Kereskedés az időjáráspiacon

Bizonyos társaságok, piaci szereplők költségvetésében nagy érvágást jelenthet a lanyha tél, a hűvös nyár vagy akár egy aszályos időszak. Ezek, a gyártási, illetve termelési és eladási tervekbe be nem kalkulálható tényezők sokat ronthatnak egy cég eredményén, és ez nagyon extrém esetben akár csődhöz is vezethet. De mit tehet egy társaság, hogy kivédje az időjárás okozta anyagi veszteséget? Tőzsdézik, méghozzá meleggel vagy hideggel, esővel vagy faggyal.

Az energiaellátástól a mezőgazdaságig sok ágazat ki van szolgáltatva a természeti erők változásainak. Egy légkondicionáló berendezéseket gyártó cég eladásai például igen megsínylik a hűvös nyarat, ahogy egy aszályos időszakban is kevesebb terményt takarítanak be a gazdák világszerte. Ugyanígy a hosszú meleg nyár jót tesz az üdítőital-gyártóknak és a turizmusban érdekelt társaságoknak. A brit állami időjáráskutató intézet, a Met Office szerint a brit cégek 70 százalékának eredményét befolyásolja a szeszélyes időjárás, az amerikai gazdasági minisztérium adati szerint pedig az USA gazdaságának 20 százaléka időjárásfüggő. Ez valószínűleg igen nagymértékben igaz a világ bármely részére, főleg ha figyelembe vesszük a globális felmelegedés okozta szélsőséges időjárási viszonyokat.

A reformer CME

A természeti katasztrófák okozta károkra a társaságok felkészülnek, bebiztosítják magukat. A biztosító azonban nem fizet, csak azért, mert nem esik az eső. Egészen 1997-ig nem volt arra azonban megfelelő platform, hogy az időjárás "természetesnek tekinthető" változásai ellen megvédjék magukat a cégek. A Chicago Mercantile Exchange (CME - a világ legnagyobb árutőzsdéje) sok esetben reformernek bizonyult, ami az úgynevezett származékos - vagy derivatív - termékeket illeti. Itt vezették be először a világon az elektronikus devizakereskedést, itt lehetett először határidős ügyletet kötni arra, hogy például a fonttal szemben erősödik vagy gyengül a dollár. Mára a nemzetközi devizapiaci kereskedés annyira elterjedtté vált, hogy bizonyos cégek kizárólag ezen a piacon kötnek üzleteket. Érdekes, hogy a devizapiaci ügyletek is szolgálnak védelmi eszközként társaságok számára, egy Amerikába exportáló cég például ki tudja védeni a gyenge dollár negatív hatását egy dollár gyengeségére kötött ügylettel. Hasonlóképpen, védelmi célból tud ügyletet kötni egy társaság, ha attól tart, hogy a 18 foknál melegebb vagy hidegebb hőmérséklet károsítja eredményét.

70 milliárdos üzlet az időjárás

A CME honlapján található információkból kiderül, hogy az első ilyen ügyletet 1996-ban kötötte a Koch Energy és az Enron, Milwaukee államban, a téli átlaghőmérsékletre. Ez még úgynevezett OTC (Over The Counter, tőzsdén kívüli) módon történt, a CME a lehetőséget meglátva felkarolta a kezdeményezést, és bevezette elektronikus rendszerébe, a GLOBEX-re a határidős kereskedést. Ezek után a Chicago Board of Trade (CBOT) bevezette a katasztrófa-kötvényeket és opciókat. A tőzsdei történetben is viszonylag friss kereskedés hirtelen lendületet kapott az El Nino jelenségtől, amely tovább gyorsította az időjárás derivatívák elterjedését. 2001-ben a frankfurti értéktőzsdét üzemeltető Deutsche Börse után és a londoni LIFFE után a Euronext is felvette kínálatába az időjárási kontraktusokat. 1999-től 2001 végéig származékos időjárás-termékekkel 75 millió dollár értékben kereskedtek az OTC-piacon Európában, az Egyesült Államokban évente több mint 4000 szerződést kötnek, átlagosan 8 milliárd dolláros forgalomban. Szakértők becslése szerint 2005-ben a származékos időjárási termékek forgalma világviszonylatban már 70 milliárd dollár lesz. Jól ismerte fel tehát a lehetőséget mintegy nyolc évvel ezelőtt a CME.