Mit kell tudni a befektet�si alapokr�l?

2002.01.17. 13:46

Cikk�kben�a befektet�si alapokkal kapcsolatos legfontosabb inform�ci�kat gy�jt�tt�k �ssze. �

Befektet�si alap: A befektet�si alap a kis- �s nagybefektet�k �sszegy�jt�tt megtakar�t�sa, amelyeket felk�sz�lt p�nz�gyi szakemberek kezelnek. A befektet�sek koncentr�l�s�nak t�bb el�nye van: a nagyobb t�ke k�nnyebben megoszthat� k�l�nb�z� befektet�si lehet�s�gek k�z�tt, a befektetett �sszegek k�nnyebben kezelhet�k, �s l�nyegesen cs�kkenthet� a befektet�sek kock�zata. A befektet�si alapoknak k�t nagy fajt�j�t, a z�rt- �s a ny�ltv�g� alapot k�l�nb�ztetj�k meg. A befektet�si alap befektet�si jegyeket bocs�t ki a befizetett �sszegekre. A befektet�k az alap hozam�b�l, illetve megsz�n�sekor vagyon�b�l befizetett t�k�j�k ar�ny�ban r�szesednek. Az alapkezel�k a befektet�kt�l a befektet�si alapokban �sszegy�jt�tt megtakar�t�sokat a kock�zat cs�kkent�se c�lj�b�l k�l�nb�z� befektet�si form�k (�llampap�rok, k�tv�nyek, r�szv�nyek, ingatlanok stb.) k�z�tt osztj�k meg. A befektet�k v�delme �rdek�ben az alapkezel�nek meghat�rozott id�k�z�nk�nt (f�l�vente) jelent�st kell k�sz�tenie.

Alapkezel�: Befektet�si alapokat kezel�, megfelel� szak�rt�i h�tt�rrel rendelkez� v�llalat, amely rendelkezik a P�nz�gyi Szervek �llami Fel�gyelete (PSZ�F) enged�ly�vel.

Befektet�-v�delmi Alap (BEVA): A BEVA feladata a befektet�si szolg�ltat� �ltal 1997. j�lius 1. napj�t k�vet�en megk�t�tt, bizom�nyosi, kereskedelmi, portf�li�-kezel�si, �rt�kpap�r-let�tkezel�si, let�ti �rz�si, �rt�kpap�rsz�mla-vezet�si, illetve �gyf�lsz�mla-vezet�si tev�kenys�g k�r�ben a befektet�k jav�ra k�t�tt, biztos�tott szerz�d�sb�l ered� k�vetel�s befagy�sa eset�n meghat�rozott k�rtalan�t�si �sszeg kifizet�se. A BEVA �ltal ny�jtott k�rtalan�t�s befektet�nk�nt �s befektet�si szolg�ltat�nk�nt nem haladhatja meg az egymilli� forintot.

Let�tkezel�: A befektet�si alapok vagyon�t �rz�, a k�l�nb�z� tranzakci�kat technikailag lebonyol�t�, erre enged�llyel rendelkez� bank, melynek t�rv�nyess�gi ellen�rz� feladatai is vannak.

Nett� eszk�z�rt�k: A nett� eszk�z�rt�k egy befektet�si alap vagyon�nak �sszess�g�t, m�g az egy jegyre jut� nett� eszk�z�rt�k az egy befektet�si jegyre jut� �rt�k�t mutatja. Az Alapkezel� a z�rtv�g� alapokn�l a nett� eszk�z�rt�ket k�thetente, a ny�ltv�g�ekn�l naponta teszi k�zz� t�bb napilapban, �gy a Magyar T�kepiacban, a Magyar H�rlapban, a Napi Gazdas�gban �s a Vil�ggazdas�gban. Az egy jegyre jut� nett� eszk�z�rt�kek k�t tetsz�leges id�pont k�z�tti k�l�nbs�ge a hozam.

Ny�lt v�g� befektet�si alapok: A magasan kamatoz� bet�tek, �rt�kpap�rok h�tr�nya, hogy a p�nzt hossz� id�re kell lek�tni, �gy sz�ks�g eset�n lej�rat el�tt ahhoz nem, vagy csak jelent�s kamatvesztes�ggel lehet hozz�jutni. A ny�ltv�g� befektet�si alapok ezt a probl�m�t kik�sz�b�lik, hiszen a futamid� alatt az alapkezel� a ny�ltv�g� alapok befektet�si jegyeit b�rmikor visszav�ltja, �s �j befektet�si jegyeket is hoz forgalomba. Ez azt jelenti, hogy a befektet�k ezekbe az alapokba b�rmikor elhelyezhetik megtakar�t�saikat, viszont sz�ks�g eset�n a befektetett �sszeg az el�rt hozammal egy�tt tetsz�leges id�pontban felvehet�. T�bb ny�ltv�g� befektet�si alap befektet�si jegye 1 Ft n�v�rt�k�, ami lehet�v� teszi b�rmekkora �sszeg befektet�s�t. Ny�ltv�g� alapot eddig csak hat�rozatlan futamid�re hoztak l�tre.

Z�rtv�g� befektet�si alapok: A z�rtv�g� befektet�si alapok befektet�si jegyeit az alapkezel� a futamid� alatt nem v�ltja vissza, �s a jegyz�si id� lez�rta ut�n �j befektet�si jegyeket sem hoz forgalomba. Az eddigi z�rtv�g� alapokat hat�rozott futamid�re (1-5 �vre) hozt�k l�tre. Befektet�si jegyeket csak a m�sodlagos �rt�kpap�rpiacon lehet eladni �s megv�s�rolni.

Előző
  • 1
  • 2
Következő