Cs�nyi nem f�l a jent�l

2008.02.14. 14:27

Cs�nyi S�ndor szerint t�lz�ak az �llami aggodalmak a devizaalap�, �s k�l�n�sen a jen alap� hitelez�s kock�zataival kapcsolatban. Sz�m�t�sok szerint a forintnak 50 sz�zal�kkal kellene gyeng�lnie, hogy a jen alap� hitel kedvez�tlenebb legyen a forint alap�n�l.

Az OTP Bank eln�k-vez�rigazgat�ja a bank cs�t�rt�ki sajt�t�j�koztat�j�n kijelentette: a jen kor�bbi �rfolyammozg�s�t figyelembe v�ve egy�ltal�n nem nevezhet� kock�zatosabbnak, mint p�ld�ul sv�jci frank.

Ezzel egy�tt eml�keztetett arra, hogy kor�bban lobbizott az�rt, hogy a deviza alap� lak�shitelekre ne legyen �llami t�mogat�s, ami tov�bb �szt�nzi a hitelfelv�telt.

Az OTP a jen alap� hitelek kihelyez�s�n�l az �gyfelek �s a saj�t kock�zat�nak cs�kkent�s�re szigor�bb felt�teleket alkalmaz - p�ld�ul a hitelk�pess�g �s a fedezet eset�n magasabb �sszeg� felt�teleket szab. Egyben lehet�s�get biztos�t az �gyfeleknek a hitel devizaalapj�nak m�dos�t�s�ra, amire csak a deviza v�teli �s elad�si �rfolyama k�z�tti k�l�nb�zetet fizetteti meg.

Urb�n L�szl�, a bank vez�rigazgat�-helyettese val�sz�n�tlennek nevezte, hogy a forint �rfolyama olyan szintre gyeng�lj�n, ami m�r jelent�s hat�ssal lehetne a visszafizet�sre. Eml�keztetett arra, hogy 2006-ban, amikor h�napokra mintegy 10 sz�zal�kot gyeng�lt a forint, annak szinte semmi ilyen jelleg� hat�sa nem volt. Becsl�se szerint ez a hat�r mintegy 300 forintos eur� �rfolyamn�l van, de akkor is csak a hitelek n�h�ny sz�zal�k�t �rinten�.

Urb�n szerint erre utal az is, hogy az ilyen hiteleket felvev�k abb�l a mintegy egymilli�s r�tegb�l ker�lnek ki, akik az �tlag feletti leg�lis keresettel rendelkeznek. Okfejt�se szerint az ad�- �s j�rul�k-int�zked�sek ennek a r�tegnek mintegy 20 sz�zal�kkal cs�kkentett�k a nett� bev�teleit 2007-ben, m�gsem romlott a hitelt�rleszt�si hajland�s�guk. Ehhez k�pest egy jelent�sebb forintgyeng�l�s - banki statisztik�kat figyelembe v�ve - hat sz�zal�kos tehern�veked�sn�l nem jelenthetne t�bbet.

Hangs�lyozta, hogy a devizahitelez�s visszaszor�t�s�ra a legjobb lehet�s�g az infl�ci� visszaszor�t�sa lenne, p�ld�ul az �llami kiad�sok m�rs�kl�s�vel, hiszen p�ld�ul Csehorsz�gban �s Szlov�ki�ban, ahol alacsony a p�nzroml�s �teme, jellemz�en nincs kereslet a deviza alap� hitelekre.

�rtelmetlennek nevezte, hogy a bankokra valamilyen adminisztrat�v korl�tokat vessenek ki, p�ld�ul korl�tozz�k a tartal�kol�si szab�lyokkal vagy m�s m�don a kihelyezhet� deviza alap� hitelek ar�ny�t a portf�li�ban. Szerinte a kock�zat ugyanis els�sorban nem a bankok, hanem az �gyfelek kock�zata, amit egy ilyen int�zked�s nem �rintene.

Sz�m�t�sai szerint a forintnak mintegy 50 sz�zal�kkal kellene gyeng�lnie a jennel szemben ahhoz, hogy a jen alap� hitel kedvez�tlenebb legyen, mint a forint alap� hitel, de m�g ekkor sem biztosan, hiszen a forint kamatp�lya a makrogazdas�gi politika miatt bizonytalan.

Az OTP bankn�l okt�ber �ta foly�s�tanak jen alap� hiteleket, 2007 utols� negyed�ben a mintegy 53,7 milli�rd forint jelz�log alap� szabad felhaszn�l�s� hitelt foly�s�tottak, ennek 43 sz�zal�k�t jen alapon.

KAPCSOLÓDÓ CIKK