K�t szuperhatalom csat�j�t j�solja Soros

2009.10.31. 8:09

Soros Gy�rgy magyar sz�rmaz�s� amerikai nagybefektet� az Egyes�lt �llamok �ltal k�pviselt nemzetk�zi kapitalizmus �s a K�na k�pviselte �llami kapitalizmus csat�j�r�l besz�lt budapesti el�ad�ssorozat�nak z�r�napj�n. Az �zletember mind az �llam vez�relte�gazdas�got, mind a piac mindenhat�s�g�ba vetett hitet elutas�totta.

"A vil�g a gazdas�gszervez�s k�t, alapjaiban elt�r� �tja el�tt �ll, amelyek a nemzetk�zi kapitalizmus, illetve az �llami kapitalizmus. Az el�bbi, amelyet az Amerikai Egyes�lt �llamok f�mjelez, megakadt, m�g a K�na �ltal k�pviselt m�sodik felt�rekv�ben van" - mondta el Soros Gy�rgy a Magyar Tudom�nyos Akad�mi�n (MTA), a CEU szervez�s�ben tartott �tnapos el�ad�ssorozat�nak utols� napj�n.

Az �zsiai orsz�g a befektet�si guru szerint a globaliz�ci� nyertese volt, �s a mostani v�ls�gt�l is nagyban elszigetelte mag�t. Az USA ezzel szemben nagyot vesz�tett a kr�zisen, �s a kor�bban a saj�t, illetve a vil�g gazdas�g�nak motorj�t jelent� amerikai fogyaszt�si szint sem t�r m�r vissza.

V�ge az amerikai egyeduralomnak

A nagybefektet� azt a n�zetet vallja, hogy egy multipol�ris vil�grendet kellene l�trehozni, amely az 1944-ben l�trehozott, az Egyes�lt �llamok �ltal domin�lt univerz�lis berendezked�st v�ltan� fel (ut�bbi alatt a Bretton Woods-i gazdas�gi int�zm�nyeket, p�ld�ul a Nemzetk�zi Valutaalapot��s a Vil�gbankot kell �rteni). "Napjainkra a doll�r mint els�dleges nemzetk�zi valuta vesz�lyes egyens�lytalans�gokat eredm�nyezett" - v�li Soros. Mivel a nemzetk�zi befektet�k�a doll�rban m�r nem b�znak annyira, mint kor�bban, �gy sokan k�zzelfoghat�bb megtakar�t�sokba menek�tik p�nz�ket, p�ld�ul aranyat vesznek. Ez az�rt vesz�lyes Soros szerint, mert �gy megakad�lyozz�k a p�nz eg�szs�ges �raml�s�t.

A guru szerint�az�Egyes�lt �llamoknak el kell fogadnia, hogy v�ge az egyeduralm�nak, �s ink�bb a nemzetk�zi egyeztet�sek fel� kellene fordulnia. Ezen a ponton Soros odasz�rt az �ltala nem kedvelt George Bush-f�le politik�nak is, amely az amerikai kiz�r�lagoss�gra �p�tett, m�g az Obama-korm�nyzatot visszafogottan dics�retben r�szes�tette, mert az szerinte hosszabb t�von gondolkodik.

K�na eset�ben is megfogalmazott aj�nl�sokat az �zletember. Szerinte nagy baj, hogy a F�ld legn�pesebb orsz�ga m�g mindig a gyarmatos�t�s �ldozat�nak �rzi mag�t, mik�zben � maga m�r a nemzetk�zi befektet�k �llovasai k�z�tt van. Ehelyett a nyitott t�rsadalomra �s a jog uralm�ra kellene t�rekedni�k, ami a sz�l�sszabads�g kiterjeszt�s�vel is j�rna. Soros v�lem�nye szerint azonban a jelenlegi v�ltoz�sok is t�l gyorsan �rkeznek a k�nai vezet�s sz�m�ra, �s rem�li, hogy feln�nek a feladathoz. Szavai szerint: t�lz�s n�lk�l �ll�that�, hogy a vil�g j�v�je m�lik azon, hogy mik�pp reag�l a pekingi vezet�s a kih�v�sokra.

A val�s�g hib�s magyar�zata

Soros Gy�rgy el�ad�ssorozat�nak els� n�gy napja elm�leti k�rd�sekkel foglalkozott. A befektet�si guru szerint be kell ismern�nk, hogy a val�s�g megismer�s�nek korl�tai vannak: a t�rsadalomtudom�ny �s k�l�n�sen a k�zgazdas�gtan m�g mindig nem veszi kell�en figyelembe, hogy megfigyel�k�nt nem tudunk elvonatkoztatni saj�t helyzet�nkt�l, �gy �t�leteinkkel �s v�rakoz�sainkkal magunk is alak�tjuk a val�s�got, amelyet elemz�nk. Ez a befektet� �ltal kidolgozott reflex�v te�ria alapja.

A befektet� szerint a mostani v�ls�got el�id�z� bubor�kok remek p�ld�t szolg�ltatnak erre, ezek ugyanis �pp a trendek f�lre�rt�s�nek, a val�s�g hib�s magyar�zat�nak k�sz�nhett�k kialakul�sukat.�Soros szerint t�ved�s azt hinni, hogy a piacok egyens�lyra t�rekszenek, hiszen az egyens�ly egy sz�ls�s�ges �s ritka esete b�rmely t�rsadalmi rendszernek, �gy a p�nzpiacoknak is.

T�k�letes piacok m�rpedig nincsenek

Az egyens�lytalans�gb�l �s az ut�bbi id�szak tapasztalataib�l az k�vetkezik�Soros szerint, hogy a piacokat nem hagyhatjuk beavatkoz�s n�lk�l m�k�dni, t�k�letes piacok ugyanis nincsenek. A piaci �rak minden esetben torz k�pet mutatnak azokr�l a p�nz�gyi eszk�z�kr�l, amelyekre vonatkoznak, vagyis a piacok szinte mindig t�vednek.

Forr�s: [origo]

Soros Gy�rgy �s a CEU eln�ke, John Shattuck

Ezen fel�l az a felvet�s is megd�lt, miszerint az �rak csak inform�ci�kat k�zvet�tenek, a p�nzpiacok ugyanis visszahatnak a gazdas�gra. Ennek akkor van jelent�s�ge, amikor bubor�kok alakulnak ki, ekkor a piaci v�rakoz�sok olyan t�vol ker�lnek a val�s�gt�l, amely ugyan m�r felt�nik a szerepl�knek, de ekkor m�r nem lehet "kisz�llni" - a spekulat�v trend teh�t folytat�dik.

"A kapitalizmus nincs akkora ellentmond�sban a ny�lt t�rsadalommal, mint a szovjet rezsim volt, de komoly vesz�lyt jelent annak �rt�keire"�- fejtette ki Soros, aki szerint �lesen el kell v�lasztani a politikai d�nt�shozatalt a gazdas�gt�l, a piaci r�szv�telt a szab�lyalkot�st�l. A befektet� �lesen kritiz�lta a piac mindenhat�s�g�ba vetett hitet, a piaci fundamentalizmust - ak�rcsak a Soros �ltal �letre h�vott budapesti k�zpont� agytr�szt, az INET (Institute for New Economic Thinking) egyik tan�csad�ja, a nemr�g Magyarorsz�gon j�rt Joseph Stiglitz, aki szint�n �j vil�grendr�l besz�lt kor�bban�a CEU-n.

Az el�ad�ssorozat lez�r�sakor "szuperszt�rnak" nevezt�k Soros Gy�rgy�t, aki a konferenciakapcsol�snak k�sz�nhet�en t�bb kontinens hallgat�inak tartott el�ad�st. Egyszerre hallgatt�k az el�ad�st Londonban, Massachussettsben, a New York-i Columbia Egyetemen, Bangalore-ban��s Hong Kongban. Egy az [origo] munkat�rs�val besz�lget� moszkvai egyetemi tan�r Soros Gy�rgy jelent�s�g�t Michail Gorbacsov�hoz hasonl�totta az �j�t� gondolkod�sm�dja miatt.

KAPCSOLÓDÓ CIKK