A devizaalap� hitelez�s legnagyobb vesz�lye a kock�zatok nem megfelel� felm�r�s�ben van. Laza hitelfelt�telekkel �s viszonylag stabilnak t�n� �rfolyammal szembes�lve ugyanis az emberek hajlamosak lehetnek olyan t�rleszt�si terhet v�llalni, aminek megfizet�s�t - a k�r�lm�nyek negat�v v�ltoz�sakor, �rfolyam-ingadoz�sok vagy kamatemelked�s eset�n - j�vedelm�kb�l nehezen vagy egy�ltal�n nem k�pesek kigazd�lkodni.

Mindez egy�tt nemcsak a h�ztart�sok fizet�k�pess�g�t �s meg�lhet�s�t vesz�lyezteti, de jelent�sen megn�veli az orsz�g s�r�l�kenys�g�t, illetve a magas magyar �llamad�ss�g finansz�roz�s�nak k�lts�geit is - tette hozz� a jegybank eln�ke. A jegybank szakemberei azt tapasztalt�k, hogy a legfejlettebb kock�zatkezel� rendszerrel m�k�d� bankok is gyakran t�lzott kock�zat-v�llal�sra �szt�nzik az �gyfeleket - sorolta m�g a szab�lyoz�s kezdem�nyez�s�nek okait ismertetve Simor.

Nem lesz sz�ks�g az ad�bevall�sra

E szab�lyok f�k�nt a forinthitelek eset�ben Simor szerint nem jelentenek l�nyeges szigor�t�st, a jelenlegi �ltal�nos gyakorlathoz k�pest, miut�n a bankok a p�nz�gyi v�ls�g hat�s�ra m�r maguk is sokat szigor�tottak a kor�bbiakkal �sszehasonl�tva.

Arra a k�rd�sre, hogy a devizahitelt felvev�k az elm�lt �vekben mennyivel j�rtak jobban, mint a forinthitelt felvev�k, Simor Andr�s hangs�lyozta: ennek kisz�m�t�sa nagyon bonyolult, de ha nem is vesztettek rajta, ez az�rt volt, mert a jegybank g�tat vetett a forint gyeng�l�s�nek, magasan tartva a jegybanki kamatl�bat. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a devizahitelesek nyeres�g�t azok is fizett�k, akik nem vettek fel ilyen hitelt.

A rendelettervezet k�sz�t�s�n�l a jegybank-eln�k magyar�zata szerint figyelemmel voltak arra, hogy vannak olyanok, akik nagyobb, �s vannak akik kisebb hitel felv�tel�re k�pesek, �gy azokn�l, akik magas j�vedelemmel rendelkeznek, jelent�sen nagyobb hitel felv�tel�t tenn�k lehet�v�.

A jegybankeln�k szerint a hitelfelvev� j�vedelem�nek ellen�rz�s�t a hitelint�zetekre �s az �gyfelekre kell b�zni. "Nem gondolom, hogy a bankoknak az ad�bevall�st kellene elk�rnie az �gyfelekt�l" - hangs�lyozta Simor Andr�s, aki szerint azonban f�leg a hossz� lej�rat� hitelek eset�ben nagyon fontos, hogy azokat azok kaphass�k, akik megfelel� rendszeres j�vedelemmel rendelkeznek. Ez abb�l a szempontb�l is pozit�v hat�s� int�zked�s lenne, mert hozz�j�rulna a gazdas�g tov�bbi kifeh�red�s�hez - tette hozz�.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK